Friss hírek, bejelentések blogunkból

  • Programajánló:

    Tags: balogh_tamás, otrantói_csata, bánsági_andor, hajózástörténeti_tagozat, Otrantó, otranto_szimpozium

    Egyesületünk - mint a Magyar Adria Egyesület jogutóda - részvételével 2017. június 15-én csütörtökön kerül sor az Adriai-tenger Egyesületnek a Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával szervezett, az otrantói tengeri ütközet tudományos értékelésével foglalkozó "Otrantó 100" c. szimpóziumára, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

    otranto100.jpg

    További információk az otrantói ütközetről:

    http://hajosnep.blog.hu/2017/05/15/szaz_eve_vivtak_az_otrantoi_utkozetet

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2017/05/13/Otranto-1917

    http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00701f.html

    Azok kedvéért, akik nem lehetnek jelen, de érdeklődnek a szimpózium iránt, a YouTube segítségével élő egyenes adásban tesszük követhetővé az eseményeket a honlapunkon.

    Minden Kedves Érdeklődőt szeretettel várunk.

     

  • Száz éve vívták az otrantói ütközetet

    Tags: tit, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, otrantói_csata, hajózástörténeti_tagozat, Horthy_Miklós, Novara, Otrantó

    Ma száz esztendeje került sor az osztrák-magyar cs. és kir. Haditengerészet utolsó nagy tengeri győzelmére, az otrantói ütközetre. A száz éve történt eseményekről egyesületünk elnöke, dr. Balogh Tamás számol be a National Geographic Magazin honlapján közölt cikkében (http://www.ng.hu/Civilizacio/2017/05/13/Otranto-1917), s tart előadást a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszudvarán 15:00 órai kezdettel tartott koszorúzást követően a TIT HMHE-ben délután 17:00 órakor Budapesten, a Stefánia út 34. szám alatt működő Honvéd Kulturális Központban. Ausztriában továbbá könyvkiadással emlékeztek meg az ütközetről: http://www.buchhandlung-stoehr.at/shop/das-seegefecht-in-der-otrantostrasse/

    utkozet_003_orhajok_a_lathataron.jpg

    Az Otranói-szorosban létesült blokád kiépítésére eredetileg azért került sor 1915-1916 folyamán, mert amikor 1915 februárjában a Földközi-tenger keleti végében megkezdődött a Dardanellák ostroma, az addig elsősorban a brit szigetek körül összpontosuló német tengeralattjáró-tevékenység súlypontja is áthelyeződött a Mediterráneumba. Több nagy német U-boot érkezett Polába a tengeren és néhány kisebb alkatrészekre szedve vasúton. Az így megerősített osztrák-magyar tengeralattjáró-flotta ellen – a Törökország elleni felvonulás biztosítására – hozták létre a zárat.

    Kezdetben csak néhány felfegyverzett halászhajó látta el a blokádszolgálatot, amelyek 20 m-es mélységben 1.000 m hosszú, érintőszarvas aknákkal megtűzdelt halászhálót húztak magukkal le-fel a szorosban, remélve, hogy beleakad egy óvatlan tengeralattjáró. Amikor a tengeralattjáró-tevékenység az év végéig sem csökkent, 18 felügyeleti zónára osztották fel a Földközi-tengert, ahol brit, francia és olasz hajók járőröztek. 1916 februárjában azonban még mindig kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a tengeralattjárók elsüllyesztette hajók száma nemhogy csökkent volna, de nőtt;a tengeralattjáró-veszély nagyobb, mint volt. Ekkor merült fel először az Otrantói-szoros fizikai lezárásának gondolata. A halászhajók tevékenységének körzetét először 15, majd 50, végül 80 mérföld széles sávban határozták meg és torpedónaszádokkal, cirkálókkal egészítették ki. A megfigyelés pontosságát Korfuról, Valonából és Otrantóból felszálló repülőgépekkel tökéletesítették. 1917. áprilisában pedig megkezdték az Otrantó városától a Korfuhoz közeli Fano-szigetig húzódó 66 km hosszú szilárd hálórendszer kiépítését. A rendszer 2.200 m hosszú elemei 50 m mélyre nyúltak a tenger felszíne alá. A hálók felső pereme 10 m-rel volt a vízszint alatt. Az egész rendszert több mint 400 bója és 100 horgony rögzítette. A blokádot (a hadihajókkal történő őrzést) tehát felváltotta a tengerzár (a szoros fizikai lezárása). A rendszert csak nagy türelemmel és kitartással lehetett kijátszani. Az átjutni próbáló tengeralattjárók sohasem tudhatták, mikor éri őket támadás. Mindez a bevetésről érkező, elcsigázott legénység számára annyira megnehezítette a hazatérést, hogy 1917. május 15-én a cs. és kir. hadvezetőség a zár áttörésére adott utasítást.

    Az akcióra a három legmodernebb hajót, a NOVARA, a HELGOLAND és a SADA gyorscirkálókat szemelték ki. Őket a CSEPEL és a BALATON rombolók, valamint 5 tengerészeti repülő és 2 tengeralattjáró támogatta. A hadművelet megtervezésével és irányításával Horthy Miklós sorhajókapitányt bízták meg. A cirkálók feladata a szorosban a zárt őrző hajók megsemmisítése, a rombolóké pedig az albán partok előtti elterelő hadműveletekkel az ellenség figyelmének elterelése volt. A tengerészeti repülők az ellenséges hadihajók felderítését és bombázását végezték, a tengeralattjárók pedig az antant hadihajók várható útvonalán álltak lesben. Ezzel az otrantói ütközet volt az első háromdimenziós (légi-tengeri-tengeralatti) ütközet a történelemben. A hajnali 03:26-tól délután 17:30-ig tartó hadműveletek teljes sikerrel zárultak (az antant 83 halottjával, 14 elsüllyedt és 5 megrongált hajójával a Monarchia 15 halottja állt szemben), a cs. és kir. Haditengerészet nem vesztett hajót, bár a NOVARA a kondenzátorát ért találat miatt mozgásképtelenné vált, a SAIDA orrát pedig átlőtték. A támadást vezető nagybányai Horthy Miklós sorhajókapitányt, aki az ütközetben 5 gránátszilánktól súlyosan megsebesült a fején, ennek ellenére tovább irányította a köteléket, a legnagyobb osztrák-magyar hadvezérekkel,m sőt magával Tegetthoff-fal együtt emlegették. Az osztrák-magyar hadihajók, miután ők okoztak nagyobb veszteséget az ellenségnek, komolyabb veszteség nélkül hazatértek. Kiderült, hogy – bár a tüzérségi és létszámfölény az ellenségé – a sebességi fölény kétségkívül az osztrák-magyar egységeké, vagyis bebizonyosodott, hogy a hasonló gyors egységekkel végrehajtott zártörő támadások sikerrel kecsegtetnek mindaddig, amíg sikerül elkerülni, hogy az ellenség a saját hajók és a támaszpontjuk közé férkőzzön. Sőt, egyértelművé vált, hogy a keskeny Adrián egyedül ez a fajta – könnyű egységekkel végrehajtott, gyors rajtaütésekre és nehéz egységekkel támogatott visszavonulásra épülő – tengeri hadviselés lehet sikeres. Ez a taktika később arra indította Horthyt, hogy 1918 nyarán megtervezze az addigi legnagyobb osztrák-magyar haditengerészeti vállalkozást, az ún. Korfu-hadműveletet, aminek az volt a célja, hogy az otrantói szorosban műveletező könnyű egységeinkre támadó és őket Cattarótól elvágni igyekvő nehéz antant egységeket megsemmisítse.

    utkozetterkep.jpg

    Seregszemle / statsiztika:

    Osztrák-magyar:

    Típus

    Név

    Vízre- bocsátás éve

    Vízkiszorítás (max)

    Hossz (m)

    Sebesség (csomó)

    Személy- zet (fő)

    Tüzérség (cm)

    Torpedók (cm)

    Cirkáló

    Novara

    1913

    4010

    124

    27

    320

    9 x 10/50

    6 x 53,3

    Cirkáló

    Helgoland

    1912

    4010

    124

    27

    320

    9 x 10/50

    6 x 53,3

    Cirkáló

    Saida

    1912

    4010

    124

    27

    320

    9 x 10/50

    6 x 53,3

    Romboló

    Balaton

    1912

    1050

    83,5

    32

    99

    2 x 10/50 6 x 7/45

    4 x 45

    Romboló

    Csepel

    1912

    1050

    83,5

    32

    99

    2 x 10/50 6 x 7/45

    4 x 45

     

    Angol:

    Típus

    Név

    Vízre- bocsátás éve

    Vízkiszorítás (max)

    Hossz (m)

    Sebesség (csomó)

    Személy- zet (fő)

    Tüzérség (cm)

    Torpedók (cm)

    Cirkáló

    Dartmouth

    1911

    5250

    131

    25

    376

    8 x 15

    2 x 53,3

    Cirkáló

    Bristol

    1910

    4800

    131

    25

    376

    2 x 15 10 x 10

    2 x 45

     

    Olasz:

    Típus

    Név

    Vízre- bocsátás éve

    Vízkiszorítás (max)

    Hossz (m)

    Sebesség (csomó)

    Személy- zet (fő)

    Tüzérség (cm)

    Torpedók (cm)

    Cirkáló

    Marsala

    1912

    3600

    131

    28

    297

    6 x 12 6 x 7

    2 x 45

    Romboló

    Aquila

    1916

    1556

    94

    35

    120

    3 x 15 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Mirabello

    1915

    1521

    101

    35

    120

    1 x 15 7 x 10

    4 x 45

    Romboló

    Racchia

    1915

    1521

    101

    35

    120

    1 x 15 7 x 10

    4 x 45

    Romboló

    Acerbi

    1916

    810

    72

    33

    100

    6 x 15

    4 x 45

    Romboló

    Schiaffino

    1915

    700

    73

    30

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Pilo

    1915

    700

    73

    30

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Mosto

    1915

    700

    73

    30

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Indomito

    1912

    670

    73

    35

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Inpavido

    1913

    670

    73

    35

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Insidioso

    1913

    670

    73

    35

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Borea

    1902

    370

    54

    30

    45

    5 x 5,7

    4 x 45

     

    Francia:

    Típus

    Név

    Vízre- bocsátás éve

    Vízkiszorítás (max)

    Hossz (m)

    Sebesség (csomó)

    Személy- zet (fő)

    Tüzérség (cm)

    Torpedók (cm)

    Romboló

    Cimiterre

    1911

    894

    78

    31

    376

    2 x 10 4 x 6

    4 x 45

    Romboló

    Bisson

    1912

    800

    83

    31

    90

    2 x 10

    2 x 45

    Romboló

    Riviére

    1912

    800

    78

    32

    83

    2 x 10 4 x 6

    2 x 45

     

    Eredmények:

    Az ellenség vesztesége:Elsüllyedt a „Borea” és a „Boutefeu” romboló, a „Carruccio” és „Verita” gőzös.Megsérült a „Darthmouth” úgy, hogy hosszabb időre harcképtelenné vált.Elsüllyedt 12 őrhajó, további 10 pedig teljesen használhatatlanná vált.

    Emberveszteség:Összesen 83-an estek el, 72 tengerészt foglyul ejtettek. A „Csepel” és a „Balaton” által a szorosban megtámadott négy hajón 184 fő tartózkodott, a túlélők 162-en voltak. A „Borea” legénységéből 2 fő elesett, 9 eltűnt, 48 pedig megsebesült.

    Saját veszteség: Hajó nem süllyedt el.A „Novara” megsérült ugyan, de nyolc nap múlva kijavítva újra harcképessé vált, a többi pedig az elszenvedett találatok ellenére el sem veszítette harcképességét, összesen 10 löveg vált használhatatlanná.Harc közben elesett egy ember a „Helgolandon”, egy a „Saidán”, 13 pedig a „Novarán”, közöttük volt Szuborits Róbert korvettkapitány. A sebesültek száma 31 volt.

    Főbb megállapítások:

    1) A háború alatt a cs. és kir. hadihajók összesen 25 alkalommal futottak ki azzal a céllal, hogy az Otrantói-szorosban ellenséges hajóegységekre vadásszanak. Nem minden esetben a tengerzár hajóinak a megtámadása volt a cél. Gyakran csak felderítésre vagy a Brindisi és Valona közti hajóforgalom zavarására, támadására indultak. Az esetek többségében, – a rossz időjárás, vagy az ellenség hiánya miatt – nem került sor összecsapásra, de néhány történész úgy véli, hogy az egyszerűség kedvéért, célszerű lenne meghonosítani a szakirodalomban (az Isonzó-csaták elnevezésének mintájára) az első, második, harmadik és negyedik otrantói ütközet megnevezést. Szerintük ez a gyakorlat azért is szerencsés lenne, mert ha az 1917. május 15-ei nagy összecsapásról, mint harmadik otrantói ütközetről beszélnénk, egyúttal burkoltan felhívnánk a figyelmet arra, hogy nem ez volt az egyetlen összecsapás a térségben.

    E terminológia szerint a következő időpontokban és résztvevőkkel zajlottak az otrantói ütközetek:

    • Első otrantói ütközet: 1915. december 29. A „Helgoland” cirkáló és a „Tátra”, „Balaton”, „Csepel”, „Lika”, „Triglav” rombolók megtámadták Durazzó kikötőjét, majd a visszavonulás során harcba bocsátkoztak a Brindisiből kifutott brit „Darthmouth” és „Weymouth” cirkálókkal, az olasz „Quarto” és „Nino Bixio” cirkálókkal, valamint négy olasz és öt francia rombolóval.
    • Második otrantói ütközet: 1916. december 22-23. A „Scharfschütze”, „Reka”, „Dinara”, „Velebit” rombolók megtámadták az otrantói ütközettengerzárat, majd harcba bocsátkoztak a közelben haladó „Casque”, „Protet”, „Commandant Riviére”, „Commandant Bory”, „Dehorter” és „Boutefeu” francia rombolókkal.
    • Harmadik otrantói ütközet: 1917. május 15. A „Novara”, „Saida”, „Helgoland” cirkálók és a „Balaton” és „Csepel” rombolók megtámadták az otrantói zárat, majd összecsaptak a brit „Darthmouth”, „Bristol” és az olasz „Aquila”, „Marsala” cirkálókkal, valamint számos ellenséges rombolóval.
    • Negyedik otrantói ütközet: 1918. április 22-23. A „Csepel”, „Uzsok”, „Dukla”, „Lika” (II), „Triglav” (II) rombolók a Valona és Brindisi között közlekedő hajókaravánokra vadászva harcba bocsátkoztak az otrantói zárat védő brit „Jackal” és „Hornet” rombolókkal.

    2) Az 1917. május 15-ei nagy támadás okait nem csak a tengerzár puszta léte motiválta, hanem a tenni akarás is, ugyanis a szoroson való áthaladás nem mindig okozott nagyobb nehézséget a tengeralattjáróknak. Még 1918 első felében is, amikor a tengerzár kiépítettségének foka sokkal magasabb volt, havi 30-40 alkalommal észleltek vagy támadtak sikertelenül tengeralattjárókat az antant egységek. Ezzel szemben, a háború alatt, a záron mindössze két német és egy osztrák-magyar tengeralattjáró süllyedt el.

    3) Az ütközet megtervezése számos egyedi elemet tartalmazott. Ezek közül a legfontosabb, hogy a harmadik otrantói ütközet az első háromdimenziós ütközet a tengeri csaták történetében, vagyis az első olyan hadművelet, amelyben a felszíni hadihajók mellett a tengeralattjárókat és a tengerészeti légierőt is bevezetették. A tengeralattjárók ekkorra már kipróbált fegyvernemnek számítottak és többször alkalmazták őket a felszíni hajókkal együtt. Repülők bevetésére azonban még nem került sor tengeri csatában (parti célok ellen már igen, egyébként jellemzően csak felderítést végeztek a felszíni hajók számára). Az ebből eredő problémák végigkísérték az ütközetet: Az osztrák-magyar repülők személyzete nagyon lelkesen – de szinte teljesen eredménytelenül – támadta az ellenséges felszíni hajókat. Izgatottságukban többször jelentették, hogy bombáikkal eltalálták a célba vett hajót, de sajnos egyetlen találatot sem értek el (olasz és francia kollégáik egyébként ugyanilyen lelkesen és ugyanilyen sikertelenül bombázták az osztrák-magyar hajókat). A repülőket tehát nem a közvetlen légitámadásokban elért eredményeik tették fontossá. Jelentőségük egészen másban rejlett: A „Csepel”-csoport és az olasz rombolók fölött köröző K153-as és K154-es tengerészeti repülőgép ugyanis a saját hajók lövedékeinek becsapódását is megfigyelte, és ennek alapján adta meg a helyesbítéseket, ami hozzájárult a „Csepel” és a „Balaton” találatainak pontosságához. Összesen hat tengerészeti repülőgép vett részt a harcban, és felderítő repüléseiken az ellenség mozgásáról szerzett ismereteik közlésével eredményesen járultak hozzá a gyorscirkálók sikeres kitöréséhez.

    4) Az ütközet lefolyása bebizonyította, hogy az ellenség – hiába van létszámfölényben a szorosban és a közvetlen környezetében – lényegében nem tudja kihasználni az erőfölényét. Az antant hajók ugyanis a támadásról szóló első jelentés vételekor még több órás készültségben voltak (mindössze néhány egység volt csak félórás kifutási készültségben). Kerr ellentengernagy minderről így számolt be az Admiralitásnak: „Szövetségeseink kedélye, akik jelenleg a rombolókat és tengeralattjárókat biztosítják a zár számára, nem megfelelő védelmi feladatokra. Riadó esetén még a gyors cirkálóiknak is rendszeresen időbe telik, amíg kifutnak a tengerre.”. Ezzel szemben a tartalékra kijelölt osztrák-magyar támogató erők Horthy kérésére azonnal kifuthattak, mert az egységek gőz-, csata- és kifutásra készek voltak, tehát rögtön elindultak.

    5) Az osztrák-magyar hadihajók, miután ők okoztak súlyosabb veszteséget az ellenségnek, komolyabb veszteségek nélkül hazatértek. Kiderült, hogy bár a tüzérségi- és a létszámfölény az ellenségé, a sebességi fölény kétségkívül az osztrák-magyar egységeké, vagyis bebizonyosodott, hogy a hasonló gyors egységekkel végrehajtott zártörő támadások mindaddig sikerrel kecsegtethetnek, amíg sikerül elkerülni, hogy az ellenség a saját hajók és a támaszpontjuk közé férkőzzön. Sőt, egyértelművé vált, hogy a keskeny Adriai-tenger kínálta földrajzi feltételek között egyedül ez a fajta – a könnyű egységekkel végrehajtott gyors rajtaütésekre és nehéz egységekkel támogatott visszavonulásra épülő – tengeri hadviselés lehet sikeres. Ez a taktika később arra indította Horthyt, hogy 1918 nyarán megtervezze az addigi legnagyobb osztrák-magyar haditengerészeti vállalkozást, az úgynevezett Korfu-hadműveletet, amelynek az volt a célja, hogy az Otrantói-szorosban műveletező könnyű egységekre támadó, és őket Cattarótól elvágni igyekvő nehéz antant egységeket (a cirkálókat, páncélos cirkálókat és, ha beavatkoznak az ütközetbe a csatahajókat is) megsemmisítse.

    6) Végül néhány szót arról, hogy jogos-e ezt az ütközetet „osztrák-magyar Jütland”-nak nevezni. Amennyiben a szembenálló erők nagyságát, illetve az egymásnak okozott károk mértékét nézzük, akkor igen. Ugyanez a helyzet akkor is, ha azt nézzük, hogy mennyire sikerült tartósan kihasználni az ütközet eredményeit. Hiszen a német flottához hasonlóan, az osztrák-magyar flotta is taktikai győzelmet aratott (az ellenséget elűzte, komoly károkat okozott neki, de nem tudta megsemmisíteni), az így nyert előnyt – vagyis az Otrantói-szorosban kialakított zár gyengülését – viszont nem tudta kihasználni, nem tudott hadműveleteket kezdeményezni az Adrián kívül. Pedig a harmadik otrantói ütközet után a drifterek éjszakai őrjáratait a britek egyoldalúan felfüggesztették és nem is voltak hajlandók folytatni addig, amíg az olaszoktól megfelelő ígéretet nem kaptak a védelmükre. Végül, ha az ütközet megítélését nézzük az antantnál és Ausztria-Magyarországon, akkor is kimutatható bizonyos hasonlóság Jütlanddal, hiszen – a valós veszteségektől függetlenül – mindkét fél győztesnek érezte magát. Az osztrák-magyar erőket megerősítette ebben az elsüllyesztett egységek és a foglyul ejtett tengerészek száma, az antantot pedig az a körülmény, hogy nem szenvedett megsemmisítő vereséget, maradék erői továbbra is harcképesek és bevethetők voltak.

    Dr. Balogh Tamás

    További információk:

    http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00604f.html

    http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00701f.html

    http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00801f.html

    http://wk1.staatsarchiv.at/seekrieg/die-seeschlacht-in-der-otrantostrasse/

  • Tárlatvezetés a KOSSUTH gőzösön

    Tags: tit, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, Kossuth_gőzhajó, Kossuth_múzeumhajó, Budapest100, Euróra_Csoport

    A BUDAPEST100 programsorozat keretében az idén 150 éves fővárosi rakpartok műemlékeivel ismerkedhetnek az érdeklődők. A rendezvényhez kapcsolódóan a hétvégén megtekinthető a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményébe tartozó - a múzeum külső kiállítóhelyeként működő - 104 esztendős KOSSUTH oldallapátkerekes gőzhajó, amelynek fedélzetén az üzemeltető Európa Cégcsoport felkérésére egyesületünk tagjai tartanak tárlatvezetést az érdeklődőknek.

    A rendhagyó esemény alkalmával a parancsnoki hídtól a gépházig bejárható a teljes hajómatuzsálem, s a látogatók a hajón bemutatott navigációs eszközök és technikák segítségével a magyar dunai gőzhajózás hőskorának történetébe is bepillantást nyerhetnek.

    kossuth_104.jpg

    A tárlatvezetésekre 2017. április 22-én és 23-án kerül sor, naponta 09:00 és 15:00 óra között félórás időközönként indított csoportok számára. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációt a http://hajosrendezvenykozpont.hu/bp100/ honlapon látható elérhetőségeken kell megtenni. A tárlatvezetést egyesületünk részéről biztosítja: Dr. Balogh Tamás elnök, aki 2013-ban önálló kötetben dolgozta fel a hajó történetét (kivonata a következő linken elérhető: http://hajosnep.hu/Media/Default/hu-HU/aktualis/2013/a-kossuth-muzeumhajo-tortenete.pdf), valamint Bauer József nyugalmazott hosszújáratú tengerészkapitány és Székely László hagyományőrző sorhajóhadnagy, egyesületünk hagyományőrző tagozatának vezetője.

    Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

  • A LAJTA Monitor Múzeumhajó szezonnyitója

    Tags: lajta, hagyományőrző_tagozat, hajózástörténeti_tagozat, lajta_monitor_múzeumhajó, lajtamonitor_hu

    2017. április 20-án megkezdi hetedik - a Kossuth téren harmadik - szezonját a LAJTA Monitor Múzeumhajó, a MH Hadtörténeti Intézet és Múzeum külső kiállítóhelye, a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tiszteletbeli zászlóshajója.

    A szezonnyitó programja:

    meghivo_3.jpg

    A Hadtörténeti Intézet és Múzeum tájékoztatása szerint az idén szeptember 30-ig, keddtől vasárnapig, naponta 10:00-18:00 óra között látogatható múzeumhajón bevezették a belépődíjakat, amelyek összegéről a múzeum honlapja ad tájékoztatást: http://www.militaria.hu/kiallitasok/kulso-kiallitohelyek/lajta-monitor-muzeumhajo.

  • Az utolsó út

    Tags: bicskei_jános, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület

    2017. április 1-én sor került Bicskei János búcsúztatására. Ezúton is szeretnénk kifejezni egyesületünk köszönetét mindenkinek, aki segített a temetés megszervezésében és lebonyolításában, továbbá a tagság együttérzését a hozzátartozókkal.

    nevtelen1.jpg

    A temetésen elhangzott méltatások szövege az alábbi linkekről letölthető:

    Balogh Tamás: http://m.blog.hu/ha/hajosnep/image/bucsubeszed_bt.pdf

    Margitay-Becht András: http://m.blog.hu/ha/hajosnep/image/bucsubeszed_mba.pdf

  • Bicskei János temetése

    Tags: bicskei_jános, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hadikikötő, MH_1_Honvéd_Tűzszerész_és_Hadihajós_Ezred

    Tisztelettel tudatjuk minden érintettel, hogy Bicskei János tagtársunk (http://hajosnep.blog.hu/2017/01/29/gyaszhir_479) gyászszertartására 2017. április 1-én, szombaton kerül sor. A búcsúztatásra a HM Hadikikötőben (1044 Budapest, Külső Váci út 119.), a temetésre pedig a hajós temetések szertartásrendje szerint a kikötőből induló hajóról a Dunán kerül sor 10:30 órai kezdettel.

    A katonai objektum területére történő belépés szabályaira tekintettel a rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy mindazok, akik személyesen szeretnék leróni kegyeletüket, részvételi szándékukat – pontos nevük, születési idejük és édesanyjuk neve megadásával – egyesületünk titkáránál, Hocza Istvánnál 2017. március 28-án, kedden a nap végéig írásban jelezzék az alábbi e-mail címen: [email protected].

    Kérjük, hogy akik virággal is kifejeznék együttérzésüket és megbecsülésüket – a hajós temetésre tekintettel – egy-egy szál vágott virággal, legfeljebb kézi koszorúval búcsúzzanak.

    funeral.jpg

  • "A nemzeti kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke"

    Tags: hajózástörténeti_tagozat, szoke_tisza

    Szép szavak, melyek egy 2012-ben védetté nyilvánított műszaki emlék műtárgy-nyilvántartásából származnak (http://mutargy.forsterkozpont.hu:8080/export-4-156.html). A következő kép pedig a valóságot mutatja:

    szt.jpg

    Száz esztendeje épült a SZŐKE TISZA (ex- FELSZABADULÁS, ex-SZENT IMRE, ex-SAS, ex-IV. KÁROLY) gőzüzemű oldal-lapátkerekes személyhajó, amely 2012. február 26-án máig tisztázatlan körülmények között süllyedt el, s amelynek bontását ugyanazon év szeptember 26-án kezdték meg a tápéi kikötőben.

    Tisztelettel emlékezünk.

    jellegrajz.jpg

    A hajó történetével kapcsolatos további információk elérhetők honlapunkon: http://hajosnep.hu/szoke-tisza-karmentes

     

  • Tagtársunk sikere Bécsben

    Tags: tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajómodellező_tagozat, gomodell2012, Baksa_Béla, bermuda_sloop

    Idén ismét TIT-HMHE modellező nyert a bécsi Go Modelling nemzetközi versenyen. Baksa Béla – egyesületünk tagja – egy gyönyörű bermuda sloop-pal nyerte meg az idei összevont S3-S1 kategóriákat. Gratulálunk a szép eredményhez!

    További információk a győztes modellről: http://www.shipmodell.com/index_files/SHIPMODELL_BERMUDA_SLOOP.htm

    baksa_bela_02_1.jpg

    1. kép: Baksa Béla és nyertes alkotása (fotók: Pásztói Róbert, Balogh Tamás)

    A rangos nemzetközi kiállításon és versenyen Kovács Péter vezetésével egyesületünk immár sok éve állandó delegációja (Fejér Károly és Dániel, Dezsény Zoltán, Röder Sándor és Jávor László) is részt vett, akik a TIT HMHE standján olyan újdonságokat is bemutattak, mint Dr. Hüvös Ferenc tagtársunk M=1:100 méretarányú S.M.S. ADMIRAL SPAUN gyorscirkáló-modellje, vagy Kovács Péter tagtársunk 3D nyomtatással készült M=1:25 méretarányú osztrák-magyar haditengerészeti ágyú-makettjeinek kollekciója.

    Kiállítóhelyünket Karl Skrivanek úr, az Österreichischer Marineverband (ÖMV) elnöke is felkereste, aki az ÖMV meghívását tolmácsolta az idei Lissatag-ra. Bécsben a fegyveres erők és a katonai hagyományőrző szervezetek részvételével minden évben megünneplik az 1866. július 20-án Lissa – ma: Vis (Horvátország) – szigete mellett aratott tengeri győzelem (http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/07/20/Lissa-1866) évfordulóját. Az idei megemlékezésnek különös hangsúlyt ad a Kiegyezés, amelynek idén a 150. évfordulóját ünnepeljük. Hiszen a poroszoktól Königgrätz-nél elszenvedett szárazföldi vereség szükségessé, az olaszok felett Lissánál aratott tengeri győzelem pedig lehetővé tette, hogy a magyarok új minőségben vegyenek részt a közép-európai nagyhatalom fenntartásában (Ausztria nagyhatalmi státuszát 1866-ban végül is a lissai győzelem őrizte meg).

    Az idei és a jövőre közelgő jeles évfordulók okán a bécsi látogatást arra is felhasználtuk, hogy kiállítási programunkat egyeztessük Dr. Thomas Reichl úrral, a Heeresgeschichtliches Museum marketing-igazgatójával. Az otrantói tengeri győzelem idei (1917. május 15.), valamint a SZENT ISTVÁN csatahajó elsüllyesztésének (1918. június 10.) és az első világháború befejezésének (1918. november 11.) jövőre esedékes centenáriuma egyaránt lehetőséget kínál rá, hogy az első világháború osztrák-magyar haditengerészeti akcióinak emléket állító egyesületi kiállításunk anyagát a császárvárosban is bemutassuk.

    További információk a kiállításról: http://hajosnep.blog.hu/2016/w14; http://hajosnep.blog.hu/2016/w16; http://hajosnep.blog.hu/2016/w19

    stand.jpg

    2. kép: Egyesületünk standja és az újdonságok (fotó: Ákos György)

    A rendezvényen találkoztunk Herbert Klein Úrral, a Klein Publishing Gmbh. tulajdonosával és vezetőjével, valamint Oliver Trulei úrral, a "K.u.K. Kriegsmarine - Archiv" egyesület elnökével, akiknek beszámoltunk a Víz Alatti Tevékenységek Világszövetsége (CMAS) és az UNESCO együttműködésében a SZENT ISTVÁN csatahajó roncsaihoz 2018-ban tervezett nemzetközi expedíció előkészületeiről, közreműködésüket kérve az expedícióra vonatkozó információknak az osztrák búvárokkal történő megismertetésében (http://www.buvar.hu/dive-international-technical-meeting-budapest).

    Végül a bécsi látogatás alkalmával felkerestük a február 26-án 150 éve született Alex Kircher, a cs. és kir. haditengerészet utolsó hivatásos festője (https://en.wikipedia.org/wiki/Alexander_Kircher) „Trieszti kikötő” c. festményét a Technisches Museumban. A kép a Monarchia legtöbb kereskedelmi hajótípusát ábrázolja a szandolintól és egyszerű mentőcsónaktól a trabaccolón és a háromárbocos bark vitorlázatú hajón át a modern tengeri áru- és személyszállító gőzhajókig. A kép központi alakja az utolsó osztrák-magyar óceánjáró, az eredetileg KAISERIN ELISABETH néven építeni kezdett, majd ISONZO névre átkeresztelt, végül a háború kitörésekor félbehagyott, s a háborús károk miatt később lebontott személyszállító óriásgőzös (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1031303016894940&id=167321909959726), de a háttérben feltűnnek a kor olyan ismert osztrák-magyar tengeri nagyhajói is, mint a WIEN utasszállító (az első világháború után olasz tulajdonban VIENNA, amelyen az 1929-es sivatagi expedíciójára induló Almásy László utazott Afrikába – akinek a repülőgépe szintén látható a múzeumban), vagy a THALIA kirándulógőzös. A festmény jövőre lesz száz esztendős, s mára bizony restaurálásra szorul, mivel a máskülönben jó állapotban lévő képet hordó vászon helyenként elvált a felfüggesztéstől. Bízunk benne, hogy a festmény biztonsága nem kerül veszélybe és még hosszú időn keresztül szerez örömet a látogatóknak.

    triester_hafen.jpg

    3. kép: Alex Kircher pannója, a „Trieszti kikötő” (fotó: Pásztói Róbert)

    A 2017. évi bécsi Go Modelling tehát a korábbi évekhez hasonlóan igazán mozgalmasan telt egyesületünk számára, így annak ellenére is sokrétű tevékenységet tett lehetővé, hogy a nemzetközi versenybe nevezett alkotások száma idén érezhetően kevesebb volt, s a korábbi évekhez képest a kiállítók is csak csekélyebb számban keresték fel a rendezvényt. A bécsi program mindazonáltal bíztató évindító volt egyesületünk modellezői számára, akiknek alkotásaival a legközelebb áprilisban találkozhatnak az érdeklődők a XXI. Nemzetközi Makett Kiállítás és Verseny alkalmával, Mosonmagyaróváron (http://www.mosonshow.hu/?page_id=382).

    Ott is mindenkit várunk szeretettel!

  • Mozgalmas hétvége

    Tags: fa_nándor, horváth_józsef, tit, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, stef_teuwen

    2017. március 4-én került sor a Magyar Hajósok és Repülők báljára az EURÓPA hajó fedélzetén. Dr. Völner Pál államtitkár, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke adta át "a hajós szakmáért, a vízi sportért, a hajózás népszerűsítéséért, megismertetéséért sokat tett személyek teljesítményének elismerésére" újonnan alapított (idén első ízben odaítélt) Magyar Hajózásért Érdemérmet Fa Nándor hajótervezőnek, hajóépítőnek, óceáni vitorlázónak és Horváth József hajóskapitány-parancsnoknak, egyesületünk tagjának. Szívből gratulálunk!

    17103535_814989925324962_3426321661110987422_n.jpg

    Dr. Völner Pál, Fa Nándor és Horváth József a 2017. évi hajós bálon (forrás: https://www.facebook.com/SpiritOfHungary/?hc_ref=PAGES_TIMELINE)

    Egyidejűleg a Magyar Búvár Szakszövetség szervezésében sor került a technikai búvárok első nemzetközi találkozójára Budapesten (http://www.buvar.hu/techmeeting-2017). A szövetség előzőleg három ízben rendezett már technikai és barlangi búvár találkozót, amelyre külföldi előadók és vendégek is meghívást kaptak, azonban az idei rendezvény volt az első, kifejezetten nemzetközi esemény, amelyre nyolc ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Horvátország, Magyarország, Makedónia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) búvárai látogattak el, több, mint 130-an. Az előadók között Balázs Gergely, Lerner Balázs barlangkutatók, barlangi búvárok mellett egyesületünk elnöke, Balogh Tamás képviselte Magyarországot, aki Stef Teuwen-nel közösen a 2016. évi jütlandi expedícióról és az annak sikere hatására a Vízalatti Tevékenységek Világszövetsége (CMAS) és az UNESCO támogatásával 2018-ban a SZENT ISTVÁN csatahajó roncsaihoz tervezett centenáriumi nemzetközi búvárexpedíció előkészületeiről számolt be az érdeklődőknek (További információk: http://hajosnep.blog.hu/2017/03/01/jutland_roncsairol_tudosit_a_national_geographic_magazin; http://www.cmas.hu/jutland_expedicio).

    17097147_785757208245962_1006309988280514555_o.jpg

    Dr. Balogh Tamás és Stef Teuwen a Dive International Technical Meeting, Budapest 2017 rendezvényén (fotó: Kiss Andrea)

     

  • Jütland roncsairól tudósít a National Geographic Magazin

    Tags: roncskutatás, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, National_Geographic, National_Geographic_Magazin, Jütland

    2017. március 1-én jelent meg a National Geographic Magazin magyar változata 15. évfolyamának 3. száma. A lapban a 2016. augusztus-szeptemberi nemzetközi expedíció tapasztalatait összegzi és illusztrálja egyesületünk elnöke, Dr. Balogh Tamás, aki az expedíció résztvevője volt.

    Az újságban korábban megjelent hajózástörténeti vonatkozású cikkek az alábbi linkről letölhetők:

    http://hajosnep.blog.hu/2013/04/21/a_national_geographic_magyarorszag_10_eves_fennallasat_unnepli

    A magazin weboldalán megjelent további hajózástörténeti témájú cikkek:

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2017/01/04/TITANIC-Uj-bizonyitek

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/11/20/Szazas-november-2016-ban

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/10/17/Egy-elveszett-cirkalo

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/07/20/Lissa-1866

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/06/01/Jutland-1916

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2015/05/07/LUSITANIA-100

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2012/04/carpathia__az_elso_mentohajo_1_resz

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2012/04/carpathia__az_elso_mentohajo_2_resz

    ng5.jpg