Friss hírek, bejelentések blogunkból

  • Secret of the Lost Liners I. - NORMANDIE

    Tags: balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, Ocean_liners, Encyclopedia_of_ocean_liners

    The first episode of the band-new six-part documentary series "Secrets of the Lost Liners" started on Sky/History in the UK on Wednesday 27 July 2022 at 21:00. The six episodes will be shown as follows: NORMANDIE (27.07.2022.), QUEEN ELIZBETH (04.08.2022.), ANDREA DORIA (11.08.2022.), REX (18.08.2022.), CAP ARCONA (25.08.2022.), AMERICA (09.01.2022). International broadcasts are likely to follow later in 2022-2023.

    imdb.jpg

    This is the most extensive and detailed 6 x 1 hour on the subject. Charting a century of history of ocean liners, the most informed experts and authors tell the story how these ships were designed, built and served on the oceans, and how they eventually became victims of war, accident or human error.

    On the occasion of the beginning of the presentation of the series, on the day of the screening of each episode, we will publish the background materials summarizing the research related to the history of the ocean liners in the given episode and the preliminary plans made for the animations to be shown in the series, both prepared by the president of our association, Dr. Tamás Balogh, who worked as animation director, responsible for the design and production of the technical animations presented in the series.

    281045774_1954392801423932_1078104412700539378_n.jpg

    The background material on the historical research of the French ocean liner NORMANDIE (1932-1942/48) featured in the first episode can be downloaded here.

    The uncut version of the animation draft for the NORMANDIE episode can be downloaded here.

    It would be great if you like the article and pictures shared. If you are interested in the works of the author, you can find more information about the author and his work on the Encyclopedia of Ocean Liners Fb-page.

    If you would like to share the pictures, please do so by always mentioning the artist's name in a credit in your posts. Thank You!

    009_logo_jndigo_blue.jpg

  • Elveszett óceánjárók titkai I. - NORMANDIE

    Tags: balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, Óceánjárók, Ocean_liners, Encyclopedia_of_ocean_liners

    Az "Elveszett óceánjárók titkai" című vadonatúj hatrészes dokumentum-film sorozat első epizódját 2022. július 27-én, szerdán 21:00 órakor kezdték el vetíteni a Sky/History televíziós csatornán az Egyesült Királyságban. A hat epizód vetítésére az alábbiak szerint kerül sor: NORMANDIE (2022.07.27.), QUEEN ELIZBETH (2022.08.04.), ANDREA DORIA (2022.08.11.), REX (2022.08.18.), CAP ARCONA (2022.08.25.), AMERICA (2022.09.01.). A nemzetközi adások valószínűleg később, 2022-2023 folyamán következnek.

    imdb.jpg

    Ez a legkiterjedtebb és legrészletesebb 6 x 1 óra a témában. Az óceánjárók egy évszázadnyi történetét feltérképezve a legtájékozottabb szakértők és szerzők mesélnek arról, hogyan tervezték, építették ezeket a hajókat és hogyan szolgáltak az óceánon, s végül hogyan váltak a háború, balesetek, vagy emberi mulasztások áldozatává.

    A sorozat bemutatásának megkezdése alkalmából az egyes epizódok vetítésének napján közreadjuk az adott epizódban szereplő óceánjárók történetéhez kapcsolódó kutatásokat összefoglaló háttéranyagokat és a sorozatban megjelenítendő animációkhoz készített előzetes terveket, amelyeket egyesületünk elnöke, Dr. Balogh Tamás készített, aki a sorozatban bemutatott műszaki animációk elkészítéséért felelős rendezőként dolgozott.

    281045774_1954392801423932_1078104412700539378_n.jpg
    Az első epizódban szereplő francia NORMANDIE óceánjáró (1932-1942/48) történeti kutatásáról készített háttéranyag letölthető: innen.

    Az NORMANDIE-epizód számára készített animáció előtervének vágatlan változata letölthető: innen.

    Nagyszerű, ha tetszik a cikk és a benne megosztott képek. Ha érdeklik a szerző munkái, az Encyclopedia of Ocean Liners Fb-oldalán találhat további információkat a szerzőről és munkásságáról.

    A képek megosztása esetén, a bejegyzésben mindig tüntesse fel az alkotó nevét. Köszönöm!

    009_logo_jndigo_blue.jpg

  • Országjáró vándorkiállításunk helyszínei

    Tags: tit, lajta, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, lajta_monitor_múzeumhajó, lajtamonitor_hu

    A LEITHA/LAJTA Monitornak, a monitoroknak és a magyar honvéd folyami hadihajózásnak emléket állító "150 év szolgálat" c. - a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezreddel, valamint a MH Budapesti Nyugállományúak Klubja Hadihajós Tagozatával közösen létrehozott országjáró vándorkiállításunk 2022.07.26-án bemutatásának következő állomására, Balatonakarattyára érkezett, ahol 2022.08.09-ig látogatható a MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központban (Balatonakarattya, 8172, Tompa Mihály utca 1.). Ebből az alkalomból korábbi ígéretünkhöz híven közreadjuk a kiállítás 2022. évi bemutatásának további tervezett állomásait és időpontjait.

    plakat_1.jpg

    A "150 év szolgálatban - a LEITHA/LAJTA monitor története" c. kiállítás első, budapesti bemutatója 2022. május 17-én sikeresen megtörtént. A kiállítás bontását megelőző vasárnap ígéretet tettünk rá, hogy megosztjuk az országjáró vándorkiállítás bemutatásának helyszíneit és időpontjait, hogy azoknak is kedvet csináljunk a kiállítás megtekintéséhez, akik nem lehettek ott a budapesti megnyitón.

    A kiállítás azóta járt már Debrecenben és Pákozdon, s jelenleg Balatonakarattyán látogatható, a bemutatására pedig egyre több az igény, amint azt az eddig tudomásunkra jutott különböző forrásokból (az alakulattól, a hadihajós tagozattól vagy egyéb partnerektől) azonosíthattuk. Az alábbi összefoglaló erre tekintettel a vándorkiállítás éves rendezvénynaptárának összeállítását szolgálja, így ki-ki eldöntheti, hogy hol és mikor lehet alkalmas számára a tárlat megtekintése.

    Minderre tekintettel a 2022. évben eddig a következő - az alakulat, a tagozat, vagy egyéb megkereső által jelzett - lehetséges kiállítási időpontok és helyszínek jutottak a tudomásunkra:

    1) 2022.05.17-05.22.:
    Helyszín: Budapest, Honvéd Kulturális és Szolgáltató Központ.
    Alkalom: Fegyveres erők napja.
    Státusz: rendben lezajlott. 

    2) 2022.06.25.-26.:
    Helyszín: Debrecen, Csokonai Irodalmi Labor.
    Alkalom: Múzeumok éjszakája.
    Státusz: Rendben lezajlott.

    3) 2022.07.01.-18.:
    Helyszín: Pákozd, Katonai Emlékpark.
    Alkalom: a MH 1 HMHE napja.
    Státusz: Rendben lezajlott.

    4) 2022.07.25.-08.12.:
    Helyszín: Balatonakarattya, MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ.
    Alkalom: Hadihajózás napja.
    Státusz: Rendben lezajlott.

    5) 2022.08.13-22.:
    Helyszín: Budapest, Pannónia hajó fedélzete, Országgyűlés, északi ponton.
    Alkalom: Szent István Nap.
    Státusz: Rendben lezajlott.

    6) 2022.09.17. - 10.13
    Alkalom: A pákozdi csata emléknapja.
    Státusz: Éppen zajlik.

    7) 2022.10.21.-23.: Balatonalmádi
    Alkalom: Hídépítők napja.
    Státusz: Előkészítés alatt.

    8) 2022.10.21.-23.: Budapest
    Alkalom: Bicskei János hajómodell- és makett emlékkiállítás - a NAVIGA C kategória versenye.
    Státusz: Előkészítés alatt.

    9) 2022.11.05.-13.:
    Helyszín: Erdőbénye.
    Alkalom: A Lucich-emlékmű koszorúzása.
    Státusz: Előkészítés alatt.

    10) 2022.11.15.-30.:
    Helyszín: Bécs
    Alkalom: A 150 év ténye (az osztrák-magyar hadihajó Ausztriának is olyan kulturális örökség, mint Magyarországnak).
    Státusz: Előkészítés alatt.

    További információk a kiállításról: ittitt és itt.

    Információk az akarattyai megnyitóról: itt

     

  • 150 éves hajók ünnepe

    Tags: tit, lajta, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, lajta_monitor_múzeumhajó, lajtamonitor_hu, balatoni_hajózás, balaton_csavargőzös

    2022. április 30-án, szombaton Balatonbogláron kerül sor a BALATON csavargőzös - a tó első csavarral hajtott gőzhajója - szolgálatba állítása 150. évfordulójának megünneplésére. A jeles eseményen bemutatkozik az ország másik, idén 150 éve szolgálatba helyezett hajója, a LEITHA/LAJTA monitor múzeumhajó, melynek történetét a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület, a MH Budapesti Nyugállományúak Klubja Hadihajós Tagozata és a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred által biztosított kiállítási anyag idézi fel, amely a 2022. május 17-én, Budapesten megnyíló "150 év szolgálat" c. időszaki kiállítás anyagából ad ízelítőt. 

    emleklap.jpg

    A BALATON fedélzetén megtekinthető időszaki kiállítás a csavargőzös üzemeltetői és a TIT HMHE közötti, több, mint egy évtizedes folyamatos kapcsolat eredményeként jött létre annak érdekében, hogy a másfélszáz éves hajókat elválasztó fizikai távolságot áthidalja és közelebb hozza őket egymáshoz, s a hajózás szerelmeseihez. Ennek jegyében kívánunk kellemes kiállítás-élményt a kedves megjelenteknek, egyben arra bíztatva minden érdeklődőt, hogy - ha felkeltettük érdeklődésüket - a május 17-én Budapesten nyíló teljes tárlatot is tiszteljék meg jelenlétükkel.


    Egyesületünk és a műemlékhajó üzemeltetői közötti kapcsolatok történetének áttekintése:

    1) 2012-ben:
    https://www.facebook.com/media/set/?set=a.483622181663029...

    2) 2013-ban:
    https://www.facebook.com/.../gm.../582547411792953/

    3) 2014-ben:
    https://www.facebook.com/media/set/?set=a.755696484455596... 



    000_11.jpg
  • A MOSZKVA cirkáló pusztulása

    Tags: tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, TIT, orosz_ukrán_háború, MOSZKVA_cirkáló, MOSZKVA

    A 2022. február 24-e óta tartó orosz-ukrán háborúban az orosz haditengerészet MOSZKVA nevű rakétás cirkálója elsüllyedt az április 13-ról 14-re virradó éjjel a Fekete-tengeren. A február 24-én megsérült ROPUCHA-osztályú partraszálló hajó és a március 25-én felrobbantott SARATOV partraszálló hajó után ez már az orosz flotta harmadik súlyos vesztesége, amely a hajó méreteit tekintve csak az 1982-ben brit tengeralattjáró által elsüllyesztett GENERAL BELGRANO argentin cirkáló elvesztéséhez fogható. A MOSZKVA az orosz flotta legnagyobb vesztesége az 1941-ben német légitámadás során elsüllyesztett MARAT és az 1917-ben a német hajótüzérség által elsüllyesztett orosz SLAVA csatahajó óta. Az alábbiakban vázlatosan áttekintjük a MOSZKVA történetét és az elvesztése körülményeit.

     

    A MOSZKVA (eredeti nevén SLAVA) a Projekt 1164 sorozatszámú „Atlant” hadihajó-típus első egysége volt, amely 1976-ban épült az ukrajnai Nyikolájev hajógyárában. A típust a nukleáris meghajtású KIROV-osztályú cirkálók kisebb, hagyományos gázturbinás változataként hozták létre, felszíni hadihajók elleni támadó és változatos flottaszintű légvédelmi feladatokra. Vízrebocsátására 1979-ben, szolgálatba állítására 1983-ban került sor. 1986-tól kezdve a Földközi-tengeren szolgált. Az 1989. december 2-3-án lefolyt, a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után a szovjet-amerikai viszonyt újra-rendező máltai csúcstalálkozón a szovjet delegáció hajója. Mihail Gorbacsov főtitkár és George H. W. Bush elnök itt jelentették be a hidegháború végét. A hajó 1991-ig maradt a Földközi-tengeren, amikor Nyikolájevbe vezényelték, nagyjavításra. 1995-ben (a nevet addig viselő helikopterhordozó leszerelését követően) a MOSZKVA nevet kapta. 1999-ben állt ismét szolgálatba. 2002-ben ismét a Földközi-tengerre vezényelték. 2003-ban az orosz Csendes-óceáni Flotta egységeivel közös hadgyakorlaton vett részt az Indiai-óceánon. 2008-ban fegyveresen vett részt a Grúzia és Abházia közötti konfliktusban. 2008-2009 folyamán az orosz Északi Flottával közös hadgyakorlaton vett részt a Földközi-tengeren.  2013-ban a hajó ellátogatott Portugália, Kuba, Nicaragua és Venezuela kikötőibe. 2014-ben a Fekete-tengeri flotta több hajójával együtt végezte a Don-torkolat előtti ukrán hajózás blokádját. 2015-ben Szíria partjaihoz érkezett, hogy fedezetet nyújtson az orosz légierő egységei számára. 2016-ban kitűntették a harci feladatok sikeres végrehajtásáért a haditengerészet tagjainak és egységeinek elismerésére alapított Nahimov-renddel. 2020-ban Krisztus valódi keresztjének egy ereklyeként őrzött darabját a hajó kápolnájában helyezték el. Az Ukrajna ellen 2022 február végén megkezdett orosz hadműveletekben a kezdetektől érintett volt. 2022. február 24-én a VASZILIJ BIKOV őrnaszáddal együtt vett részt az Ukrajnához tartozó Kígyó-sziget megszállásában és az ukrán helyőrség elfogásában. A hajó az Odessza ellen tervezett tenger felőli műveletekben részt vevő hajók mögött maradva, azok légvédelmét biztosította. Utolsó órái az alábbiak szerint rekonstruálhatók:

    nevtelen_1.jpg

    1. ábra: Borisz Groh grafikus-művész alkotása a Kígyó-sziget védőinek a megszállók számára küldött harcias üzenetéről (forrás).

     

    2022. április 13., szerda

    21:31-kor Makszim Marcsenko, Ukrajna Odessza Regionális Katonai Igazgatóságának vezetője a Telegram hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy „Két, hajók elleni Neptun rakétával sikerült eltalálni a MOSZKVA cirkálót. A Fekete-tengert őrző Neptun-rakéták nagyon komoly károkat okoztak az orosz hajóban. Dicsőség Ukrajnának!"

    22:57-kor Alekszej Arisztovics, az ukrán elnök tanácsadója hivatalos facebook-oldalán az aznapi hadieseményekről közzétett közleményében beszámolt róla, hogy „a MOSZKVA cirkáló – ugyanaz a hadihajó, amelyet elküldtek a f…ba – helyi idő szerint 19:47-kor kigyulladt”.

     

    2022. április 14., csütörtök

    07:54-kor Alekszej Arisztovics azt közölte, hogy „Az Orosz Föderáció fekete-tengeri flottájának zászlóshajója, a "MOSZKVA" cirkáló elsüllyedt” kiemelte, hogy ez „óriási haditett, hiszen a MOSZKVA a második világháború óta elsüllyesztett legnagyobb hadihajó, egyben az orosz flotta legnagyobb vesztesége 1945 óta. Erősen csengő pofon, amely a neve miatt még inkább szimbolikus.

    09:59-kor Arvydas Anušauskas, Litvánia védelmi minisztere azt közölte, hogy „01:05 órakor a MOSZKVA orosz cirkáló vészjelzést adott le, majd 01:14 perckor az oldalára dőlt, fél óra elteltével pedig minden áram elment. Hajnali 02:00 órától egy török hajó 54 tengerészt evakuált a cirkálóról, hajnali 03:00 óra körül pedig Törökország és Románia is bejelentette, hogy a hajó teljesen elsüllyedt. Az orosz személyzet vesztesége továbbra sem ismert, bár a fedélzeten 485 fős legénység tartózkodott (ebből 66 tiszt).

    16:47-kor az Egyesült Államok Haditengerészeti Intézete egy magas rangú védelmi tisztviselőre hivatkozva a következőket közölte: „A MOSZKVA körülbelül 60-65 tengeri mérföldre délre volt Odesszától, amikor tűz ütött ki rajta, amelynek az oka külső forrásból, például egy rakétától is származhat, hiszen a hatvan mérföldes tartomány jóval a Neptun-rakéták hatótávolságán belül van, de természetesen okozhatta bármi más is, tehát óvatosnak kell lennünk. Még tegnap délután is küzdöttek a tűzzel a MOSZKVA fedélzeten. Azt azonban egyszerűen nem tudjuk, hogy mekkora a kár: Bár úgy tűnik, hogy jelentős tűzzel küzdenek, azt nem tudjuk, hogy mi van a tűz mögött, és azt sem, hogy mekkora lékesedés történt. A TASSZ szerint ugyanakkor a MOSZKVA fő rakétaütegei nem sérültek meg, de több orosz fekete-tengeri hajó is dél felé indult a cirkálót ért károk miatt.” Az orosz védelmi minisztérium ehhez képest azt közölte, hogy "A MOSZKVA cirkálón a tűz forrását lokalizálták, s a lángokat elfojtották, már nincs nyílt láng és a lőszerrobbanások is abbamaradtak". Közölték azt is, hogy „a cirkáló a felszínen maradt, fő rakétafegyverzete nem sérült, megtörténtek a szükséges intézkedések a hajó kikötőbe vontatására”. 

    21:00-kor az amerikai műholdas felderítés azt közölte, hogy a háború első napjaiban az orosz erők által elfoglalt Kígyó-sziget és a feltételezések szerint a közeljövőben megtámadni tervezett Odessza térségében tartózkodó mintegy féltucat orosz hadihajó eltávolodott az ukrán partoktól. Az időjárás enyhe volt, a keleti irányú szél sebessége 12-14 csomó, a hullámok magassága 1-2 méter volt.

    22:01-kor az orosz TASSZ hírügynökség a követkető jelentést tette közzé: „A MOSZKVA cirkáló a kijelölt kikötőbe történő vontatása közben stabilitását vesztette a hajótest sérülése miatt, amelyet lőszerrobbanás során keletkezett tűz okozott. A heves vihar közepette a hajó elsüllyedt – közölte a védelmi minisztérium.” A néhány órával későbbi frissítést szerint: „Moszkva, április 14.: A MOSZKVA rakétacirkáló vihar közepette vontatás közben elsüllyedt a lőszerek detonációja során elszenvedett hajótest-sérülés miatt – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. A minisztérium kiemelte, hogy a legénységet a Fekete-tengeri Flotta közeli hajóira evakuálták, amint azt korábban bejelentették.

     

    2022. április 15., péntek

    14:00 órakor a kijevi székhelyű UNIAN ukrán hírügynökség más forrásból meg nem erősített hírt közölt arról, hogy 14 tengerészt, köztük a hajó orvosi szolgálatának vezetőjét a MOSZKVA rakétacirkálóról Szevasztopolba szállították, motorcsónakkal tették partra őket, s mentők vártak rájuk a rakparton. Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor nem számolt be sérültekről, vagy áldozatokról a hajón kitört tűzzel összefüggésben, amelyért a legénység két tagját tették felelőssé, akik a közlés szerint tiltott helyen dohányoztak.

     

    2022. április 17., vasárnap

    20:09-kor megjelentek az első fényképfelvételek az égő és süllyedő MOSZKVA cirkálóról.

     

    2022. április 18, hétfő

    09:48-kor az első videó-felvételeket is közzétették a sérült hajóról.

     

    A sérült MOSZKVA cirkálót ábrázoló fénykép- és filmfelvételek részletes elemzése alapján a szakértők az alábbiakra következtettek: 

    1) A hajó elleni rakétacsapás nyomán a képen két lyuk látható a hajóközépen, a vízvonalon, közvetlenül a bal oldali kémény alatt.

    2) Jelentős tűzkár látható a felső fedélzet pereme alatt és a fedélzeten. A hajótest fő fedélzet szintje alatti több oldalsó áttörésénél (ablakok, szellőző-nyílások) fekete füstnyomok utalnak a belső térben égő tűz kiterjedésére. A hajó határozottan balra dől.

    3) A hajó tat-részén, a hangárnál megfigyelhető két nagynyomású vízsugár vagy egy a hajó mögött, takarásban dolgozó tűzoltóhajó, vagy a hajó saját oltórendszerhez tartozó fecskendőiből származhat. Az időjárási és felszíni viszonyok - a hivatalos orosz veszteségjelentéssel ellentétben - enyhék, a cirkáló pedig nem áll vontatás alatt, s a mentőtutajok hiányoznak, ami arra utal, hogy a képek készítése idejére már evakuálták. 

    4) A sikeres támadás kérdéseket vet fel a szovjet korszak légvédelmi rendszereinek képességeivel kapcsolatban. Több haditengerészeti elemző szerint a hajó elvesztése - a sérülések eredeti okától függetlenül - az orosz haditengerészet legénységének kárelhárítási felkészültségére is éles fényt vet, hiszen az elmúlt évtizedekben az amerikai haditengerészet tengerészei több olyan hadihajót is megmentettek, amelyek hasonló (vagy potenciálisan rosszabb) hajótest-kárt szenvedtek (köztük a USS Cole-t, a USS Starkot, a USS Samuel B. Robertst, a USS Fitzgeraldot és a USS John S. McCaint).

    5) A Moszkva fedélzetén elszenvedett emberveszteség mértéke nyilvánosan nem ismert és az orosz kormány sem közölt adatokat. A hajó személyzete 510 fős volt, de a hajó elvesztése után (állítólag) megtartott gyászszertartáson jóval kisebb csoport volt jelen, amely elemzői becslések szerint 100-250 főre esett. A videót az orosz állami média készítette, hitelességét nem ellenőrizték. A Novaja Gazeta orosz nyelvű lap külön beszámolt a támadást túlélő legénység egyik tagjának édesanyjával folytatott beszélgetésről. Az anya súlyos károkról és életveszteségről mesélt, beleértve a becslések szerint 40 halottat, nagyszámú súlyosan megsebesült legénységet és még sok más eltűnt személyt. Ezenkívül az Egyesült Államok által finanszírozott Radio Liberty kiadvány felvette a kapcsolatot a legénység egyik elhunyt tagja, Ivan Vakhrusev villanyszerelő feleségével, aki megerősítette a férje halálát, és elmondta, hogy a legénység 27 további tagját eltűntként tartják nyilván.

    6) Az ukrán hírszerzés szerint a fekete-tengeri flotta parancsnokát, Igor Oszipov admirálist az elsüllyesztés után őrizetbe vették az orosz állambiztonsági szolgálatok.

     

    Mindennek fényében érdemes áttekinteni a MOSZKVA elvesztésének következményeit. A lehetséges hatásokra is kiterjedő elemzés szerint: 

    MILYEN KÉPESSÉGEKETŐL FOSZTJA MEG A HAJÓ ELSÜLLYEDÉSE OROSZORSZÁGOT?

    Oroszország erős légvédelmi rendszerekkel rendelkezik a Krímben, amelyet 2014-ben foglalt el Ukrajnától, de a Moszkva képes volt nagy hatótávolságú és mobil légvédelmet nyújtani a teljes fekete-tengeri flotta számára, és úszó parancsnoki és irányító központ volt. Elvesztése rontja a flotta légvédelmét, különösen a nagyobb hatótávolságú küldetések során. 

    MI TÖRTÉNT A LEGÉNYSÉGGEL?

    A hajó körülbelül 500 fős legénységgel rendelkezett, amelynek tagjait Oroszország szerint sikeresen evakuálták más hajókra, majd pénteken visszaküldték őket honi kikötőjükbe, a krími Szevasztopolba. Ukrajna feltételezi, hogy valószínűleg halálos áldozatok is vannak, de Oroszország egyelőre nem mondott semmit erről.

    MEGVÁLTOZTATJA EZ A VESZTESÉG AZ UKRAJNAI KONFLIKTUS ALAKULÁSÁT? 

    Nem valószínű, de a brit védelmi minisztérium szerint a veszteség mindenképpen arra készteti Oroszországot, hogy felülvizsgálja haditengerészeti helyzetét a Fekete-tengeren. Névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők azt mondták, hogy bár az elsüllyesztésnek szimbolikus hatása lesz, és potenciálisan kérdéseket vet fel Oroszország hosszabb távú haditengerészeti képességeivel kapcsolatban, nem valószínű, hogy jelentős hatással lesz a konfliktus lefolyására, amelyben az orosz haditengerészet eddig sem játszott meghatározó szerepet. Egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy Oroszország csak korlátozott mértékben használta hadihajóit alkalmi csapások végrehajtására és csapatok utánpótlására délen. Oroszország megőrzi haditengerészeti dominanciáját a közvetlen térségben, hiszen bár a Moszkva fel volt szerelve arra, hogy megsemmisítse az ellenséges hajókat a tengeren, de Ukrajna haditengerészetéből kevés maradt.

    MOST MEGVÁLTOZTATJA A MŰKÖDÉSÉT AZ OROSZ HADITENGERÉSZET, ÉS SZÁMÍT EZ? 

    Igen, lesz változás, de nem tekinthető rendkívül jelentősnek. A Fekete-tenger északi részén öt orosz hadihajó tartózkodik rendszeresen, a partoktól kb. 80 tengeri mérföldre. Az amerikaiak úgy vélik, hogy ezek a hajók még mindig képesek csapást mérni Ukrajna partközeli területeire ilyen távolságból. Az Institute for the Study of War (ISW), egy washingtoni székhelyű agytröszt szerint az ukrán hadsereg azon képessége, hogy orosz hadihajókat tud eltalálni a Fekete-tengeren, azonban arra kényszerítheti az orosz haditengerészetet, hogy további légvédelmet és egyéb védelmi eszközöket telepítsen.

    MI VOLT A MOSZKVA SZEREPE A KONFLIKTUSBAN? 

    Nem világos, de egyes elemzők szerint hozzájárulhatott egy esetleges orosz kétéltű partraszálláshoz az odesszai kikötőben, amely az ukrán erők ellenállása miatt még nem történt meg, s az elsüllyedése csökkenti egy ilyen támadás esélyét, és lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy erői egy részét máshova helyezze át. Általános vélemény szerint a hajó nem vett részt közvetlenül a hadműveletekben, de légvédelmi támogatást nyújtott azoknak a hadihajóknak, amelyek igen, így ezek most visszavonulni kényszerültek.

    OROSZORSZÁG KÖNNYEN PÓTOLHATJA A MOSZKVA KÉPESSÉGEIT? 

    Nem (a hajó pótlása mintegy 750 millió dollárt igényelne). Oroszországnak van még két azonos osztályú hajója, a Marshal Ustinov és a Varyag, amelyek Oroszország északi és csendes-óceáni flottájánál szolgálnak. Törökország azonban - amely a Boszporuszon keresztül ellenőrzi a Fekete-tengerhez való hozzáférést - nem engedi be őket a térségbe a háború ideje alatt.

    A MOSZKVA RENDELKEZETT EGYEDI FEGYVEREKKEL? 

    Nem. Hajók elleni rakétákkal és föld-levegő rakétákkal szerelték fel, de nem volt felszerelve Oroszország legújabb generációs Kalibr cirkáló rakétáival vagy hiperszonikus rakétákkal.

    MENNYIRE VOLT MODERN HAJÓ? 

    Nem nagyon. Az 1970-es évek Szovjetuniójában, a hidegháború idején tervezték, a NATO repülőgép-hordozók nagy sebességű cirkálórakétákkal történő elárasztására és megsemmisítésére, és csaknem négy évtizede szolgált. 1990-ben selejtezték és csak a moszkvai polgármester beavatkozása mentette meg a bontástól. Alapos felújításon esett át, ám ez jellemzően csak a rozsda eltávolítását és több rétegnyi új festék felhordását jelentette a teljesítmény javítása nélkül, mivel több rendszer még évekkel később sem működött: a brit védelmi minisztérium szerint a hajó csak 2021-ben lett újra teljes mértékben működőképes, de az átalakítás ellenére a hardverek egy része továbbra is elavult maradt (legutóbb a szíriai háborúban résztvevő felszíni hadihajók alkalmazásának tapasztalatai bizonyították be azt, hogy a kisebb, de korszerűbb egységek képesek azonos vagy nagyobb harcértéket felmutatni). A MOSZKVA, ezzel együtt és annak ellenére is, hogy a régebbi haditechnikát képviselte, a felújítását követően – a KIROV-osztály "csatacirkálóival" együtt (amelyek közül mára egyedül a NAGY PÉTER áll szolgálatban) – de facto a felszíni hadihajók alapvető osztályát (capital ship) képviselte az orosz flottában, ahol ugyan korszerűbb egységeket is vízre bocsájtottak már, de egyrészt azok mind csak kisebb és gyengébb hajóosztályokba tartoztak, másrészt az új nagy hajók építésére készült terveket mindeddig nem sikerült valóra váltani.

    nevtelen0.jpg

    2. ábra: A SLAVA-osztályú cirkálók tervezett korszerűsítéséről 2020. áprilisában megjelent látványterv szerint az osztály mindhárom hajóján a 8 db P-500 Bazalt (illetve Vulcan) típusú cirkálórakétát 6 db Poseidon nukleáris többcélú torpedóval tervezték felváltani, a csöves tüzérséget pedig török gyártmányú, elektromágneses vezetősínes ágyúra kívánták cserélni (forrás).

     

    nevtelen1_1.jpg

    3. ábra: Oroszország 2017-2018 fordulóján bejelentett új haditengerészeti felszíni egységei, a Project 23560E „Shkval” (fent balra) és a Project 2350M „Lider” (fent jobbra) kombinált lopakodó, nukleáris meghajtású irányított rakétaromboló és cirkáló, az utóbbi tervezett fegyverrendszereivel (lent). A Lidertől azt várják, hogy egy romboló, egy nagy ASW-hajó és egy irányított rakétás cirkáló képességeit egyesítse magában, miközben kisebb, mint a Project 1144 típus hajói (a NAGY PÉTER), de sokkal több fegyvert szállít. Az Orosz Haditengerészet fő felszíni hadihajói, a Szovremennij osztályú rombolók, a Slava osztályú cirkálók és az Udaloy osztályú tengeralattjáró-rombolók leváltására szánt hadihajók fejlesztésélt 2013-ban jelentették be, a tervezést 2015-ben kezdték meg és 2016-ban fejezték be. Oroszország északi-tengeri és csendes-óceáni flottája számára kezdetben 12 hajó építését tervezték, majd ezt a számot 8-ra csökkentették, végül a finanszírozás csökkentése miatt a fejlesztést törölték a 2018-2027-es fegyverkezési programból. 2019 februárjában mégis úgy döntöttek, hogy a 2020-as évek végéig fel kell építeni 2 hajót, hajónként 100 milliárd rubel költségvetéssel. A 2023-as kezdéssel tervezett építkezés az orosz-ukrán háború nyomában járó nemzetközi gazdasági szankciók miatt valószínűleg tartós késedelmet szenved (forrás).

     

    MILYEN CSAPÁS EZ AZ OROSZ KATONAI BÜSZKESÉGRE? 

    Keserű veszteség az orosz hadsereg számára, mivel a hajó, bár bizonyos szempontból már kiöregedett, a krími bázisú orosz Fekete-tengeri Flotta és az orosz katonai büszkeség szimbóluma volt. Az ukrán hajóelhárító rakétákkal eltalált hajóként, ez a legnagyobb orosz hadihajó, amely hadműveletben veszett el 1945 óta. Az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóin ezzel a cirkálórakéták száma 72-ről 56-ra csökkent.

     

    nevtelen1a.jpg

    4. ábra: A MOSZKVA cirkáló hosszmetszete és felülnézete:

    1. hajóács raktára; 2. horgonycsörlő; 3. vezérlőterem; 4. az éltoronyban használt 130 mm-es készenléti lőszerek (AK-130) raktára; 5. a kétcsövű 130 mm-es AK-130 éltorony; 6. a hatcsövű 30 mm-es AK-630 közel-körzeti csöves légvédelmi rendszer automata lövegtornyában használt 30 mm lőszerek raktára; 7. a hatcsövű 30 mm-es AK-630 közel-körzeti csöves légvédelmi rendszer automata lövegtornya; 8. PK-10 típusú elektronikus aktív zavaró rendszer (hamis termikus célpont-kilövő) 10 db indítócsöve; 9. RBU-6000 Szmercs-3 tengeralattjárók és torpedók megsemmisítésére alkalmas reaktív mélységibomba-vető rendszer 12 indítócsöve; 10. tiszti kabinok; 11. parancsnoki kabin; 12. kormányállás; 13. optikai távmérővel felszerelt kormányállás; 14. АП РЛС СУАО "Lev" radar, haditengerészeti tüzérségi tűzvezető rendszer a 130 mm-es kaliberű csöves tüzérség (AK-130) vezérlésére (felszíni, légi és part menti célpontok leküzdését biztosítja az ellenséges aktív és passzív zavaró rendszerek és radar elleni lövedékek jelenlétében); 15. kormányosi kabin; 16. optikai távmérővel felszerelt parancsnoki harcálláspont (irányító és tűzvezető központ); 17. "Argon-1164" radar a hajók elleni „Bazalt” rakétarendszer tűzvezetéséhez; 18. "Vaigach" típusú navigációs radar; 19. MR-750 „Fregat-M” radar légi és felszíni megfigyelő célokra, tengeri használatra; 20. a közel-körzeti fegyverrendszer radarja és alátámasztása; 21. "Korvet" műholdas adatkapcsolati rendszer; 22. tiszti ebédlő és társalgó; 23. P-500 Bazalt (П-500 «Базальт») 550 km hatótávolságú turbósugárhajtású, szuperszonikus cirkálórakéta-rendszer; 24. MP-123-02 / 3 "Vimpel" – felszíni, légi és partmenti célok leküzdésére tervezett 122 és 140 mm-es kaliberű irányítatlan rakéták indítóit vezérlő, szektorális (90°) és körkörös (360°) üzemmódú célkijelölő és célkövető haditengerészeti tüzérségi tűzvezető rendszer25. "Kolco" radarrendszer az elektronikus hadviselés (zavarás) támogatására és elhárítására; 26. "Gurzuf A” és "Gurzuf B" aktív zavaró állomások; 27. „Voszhod” radar a légi célok 0-30° közötti tartományban történő kör-körös észlelésére; 28. rakodódaru; 29. "Sztruna" folyadékszintmérő rendszer (tartályfeltöltöttség mérésére); 30. SZ-300F (SA-N-6) légvédelmi rendszer indítóállványa; 31. SZ-300F (SA-N-6) légvédelmi rendszer radarja; 32. helikopter-hangár; 33. GAK MG-335 „Platina” típusú, körkörös láthatóságot és célkijelölést biztosító, tengeralattjárók, torpedók és tengeri aknák észlelésére szolgáló vontatott szonár emelő- és vontatószerkezetének helyisége; 34. GAK MG-335 „Platina” típusú vontatott szonár; 35. kormányrúd-rekesz; 36. repülőgéplőszer-raktár; 37. repülőgépüzemanyag-tartályok; 38. 533 mm-es kaliberű torpedók kilövésére tervezett TA-53 torpedóvetőcső; 39. Az SZ-300F (SA-N-6) légvédelmi rendszer kezelőhelyiségei; 40. üzemanyagtartályok; 41. A ballisztikus rakéták és a nagyon alacsony magasságban repülő célok elfogására fejlesztett, aktív és félaktív lokátoros önirányító SZ-300F (SA-N-6) légvédelmi rakétarendszer 100 kg repesz-romboló töltettel felszerelt rakétái 6 db, egyenként 8 rakétát tartalmazó vetőcsőben; 42. hátsó dinamótér; 43. energiaellátó rekesz; 44. hátsó gépház (a hátrameneti gázturbinás motorokkal); 45. rádióállomás; 46. segédgépek és aktív stabilizátorok rekesze; 47. elülső gépház (az előremeneti fő gázturbinás motorokkal); 48. elülső dinamótér; 49. harci információs állomás (irányítóközpont); 50. fő vezetési pont; 51. antennaburkolat; 52. RBU-6000 Szmercs-3 mélységibomba-raktár; 53. P-500 Bazalt cirkálórakéták kezelőszemélyzete; 54. 130 mm-es lőszerek (AU AK-130) raktára; 55. akusztikus berendezések kezelőszemélyzete; 56. bulbaorrba szerelt GAK MG-335 „Platina” típusú szonár; 57. lánckamra; 58. helikopter-leszálló pálya; 59. helikopter indító központ; 60   M-4 "Osza-M" hajófedélzeti automatizált kétsugaras légvédelmi rakétarendszer (hatótáv: 15 km, repülési magasság: 4 km, sebesség: 500 m/s, tömeg: 128 kg, tűzgyorsaság: 2 lövés/perc); 61. 4K33 „Osza-M” légvédelmi rakétarendszer; 62. 45 mm-es gyorstüzelő ágyú (üdvlövésekhez); 63. PK-2 típusú elektronikus aktív zavaró rendszer (hamis termikus célpont-kilövő) indítócsövei.

     

    nevtelen2.jpg

    5. ábra: Az AK-130 típusú automata haditengerészeti ágyú és készenléti lőszerkészlete. Kaliber: 130 mm, tűzgyorsaság: 10-40 lövés/perc/lövegcső, maximális csőemelkedés: 85°, maximális lőtávolság: 23 000 m (felszíni célok), 15 000 m (repülőgépek), 8 000 m (rakéták) esetén. (forrás).

     

    nevtelen3.jpg

    6. ábra: A P-500 Bazalt 550 km hatótávolságú turbósugárhajtású, szuperszonikus cirkálórakéta-rendszer indító-tubusai (forrás: 1, 2, 3, 4, 5.)

     

    nevtelen4.jpg

    7. ábra: Az SZ-300F (SA-N-6) rakétákat nyolc darab, egyenként nyolcrakétás forgó rakétavetőben tárolták a felső fedélzet szintje alatt. A rakéták bevetési magassága 25-25 000 m, hatótávolsága 7-90 km, végsebessége 4 Mach (https://weaponsystems.net/system/664-S-300F%20Fort).

     

    nevtelen5.jpg

    8. ábra: A 30 mm-es AK-630 közel-körzeti csöves légvédelmi rendszer automata lövegtornya (forrás).

     

    _-585.jpg

    9. ábra: Az RBU-6000 Szmercs-3 tengeralattjárók és torpedók megsemmisítésére alkalmas reaktív mélységibomba-vető rendszer (https://hu.wikipedia.org/wiki/RBU%E2%80%936000).

     

    nevtelen6.jpg

    10. ábra: A cirkáló KA-27 helikoptere (forrás). 

     

    nevtelen7.jpg

    11. ábra: A fenti ábra a füstön keresztül mutatja a hajó főbb részeit a perspektíva érthetővé tétele érdekében (forrás).


    A lenti fényképet a brit Guardian folyóiratnak nyilatkozó török szakértő, Yörük Isik szerint egy Project 22870 típusú orosz haditengerészeti mentővontatóról készítették, amelyek közül kettő az orosz Fekete-tengeri Flotta kötelékében működik. A felvételről tisztán leolvasható, hogy a MOSZKVA legénységének egyszerre kellett küzdeni a betörő vízzel és a fedélzeteken tomboló tűzzel, s az is feltűnő, hogy a hajó a fényképfelvételen nem áll vontatás alatt, noha az orosz források szerint a Szevasztopolba vontatás közben süllyedt el (tehát vagy egyáltalán nem vontatták, vagy felhagytak a vontatással addigra, mire a fénykép elkészült). A fotó alapos elemzése alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni:

    nevtelen8.jpg

    12. ábra: A cirkáló sérüléseinek elemzése.

    1) Az ukrán Neptun rakéták a hajóközépen (midship), csapódtak be (a hajó kontúrja miatt ezen a részen a legnagyobb a radarvisszaverődés, hiszen itt vannak a hajó működtetése szempontjából legfontosabb nagy méretű és helyigényű berendezések, gépészeti egységek), valamivel a vízvonal alatt, ami a hajó dőléséhez vezetett. A lékesedés következtében a hátsó gépház megsérült, a teljes elárasztására azonban valószínűleg nem került sor, mivel a hajót beburkoló sűrű füst a kéményeken keresztül távozik, vagyis a gépházban súlyos tűz tombol (azaz semmiképpen sem juthatott be annyi víz a gépházba, hogy onnan az égést tápláló összes levegőt kiszorítsa). A gépház mindenesetre az egész hajó legnagyobb elárasztási tényezőjű (legnagyobb térfogatú) belső tere, így a bejutott víz mennyiségétől függően nem meglepő, ha akár a két oldalfal közötti teljes keresztmetszet egy része víz alá került, a gépházat ugyanis nem osztották meg hosszanti válaszfallal. A hajó dőlését a bal oldali lékesedés okozza, a jobb oldalon ennek ellenére csekély mértékben emelkedik ki a hajótest víz alatti része, még úgy is, hogy a mélyített tatfedélzet bal oldala már a fedélzet pereméig merül. Mindez arra utal, hogy a lékeken át a hajóba áramló víz egyenletesen oszlik el a hajótestben. Ennek több oka is lehet: vagy nem zárták le a vízzáró ajtókat (ezért a gépházba betört víz más, szomszédos rekeszekbe is tovaterjedt), vagy ellenárasztással igyekeztek mérsékelni a dőlést (esetleg az SZ-300-as rakétákat befogadó rekeszt is elárasztották, tűzvédelmi okokból). A vízbetörés mindenesetre láthatóan egyenletes süllyedési folyamatot okoz, amennyiben a bal oldala felé megdőlt helyzetű hajó anélkül merül fokozatosan egyre mélyebbre, hogy az aszimmetrikus elárasztás miatt a felborulásától kellene tartani. A víz egyenletes szétterjedésére utal az is, hogy a süllyedő hajón megszűnt az áramszolgáltatás, ami azt jelenti, hogy mindkét gépház és a segédgépház is víz alá került (a felsőbb fedélzeten elhelyezett vészhelyzeti generátorok működését valószínűleg a tűz lehetetlenítette el). Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy az érintett helyiségeket nem sikerült szárazon tartani (vagy azért, mert a vízhatlan ajtókat nem zárták le megfelelően, vagy azért, mert a vízmentes rekeszek valamely más okból tömítetlenné váltak).

    2) A felvételt elemző Chris Parry nyugalmazott ellentengernagy szerint a hajóba csapódott támadó-rakéták a vízbetörés mellett további hatalmas károkat is okoztak, mivel nagy valószínűséggel megrongálták (anélkül, hogy felrobbantották volna) a cirkálón a felső fedélzet peremére szerelt hátsó Bazalt rakéta-pár indítótubusait és talán a bennük tárolt rakétákat is, amelyek így kiengedhették a hajtóanyagot, ami afféle égésgyorsítóként tovább fokozhatta a hajón belül keletkezett tüzet, amely vízszintesen terjedt tovább a fedélzeteken és a sérült válaszfalakon keresztül hátrafelé.

    3) A hajó oldalán több helyen látható elszenesedett folt, ami azokat az ökörszem-ablakokat, illetve szellőzőket jelzi, ahol a forró levegő és füst a szabadba távozott. Az itteni füstnyomok súlyos kárelhárítási hiányosságról tanúskodnak: azt jelzik hogy a tűz ideje alatt (részlegesen vagy teljes egészében) tovább működött a szellőztetés, vagyis tulajdonképpen táplálták a tüzet, mivel nem zárták el azt az oxigéntől. A tűzzel érintett helyiségek tűzbiztos ajtóit ugyanakkor valószínűleg bezárták, mivel ellenkező esetben a tűz gyorsabban és nagyobb területen elterjedt volna. Így viszont nehéz helyzetbe hozták a tűzhöz igyekvő fedélzeti tűzoltókat (akik amúgy oxigénpalackot használtak, hiszen a zárt téri tűz mérgező gázokkal tölti meg a légteret), akiknek ezért úgy kellett megkezdeniük az oltást, hogy a tűz folyamatos levegő-utánpótlást kapott. Szabó Balázs tűzoltó szerint a zárt helyen tomboló tűz a meglévőhöz képest újabb oxigénforrás megnyitásakor (pl.: amikor kinyitották a tűzbiztos ajtókat, hogy az oltószemélyzet beléphessen) kicsap a helységből egy óriási, pusztító lángnyelv formájában, ami több száz fokkal melegebb lehet az anyatűznél. Ez a flash-over (tűz-átcsapás) jelensége, ami szélsőséges esetben akár teljesen ellehetetleníthette az eredményes tűzkár-elhárítást és a MOSZKVA megmentését.

    4) Az ablakok és szellőzők körüli égésnyomokhoz képest komolyabb tűzre utaló, nagyobb kiterjedésű égésnyom (4/a) van a helipod alatti mélyített tat-fedélzet és a felső fedélzet helikopter-hangár melletti íves találkozási pontjánál, közvetlenül az OSZA rakéták tárolóhelye (4/b) előtt.

    5) Az M-4 "Osza"  légvédelmi rakétarendszer indítóállványai lesüllyesztett pozícióban (5/a), az SZ-300F rakéták radarja (5/b) pedig nyugalmi állapotban látható, ami arra utal, hogy a MOSZKVA fedélzetén vagy egyáltalán nem észlelték az ukrán rakéták közeledését, vagy bár észlelték azt, mégsem hajtottak végre ellenintézkedéseket időhiány, vagy valamilyen egyéb ok miatt (ha nem maradt idő reagálni).

    6) H. I. Sutton haditengerészeti elemző szerint a tűz elérhette az SZ-300F légelhárító rakétákat is. A fedélzeten történt erős robbanásról szóló (meg nem erősített) sajtóértesüléseken kívül erre utal, hogy a rakéták indítóállásai körül beszakadt a jelentős szakaszon megsérült, felgyűrődött fedélzet (6/a), amelynek kiterjedt deformációja a fémszerkezet rendkívüli hőhatás miatti kilágyulására utal, valamint a hajótestnek a rakétasilókat befogadó rekesz hátsó válaszfala mentén felnyílt hegesztési varrata (6/b). A látványos tűzkár ellenére az SZ-300-as rakéták robbanása nem valószínű, mivel 64 db, egyenként 100 kg súlyú robbanótöltettel felszerelt rakéta zárt téri robbanása az egész hajót széttépte volna. Ezért az orosz védelmi minisztérium által kiadott közlés szerint a hajón történt lőszerrobbanás (amelyért két, tiltott helyen dohányzó matrózt tettek felelőssé) – ha megtörtént egyáltalán – nem a hajó elsüllyedéséhez vezető okfolyamat indító oka, hanem legfeljebb az ukrán rakéták becsapódását követő tűzvész okozta másodlagos robbanások következménye lehet. Mivel a fénykép tanúsága szerint sem az elülső P-500 Bazalt (illetve Vulcan) típusú cirkálórakéták, sem a hátsó SZ-300-as légvédelmi rakéták nem robbantak fel, ha volt lőszerrobbanás a hajón, az csakis az ukrán Neptun-rakéták becsapódási helye felett, a felső fedélzet peremén elhelyezett AK-630 közel-körzeti légvédelmi rendszer 2 db bal oldali automata lövegtornyához tartozó lőszerraktárban történhetett, ami azonban nem bír jelentős rombolóerővel a hajó elsüllyesztése szempontjából. Külön ki kell emelni, hogy a T-53 torpedóvetőcsövet takaró oldalajtó (6/c) a hajótesten sértetlen (a MOSZKVA cirkálót annak ellenére is felszerelték torpedókkal, hogy az Egyesült Államok Haditengerészete eltávolította azokat a saját cirkálóiról, mivel úgy ítélték meg, hogy másodlagos robbanás esetén inkább veszélyt jelentenek a hajóra, mintsem hasznosnak az ellenséges egységek elpusztításában).

    7) A darut általában a két kémény között, leengedve rögzítik, itt azonban a kémények között, nagy gémkinyúlással állva látható, vagyis használatban volt (vélhetően a motorcsónakok leengedésére használták a hajóelhagyáskor), ami arra utal, hogy eltelt némi idő az első találat és a tűz elterjedése között (mielőtt a tűz elérhette volna a daru kezelőplatformját).

    8) A nyitott hangárajtók azt jelzik, hogy a helikopter is felszállt (vagy éppen repült, így a rakéta-találat pillanatában nem is volt a fedélzeten).

    9) A sérült MOSZKVA hátterében egy tűzoltóhajó árbóccsúcsa látható. A hajó tűzoltófecskendői nagynyomású vízsugárral igyekeznek eloltani a fedélzeti tüzeket, csekély eredményességgel. A fedélzetekre locsolt és a fedélzeti nyílásokon át a hajóba is beszivárgó oltóvíz egyenetlen eloszlása a hajótérben, hozzájárulhatott a cirkáló későbbi egyensúlyvesztéséhez.

    10) A hajó összes motorcsónakja (10/a) és – egy kivételével – minden mentőtutaja (10/b) hiányzik, ami arra utal, hogy a legénységet a hajó elsüllyedése előtt evakuálták. A hajóelhagyás rendkívüli intézkedés, amely hadihajón kizárólag akkor megengedett, ha a kárelhárítási műveletek nem vezethetnek eredményre, így nem marad más lehetőség. A kárelhárítás eredményességét több tényező is befolyásolta. Egyrészt egyszerre kellett küzdeni a hajó mélyén a vízbetöréssel és a felsőbb fedélzeteken tomboló tűzzel. Másrészt a tűzoltók munkáját jelentősen megnehezítette a szellőzőrendszer működése. A végeredményt a kiképzés is befolyásolta: a vietnámi háború hordozótüzei (USS FORRESTAL) tapasztalatai alapján az amerikai haditengerészetnél a hadihajók személyzetének minden tagja részesül kárelhárítási (mentési, tűzoltási) kiképzésben, így baj esetén a hajón tartózkodó összes személy az alapvető szolgálati beosztásától függetlenül képes bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe. A hajó dőlése a 2022.04.13-án 19:47-kor történt kigyulladásától az áramszolgáltatás 2022.04.14-én hajnali 01:44-kor történt megszűnéséig tartó 5 óra 57 perces süllyedési folyamat alatt az elárasztás egyenletes tempója ellenére 15 fokig fokozódott. Ez és a felsőbb fedélzeteken tomboló tűz jelentősen megnehezítette a kárelhárítást. A hajnali órákban 27 km/h-ig fokozódó szélerősség és az 1-2 m magas hullámok ebben az állapotban már végzetesnek bizonyultak, hiszen rendszeresen felcsaptak a hajó mélyített tatfedélzetére, így a hajó végül felborult.

     nevtelen8a.jpg

    13. ábra: A rakéta-találatok okozta sérülések a hajótesten (forrás). A közelkép alapján egyes elemzők azt sem tartják kizárhatónak, hogy a hajót nem kettő, hanem három Neptun-rakéta találta el (a feltételezés még akkor sem feltétlenül légből kapott, ha a hajó elsüllyesztéséről szóló hivatalos ukrán közlések csak két rakétát említenek, hiszen elképzelhető, hogy egyszerre több rakétát is indítottak annak érdekében, hogy nagyobb valószínűséggel legyen olyan, amelyik célba talál akkor is, ha a célra repülés közben egyet vagy többet a hajó légvédelme esetleg hatástalanít).

     

    nevtelen9.jpg

    14. ábra: Az eltalált és megdőlt helyzetű cirkáló szimulatív ábrázolása (forrás).

     

    nevtelen10.jpg

    15. ábra: Időjárási viszonyok - hullámzás (balra) és szélerősség (jobbra) - a támadás és a hajó elsüllyedése idején (forrás).

     

    szimulacio.jpg
    16. ábra: Az időjárás szerepe nemcsak a sérült hajó elsüllyedését befolyásolhatta, de bizonyos körülmények között magát a sikeres Neptun-találatot is elősegíthette, hiszen a rakéta-védelmi rendszerek időjárási sérülékenységét értékelő vizsgálatok eredménye alapján köztudott, hogy a légköri részecskék, mint például az eső és a jég - vagy a háborgó tengerfelszínen mozgó masszív hullámtömegek - befolyásolják a támadó és a védelmi célú rakéták, s a nagy sebességű lövedékek, valamint a tűzvezető és irányító rendszereik teljesítményét, noha nem lehet pontosan előre jelezni azt, hogy ez mekkora hatással lesz a teljesítményükre. A MOSZKVA elleni rakétatámadás különböző időjárási viszonyok közötti szimulációja mindenesetre azt mutatta, hogy szeles és esős időben, hullámzó tengerfelszín mellett a hajó M-4 "Osza" légvédelmi rakétarendszerének megbízhatósága jelentősen csökkent (forrás).

    Mindent egybevetve a fenti elemzés nemcsak a MOSZKVA cirkáló sérülései és az elsüllyedésben játszott szerepük értékelésére, de a hadihajó elleni támadás, a kárelhárítás, a hajóelhagyás és a süllyedés idősorának pontosítására is lehetőséget biztosít. A MOSZKVA elleni sikeres rakéta-támadást ugyanis április 13-án, este jelentették be és másnap hajnalban süllyedt el a cirkáló. Ezért - mivel a hajóról készült felvételeken még világos van - jogos kérdés, hogy vajon mikor készültek a felvételek. Erre a kérdésre ad választ az áprilisi napnyugta (19:43) és a napkelte (05:51) Fekete-tengeren történő észlelésének időpontja (forrás). Az idézett közlések alapján az első híradások 19:47-re teszik a találatot kapott hajó kigyulladásának időpontját, 01:05-re a rádiós segélykérés idejét és 01:44-re az elektromos áramszolgáltatás leállását. A tűz keletkezésének időpontja nagyjából egybeesik a naplemente időpontjával. Ezt a tényt a sérült hajónak az ismert fotókon látott állapotával és a fényviszonyokkal összevetve, azt kell feltételezni, hogy a tüzet okozó találat valamivel korábban - még késő délután, illetve kora este - történt, akárcsak a hajó evakuálása (hiszen a fenti fotón is az látható, hogy a hajót a kép készítésekor már elhagyták). A kiürítés (s az arról való döntéshozatal) időszükségletére tekintettel és azt feltételezve, hogy a sérült hajót ábrázoló felvételek a naplementét megelőző utolsó órában készültek, valószínűtlen, hogy a találatra 19:00 után került volna sor.

    rescue_ship.jpg


    17. ábra: A szakértők szerint a süllyedő MOSZKVA cirkálóról egy Project 22870 típusú orosz haditengerészeti mentővontató fedélzetéről készítették az ismert képeket. E típus sebessége 14 csomó (25,9 km/h), a hajótörés helyszíne a szevasztopoli bázistól pedig cca. 100 tengeri mérföld (197 km). Eszerint, ha a vontató Szevasztoploból indult volna, úgy a bázis és a MOSZKVA elleni támadás helyszíne közötti távot 7 és fél óra alatt sikerült volna leküzdenie. A MOSZKVA viszont csak mintegy 6 óra hosszat volt még úszóképes a Neptun rakéták találata után. Ez tehát (ha a cirkáló elsüllyedésére vonatkozó ismert idősor legalább megközelítően hiteles) kizárja annak a lehetőségét, hogy a vontató Szevasztopolból indult volna és azt valószínűsíti, hogy eleve a helyszínen tartózkodott az orosz kötelék részeként (ami arra utal, hogy az oroszok számoltak azzal a lehetőséggel, hogy az Ukrajna elleni támadó hadműveletekben résztvevő hajóik műszaki mentésre szorulhatnak).



    Ami a legénység veszteségeit illeti, arról mindeddig csak ellentmondásos információkat tettek közzé. Az erre vonatkozó közléseket általában úgy interpretálják, hogy az orosz védelmi minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy mindenkit kimentettek (forrás), miközben Ukrajna jelentős orosz veszteségekről számol be. A kép azonban ennél árnyaltabb.

    Orosz részről 2022.04.14.-20. között összesen csupán 3 hivatalos közlés jelent meg a TASSZ hírügynökség oldalán, s ezek közül csak 2 tartalmazott a legénységre is vonatkozó általános közlést, minden részlet említése nélkül. A 2022.04.14-én 21:01-kor közzétett, majd 22:59-kor frissített híradás arról számolt be, hogy "A minisztérium hangsúlyozta, hogy a legénységet a közeli Fekete-tengeri Flotta hajóira evakuálták, amint azt korábban bejelentették.", a 2022.04.16-án, 19:20-kor megjelent hírek szerint pedig: "Az orosz haditengerészet főparancsnoka, Nyikolaj Jevmenov tengernagy találkozott a MOSZKVA rakétacirkáló legénységével, és ígéretet tett arra, hogy a tisztek, a kadétok és a matrózok tovább szolgálhatnak a haditengerészet kötelékében". Az orosz közléseket átvevő híradások a fenti megfogalmazások általános jellege miatt rendre úgy hivatkozzák ezeket a közléseket, hogy az orosz hivatalos álláspont szerint a hajó legénységének összes tagját megmentették (holott az orosz hivatalos közlemények erre egyáltalán nem utalnak).

    s6vhgk4kefnwvcfaosj5poanj4.jpg

    18. ábra:
     A túlélő legénység szemléje Szevasztopolban. Nincsenek ötszázan... (forrás).

    Ukrán részről eleinte arról számoltak be, hogy a cirkáló 510 fős legénységének minden tagja elpusztult, ezt később jelentős veszteségekre enyhítették, de konkrétumokkal az ukrán közlemények sem szolgálhattak.

    A nemzetközi sajtóban ugyanakkor megjelent több olyan híradás is, amely a hajó legénységéhez tartozó eltűnt személyek hozzátartozóinak reakcióit elemzi. Az Al Jazeera arab hírportál 2022.04.19-i közlése idézi a Meduza független orosz nyelvű híroldalt, amely a Fekete-tengeri Flotta parancsnoksághoz közel álló forrásra hivatkozva azt közölte, hogy mintegy 500 tengerész tartózkodott a MOSZKVA fedélzetén, s a legénység 37 tagja meghalt és mintegy 100 ember megsebesült, miközben az eltűntek pontos száma még nem ismert. A hírportál azt is kiemelte, hogy "Az elmúlt napokban több család is közölte a közösségi médiában, illetve a független orosz vagy külföldi sajtónak adott nyilatkozatában azt, hogy nem találják a MOSZKVÁN szolgált gyermekeiket." A családtagok írásos válaszokat követelnek a hatóságoktól, ám kéréseikre a Kreml szóvivője kitérő választ adott: "Minden ezzel kapcsolatos információt a védelmi minisztérium ad ki, itt és most nem vagyunk jogosultak semmit sem elmondani."

    Az ukrán Telegram-csatorna a valószínű veszteségek között az alábbi személyeket tartja nyilván név szerint:

    Elesettek:

    Anton Valerijevics Kuprin - 1. osztályú kapitány
    Vitalij Begerszkij - 1. osztályú matróz,
    Iván Vakrusev - kadét (5. harcrészleg)
    Jegor Dmitrijevics Skebec - szakács
    Mark Taraszov.

    Eltűntek:

    Nyikoláj Siromjaszov - sorozott tengerész
    Andrej Szergejevics Tszivov - sorozott tengerész
    Szergej Grudinyin - sorozott tengerész
    Nyikita Jefremenko - sorozott tengerész.


    nevtelen11.jpg

     

    A fenti elemzés összeállításához segítséget jelentettek

    "A Tiborublog és Lemilblog szerzőinek és olvasóinak FB-csoportja" alábbi tagjai által megosztott közlések: Bill George, Deák Tamás, Gúth Sándor, Kovács Lajos, Mizsei Lajos, Szabó Balázs, Szabó Zsófia, Szalai Zoltán,

    valamint az alábbi források:

    Típus-ismertetés: 

    https://autojournalism.com/top-10-largest-guided-missiles-ship-in-the-world/

    https://www.liga.net/images/general/2022/04/14/20220414152650-2493.jpeg?v=1649939269

    http://oruzhie.info/voennie-korabli/126-krejser-moskva

    https://tass.ru/armiya-i-opk/11281247?utm_source=google.com&utm_medium=organic&utm_campaign=google.com&utm_referrer=google.com

    https://i.pinimg.com/736x/e9/cc/4d/e9cc4d634e2c19de13fe888dc3566858--battleship-syria.jpg

    http://www.and-kin2008.narod.ru/drawingpr1164.html

    http://alternathistory.com/modernizatsiya-raketnyi-kreiser-proekta-1164/

    https://en.wikipedia.org/wiki/Slava-class_cruiser

    https://en.wikipedia.org/wiki/Russian_cruiser_Moskva

    https://army-news.org/2013/03/raketnye-krejsera-proekta-1164-atlant/

    https://voennoedelo.com/posts/id20631-qsvlsw8lw8ezknjywgpq

    https://hu.pinterest.com/pin/AaodjfIuhLmrPnt3F00x_dFsN9c3nML3nw-z_ZzI-oV6kNjL6tnVMv0/

    http://www.modelwarships.com/reviews/ships/ru/cg/700-slava-trump/trumpeter-review.html

    http://www.modelwarships.com/reviews/ships/ru/cg/700-slava-trump/moskva-paint.jpg

    https://www.1999.co.jp/itbig16/10161992t4.jpg

    https://ichef.bbci.co.uk/news/1024/cpsprodpb/8EFF/production/_124170663_7e5d019e-5439-4a90-858a-b2b658568c2c.jpg

    https://sakhalianet.x10.mx/shippictures/igs_cruisers/low_res/slava.jpg

    https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/i/28af330d-2293-438d-9d98-ae25621da175/desu8hk-06fa3011-3eb0-4243-ab9a-299a3bb265a2.png

    https://www.deviantart.com/digitalexplorations/art/USSR-Slava-class-guided-missile-cruiser-FSX-894966392

    https://live.staticflickr.com/4171/34713735496_494790221c_b.jpg

    https://c8.alamy.com/comp/HFCYY2/a-view-of-the-deck-area-housing-the-sa-n-6-vertical-missile-launchers-HFCYY2.jpg

    https://www.korabel.ru/filemanager/IMAGES/0/121/121871.jpg

    https://i.pinimg.com/736x/b7/70/ee/b770ee78ddd1517e389a93d6656eb4bd.jpg

    https://coollib.com/i/50/140750/pic_22.jpg

     

    Tervezett korszerűsítés:

    https://www.maritime-executive.com/editorials/shipbuilding-may-limit-russian-navys-future

    https://www.navyrecognition.com/index.php/naval-news/naval-news-archive/2016/july-2016-navy-naval-forces-defense-industry-technology-maritime-security-global-news/4183-all-large-russian-navy-ships-of-1st-and-2nd-rank-may-get-nuclear-power-plants.html

    https://www.navalnews.com/naval-news/2020/04/russian-navys-slava-class-cruiser-to-get-new-weapons/

     

    Tervezett új típusok: 

    https://www.navalnews.com/naval-news/2021/09/russia-to-start-construction-of-new-project-22350m-frigate-in-2024/

    https://en.wikipedia.org/wiki/Lider-class_destroyer

     

    Az orosz flotta csoportosítása: 

    https://www.navyrecognition.com/images/stories/news/2018/august/Russia_reinforced_its_naval_task_group_in_Mediterranean.jpg

    https://www.rbth.com/news/2013/09/13/russia_will_increase_its_group_in_mediterranean_-_commander-in-chief_of__29786.html

    http://2.bp.blogspot.com/-uWPKvRXCDnk/UqfRO7aYnII/AAAAAAABp8s/ZJQCdCndTAY/s1600/2013-09-12-BZSSR.jpg

    https://images.squarespace-cdn.com/content/v1/59cba599f9a61e4ef873b52f/1527194039548-4SYFIE2DHBSOXNL10THS/image-asset.png?format=1000w

    https://img.over-blog-kiwi.com/0/55/62/61/20150429/ob_cc1436_the-russian-navy.jpg

     

    Az ütközet elemzése: 

    https://militarywatchmagazine.com/article/what-ukrainian-missile-could-the-40-year-old-russian-cruiser-moskva-have-sunk-by-itself

    https://www.maritime-executive.com/article/photos-first-images-of-the-lost-russian-cruiser-moskva-emerge

    https://www.aa.com.tr/en/russia-ukraine-war/turkish-ship-rescued-54-sailors-on-damaged-russian-naval-cruiser-moskva/2564125

    https://news.usni.org/2022/04/13/russian-navy-confirms-severe-damage-to-black-sea-cruiser-moskva-crew-abandoned-ship

    https://www.theguardian.com/world/2022/apr/18/film-and-photos-appear-to-show-russian-cruiser-moskva-shortly-before-it-sank

    https://twitter.com/jon96179496/status/1514384736319328265

    https://gcaptain.com/russian-flagship-sinks-moskva/

    https://www.maritime-executive.com/article/photos-first-images-of-the-lost-russian-cruiser-moskva-emerge

    https://www.navalnews.com/naval-news/2022/04/analysis-chain-of-negligence-caused-the-loss-of-the-moskva-cruiser/

    https://www.americanchronicles.news/photos-of-the-sinking-of-the-russian-cruiser-moskva-analyzed-by-experts/

    https://www.outono.net/elentir/2022/04/18/the-first-images-of-the-russian-cruiser-moskva-after-the-attack-that-sank-it/

    https://tickernews.co/russia-may-be-forced-to-change-black-sea-strategy-after-moskva-sinking/

    https://934185.smushcdn.com/2425611/wp-content/uploads/2022/04/Ukraine-War-SLAVA-Cruiser-Moskva-scaled-1-1024x576.jpg?lossy=1&strip=1&webp=1

  • Elindult a 110. TITANIC-hét

    Tags: titanic, tit, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, lengyel_árpád, Óceánjárók

    1912. április 10-én, déli 12:00 órakor indult el a dél-angliai Southamptonból az akkori világ legnagyobb óceánjárója, a TITANIC, amely 4 nappal később, április 14-én 23:40-kor jéghegynek ütközött, majd 15-én hajnalban, 02:20-kor elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A hajó indulása és elsüllyedése közötti tengeri út az ún. "TITANIC-hét", amelyről világszerte rendszeresen megemlékeznek a hajózástörténeti szervezetek, a téma avatott ismerőinek számító előadókkal, előadásokkal és kiállításokkal felidézve a történteket. E nemzetközi eseménysorhoz igazodva rendezi meg a TIT Hajózástörténet, Modellező és Hagyományőrző Egyesülete is jubileumi program-sorozatát.

     

    titanic_het.jpg
    1. ábra: A 110. TITANIC-hét plakátja (Dr. Balogh Tamás).

     
    A programokat indító 2022.03.31-i rádió-beszélgetést az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjaival 2022.04.10-én folytatott kötetlen beszélgetés és időszaki kiállítás követte Budapesten és Gyálon, valamint - a hét záróeseményeként - újabb rádió-beszélgetésre és könyvbemutatóra kerül sor 2022.04.14. Szegeden.

     
    002_28.jpg
    2. ábra: A 110. TITANIC-hét nyitányát a Spirit FM Rádió "Bisztró" c. műsora jelentette. Az adás meghallgatható itt.

     
    susanyi_modell.jpg
    3. ábra: Susányi Oszkár modellező mester, egyesületünk tagja modellkiállítása az ott bemutatott TITANIC-modellel, amely a 110. TITANIC-hét végéig látható Gyálon.

     
    plakat_terv_20220406_v1_1.jpg
    4. ábra: Az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjaival folytatott nyilvános beszélgetés és kiállítás plakátja.

     
    A 110. TITANIC-hét központi eseménye, az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjaival folytatott nyilvános beszélgetés volt Budapesten, 2022. április 10-én, vasárnap. A rendezvényt egyesületünk tagjai szervezték, az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoporttal, a Közlekedési Múzeummal és az Európa Cégcsoporttal közösen az 1913-ban épült KOSSUTH lapátkerekes gőzhajó fedélzetén.

     
    A beszélgetésen jelen volt Völgyi Péterné, Dr. Reich Márta, Dr. Lengyel Árpád unokája, s az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport több szakértő tagja.

    1) Dr. Balogh Tamás köszöntőjében beszámolt a TITANIC-hét 110 éve tartó tradíciójáról, a TITANIC iránti meg-, megújuló érdeklődés mozgatóiról, s az elmúlt évek legfontosabb kutatási eredményeiről. Vitaindító előadásában ismertette a TITANIC-ot építő belfasti Harland & Wolff Hajógyár 1903-1911 között megvalósult fejlesztését, amely lehetővé tette a TITANIC és testvérhajói építését:

    a) a több, önállóan működtethető emelővel felszerelt Arrol-darurendszert, amely biztosította a két egymás melletti, párhuzamos sólyatéren egyszerre történő építkezést,

    b) a munkaszervezést, ami a két sólyatér építési folyamatainak egymáshoz képest negyed évvel történő eltolását jelentette, annak érdekében, hogy egyszeres munkaerő-ráfordítással is lehetséges legyen két hajó csaknem egyidejű építése (a részmunka-folyamatok szakmunkásai egyszerre csak egy hajón dolgoztak, s a negyedéves ütemezésnek köszönhetően akkor vették munkába a második hajót, amikor az elsőn befejezték a munkájukat, s ott felváltotta őket a következő munkafázist végző szakmunkás-csapat);

    c) a Tompson-szárazdokk építését, amely az újonnan tervezett óceánjárók felszerelése során a víz alatti részekhez (kormánylapát, hajócsavarok, stb.) való hozzáférést biztosította.

     
    20220410_001.jpg
    5. ábra: Az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjaival folytatott nyilvános beszélgetés résztvevői (fotó: Dr. Balogh Tamás).

     
    2) Kaszonyi Sándor ismertette a TITANIC gyártási folyamatát:

    a) a hajótest szerkezetét és szerelésének folyamatát, műszaki megoldásait (a közel 3 millió szegecs elkészítésének és felhasználásának módját, a hajótest párhuzamos oldalfalú, telt középrészén alkalmazott - az acélszegecseket hidegen préselő - hidraulikus szegecselő gép működését, valamint az összeszűkülő hajóorrban és a tat-részben használt, hevített vasszegecsek kézi kovácsolásának módját),

    b) az idősebb testvérhajótól - az OLYMPIC-tól - különböző szerkezeti megoldásokat: a felépítmények sétafedélzeteinek eltérő kialakítását (az OLYMPIC-on egymás felett két, egy teljes hosszában nyitott és egy teljes hosszában üvegezett sétány, kapott helyet, míg a TITANIC-on e kettőt egyesítették egy fele részben üvegezett, fele részben nyitott sétány formájában, úgy, hogy az egy fedélzettel lejjebb felszabadult helyet a tengerre néző lakosztályoknak adták át),

    c) a TITANIC építésének befejezését hátráltató eseményeket (az OLYMPIC és a HAWKE cirkáló összeütközését és az OLYMPIC egyik csavarlapátjának elvesztését), amelyek mind késleltették a TITANIC indulását.

     
    3) Veit András a hajógépek átalakulását és a TITANIC hajtásláncának egyedi vonásait ismertette, rávilágítva, arra, hogy - bár a hajó építése idején már rendelkezésre állt a nagyobb sebesség elérését biztosító, kizárólag gőzturbinákból álló meghajtórendszer, a TITANIC és testvére számára mégis a hagyományos dugattyús gőzgépek és egy gőzturbina sorba kapcsolásával kialakított kombinált meghajtó-rendszert terveztek, ami a kizárólag turbinákkal felszerelt LUSITANIA-MAURETANIA hajópáros 26 csomós óránkénti sebességéhez képest csaknem ugyanakkora - 24 csomós - sebességet biztosított a 30 %-kal nagyobb TITANIC számára, sokkal kedvezőbb szénfogyasztás mellett, így biztosítva a gazdaságos üzemeltethetőséget.

     
    4) Könczöl Péter beszámolt a transzóceáni személyszállítási piac TITANIC felépítéséhez vezető átalakulásáról (a hivatásforgalom mellett megjelenő kedvtelési utazások egyre hangsúlyosabbá válásáról), s az e piacon szétforgácsolt erőforrások egyesítésére - a számtalan egymással versengő kis cég hajóépítési programjainak és tarifáinak racionalizálására - irányuló nemzetközi kezdeményezésekről és e kezdeményezések vezéralakjai, a német Albert Ballin és az amerikai John Pierpoint Morgan tevékenységéről. Kiemelte, hogy a LUSITANIA és a MAURETANIA hajópárossal az óceánhajózás "német évtizede" után Nagy-Britannia ugyan sikeresen visszaszerezte a sebességi rekordért járó elismerést, a "Kék Szalagot", de nagy árat fizetett érte: a tisztán turbinákkal hajtott hajók veszteségesek voltak: a jegybevétel nem fedezte a szénfogyasztásukat, így rendszeres állami fenntartási segély nélkül gyakorlatilag működésképtelenek voltak. Míg Nagy-Britannia a szükséges technológiai ugrást csak úgy volt képes végrehajtani, hogy feláldozta a jövedelmezőséget (remélve, hogy mások már nem vállalnak ekkora áldozatot, így az elért előny tartósan megőrizhető), addig a tervezés alatt álló OLYMPIC-osztályú utasszállítók amerikai tulajdonosai gyakorlatiasabb üzleti szempontokat követve mérsékeltebb sebesség mellet is vonzó - a kényelmet a középpontba helyező - stratégiát követtek.

     
    5) Völgyi Péterné Dr. Reich Márta nagyapja, a TITANIC-tragédia utáni mentés résztvevője, Dr. Lengyel Árpád élettörténtét és a mentésben játszott szerepét elevenítette fel, a doktor saját írásbeli visszaemlékezései segítségével. Kiemelte, hogy a magyar orvos életében kitörtölhetetlen nyomot hagytak az átélt élmények, a túlélők szenvedése, ami miatt soha többé nem szállt hajóra. A mentőorvoslás iránti elhivatottsága és szakmai érdeklődése hatására ugyanakkor később is rendszeresen tudósított a hajózást érintő biztonsági előírások fejlesztésére irányuló nemzetközi szabályozásról (a tengeri életbiztonság érdekében 1913-ban megkezdett nemzetközi egyezmény-előkészítő munkáról) a hazai szaksajtóban. Életének másik nagy tragédiája volt, hogy - fül-orr-gége szakorvosként - nem segíthetett kisfia, Bálint állapotán, aki torokgyíkban halt meg, alig 9 évvel a megfelelő védőoltás kifejlesztése előtt. A magyar doktor élete mindkét tragédiájára ugyanúgy reagált: a munkába temetkezett, erőn felül vállalva a rászorulók szolgálatát, amiben szó szerint halálra dolgozta magát, így idő előtt, mindössze 54 éves korában hunyt el.

     
    277955532_1362546630875975_722529848406183226_n.jpg
    6. ábra: Az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjai, balról jobbra: Tanító Kálmán, Könczöl Péter, Völgyi Péterné Dr. Reich Márta, Dr. Balogh Tamás, Veit András, Kaszonyi Sándor (fotó: Ákos György).

     
    6) A megjelent érdeklődők által feltett kérdésekre válaszolva az előadók a legtöbb TITANIC-mítoszt is tisztázhatták. A kibontakozó kötetlen beszélgetés így egy sor további érdekes téma áttekintésére lehetőséget biztosított, minek utána a résztvevők mind elégedetten távoztak, kölcsönös pozitív visszajelzésekkel megerősítve egymást abban, hogy tartalmas, informatív program részesei lehettek. A résztvevők közt akadt, aki írásban is megerősítette ezt: "Szeretném külön megköszönni, hogy megrendezésre került a tegnapi kötetlen beszélgetés. Bevallom engem kifejezetten meghatott, mert régen elképzelni sem tudtam, hogy valaha részt vehetek majd egy ilyenen." A beszélgetés résztvevői közötti kölcsönös megértés szép példája volt, amikor az egyik beszélgetőpartner felidézte, hogy tizenévesen kívánta elolvasni Völgyi Péterné Dr. Reich Márta és Dr. Balogh Tamás "A TITANIC árnyékában" c. könyvét, s hogy ez a kívánsága teljesült, amikor ajándékul kapta azt a szeretteitől. Völgyi Márta pedig felidézte, hogy nemrégiben egy mindössze hat éves kisfiú szülei hívták vendégségbe, mivel a kisfiú - akinek esténként ebből a könyvből kell felolvasni elalvás előtt - Mártával közösen szerette volna megünnepelni a születésnapját.

     
    A helyszínen a beszélgetés ideje alatt megtekinthető volt a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület két, a TITANIC-katasztrófa kultúrtörténetéről és Dr. Lengyel Árpádról szóló kiállítása.

     
    20220410_000.jpg
    7. ábra: Az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport kiállítási tablói a rendezvény idején.

     
    A program iránti érdeklődést jól jelzi, hogy a megjelent érdeklődők közül többen kifejezték azt a kívánságukat, hogy gyakrabban kerüljön sor hasonló beszélgetésekre és előadásokra. Ennek hatására Egyesületünk vezetése elhatározta a nagyközönség számára nyilvános előadásainak gyakorítását, amelyek éves programját az egyesületi honlapon fogja közzétenni.
  • A look at the drawing office - a documentary animation of ocean liners

    Tags: tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, hajózástörténeti_tagozat, balogh_tamas, Ocean_liners, Encyclopedia_of_ocean_liners

    On April 1, 2021, Max Barber, the creative director of London-based Born This Way Media Ltd., asked Dr. Tamás Balogh, a maritime historian, wreck researcher and author of the Encyclopedia of Ocean Liners, whether he join to the production of a new documentary series with six 60 minute-episodes, which has just entered the pre-production phase with the working title “Lost Lines - Palaces on the Ocean Floor”. Tamás Balogh joined the project as specialist of historical and engineering analysis, as well as the technical drawings and design, the details of which he gives an insight into below.

     

    I.) What is the series about and how was it created?

    When most people hear the word “ocean liner,” TITANIC comes to mind. However, eventually released as “Secrets of The Lost Liners,” the docmentary seeks to free the category from the shadow of this single ship and provide a credible picture of the design, services, and loss of the world’s largest ocean liners as a series of in-depth maritime history. The series shows thus the most famous trans-oceanic passenger ships - the CAP ARCONA (1927-1945), the NORMANDIE (1932-1948), the REX (1931-1944), the QUEEN ELIZABETH ( 1938-1972), AMERICA (1939-1994) and ANDREA DORIA (1951-1956) - that have sunk in the last 100 years as a result of war, accident or human error, and in addition to the historical chronology of events, the series give an overwiew about the evolution of ship-design and safety systems.

    000_10.jpg

    Fig. 1: The preview of the series and the first episode can be viewed here.

     

    The series have been the result of a major transformation in the television  market from June 2020 to November 2021, when Arrow Media of the United States created a new platform for documentaries and content providers in the United States and the United Kingdom, and Herbert L. Kloiber of Night Train Media in Germany has acquired British BossaNova Media Ltd, a UK television rights distributor, co-producer, co-developer and commissioner of television works. In collaboration with the two of them, they created the acquisition fund, which is now creating the second major series of documentaries. As part of this series, the first 6 episodes of “Secrets of a Lost Liners” have been created, followed by further episodes.

    The team of creators formed by the British Content Kings Ltd. Production (a group of leading companies, independent creators of TV and multi platform programming experts), and colleagues of the Born This Way Media Ltd,  - producers and directors Jason Davidson and Peter Roch , and co-producer Max Barber - who created for, among others: the History Channel include BBC, ITV, C4, Channel 5 , Sky, FOX, NBC, Paramount, National Geographic, Facebook Watch, Netflix and YouTube Originals.

     

    II.) Why and how had been managed to get involved in the work as a Hungarian?

    As Max Barber learned of Tamás Balogh’s project to show the history of ocean liners, which resulted in the creation of the world’s largest collection of digital ship profiles, he assumed the creator might be able to get involved in filmmaking.

    He hit the nail on the head: after agreeing on the details - abouth exactly what is needed for the production - Tamás Balogh was happy to say yes to the honorable request, after all as the result of his work 500 ocean liners - built between 1830 and 2003 by 100 shipping companies from about 20 countries - were digitally formed. In addition he processed the preliminary plans in the case of 12 ships from 7 shipping companies in 6 countries, and also drew up 2 ships which, although construction had begun but were never completed, and 3 which had been converted into warships. Finally, he produced drawings of 27 ships commissioned by 17 shipping companies from 7 countries, the construction of which was never started.

    This work serves several purposes at once. On the one hand, as part of its general dissemination objectives, it contributes to the publication of a large-scale encyclopedia of the history of ocean liners and to the organization of various exhibitions on ocean-going passenger ships, providing the necessary 2D graphic representation. On the other hand, it was created specifically to support the authentic and detailed display of ocean liners in various film productions by the 3D vizualization of ships.

    This collection assisted in making the most recent work of the director Ildikó Enyedi which is entitled “The Story of My Wife”, which won the jury prize at the Otranto Film Festival in 2021, and additionally was nominated for a Palm d'Or Award at the Cannes Film Festival, and for Sydney Film Prize at the Sydney Film Festival in 2021, and for Audience Award at the Kerala International Film Festival and a Best Feature Award at the Zsigmond Vilmos Festival in 2022. The ships in the film were designed by Tamás Balogh and brought to life by the staff of the KGB Studio under the leadership of Béla Klingl. Details of the design process can be found here.

    kep.jpg

    003_2_2.jpg

    Fig. 2: An ocean liner designed by Tamás Balogh in one of the scenes in the film.

     

    The uniquely huge and accurate digital database provided the right basis, which, together with previous references, enabled the artist to participate in the creative process as a Hungarian - together with Benett Gyurik,  animator of the technical drawings, and Péter Könczöl post-production supervisor - for a film series in which he was able to work with the world's most renowned experts and researchers in the history of ocean liners. The list of contributors in the film series includes the names such as Mark Chirnside of Britain, or Dr. Stephen Payne OBE who is the designer of the only real ocean liner on the world at this time, the QUEEN MARY 2. The quality of the film series is revealed by the fact that in addition to the best experts, the richest public collections, (including the National Archives of the United States and the Library of Congress, the Royal Institute of Naval Engineers, and the archives of the French Line) have been provided their collection for the production.

     

    III.) How was the digital profile collection created?

    Tamás Balogh became a lover of ocean liners as a child, effect of "The Great Book of Ships" written by Imre Marjai (founder the Association which led by him now), and the image of the sinking TITANIC in that book, painted by Willy Stöwer, and began making drawings of various types of ships, including ocean liners as well.

    marjai_nhk.jpg

    Fig. 3: Imre Marjai: The Great Book of Ships (Móra Publishing House, Budapest, 1981). On the left is the author’s own drawing of the German liner DEUTSCHLAND, and on the right is a painting by Willy Stöwer of the TITANIC disaster.

     000_8.jpg

    Fig. 4: The KAISER WILHELM II ocean liner. The colored pen drawing in the style of Imre Marjai (1912-2005) of Hungary and Francis Osborn Braynard (1916-2007) of America is the work of Dr. Tamás Balogh.

     

    However, in addition to the perspective drawings depicting the ships, numerous side and top view drawings have also been made to compare the sizes of different ships or to analyze some of their details.

    004_11.jpg

    Fig. 5: Sketches which help define terms of proportions and details to find way during the later creative activity  (Dr. Tamás Balogh).

     

    It all starts with sketches like this. They help to engrave the form deep into the mind, while also raising awareness of the details which have not yet been thoroughly learned, so more information needs to be obtained about them.

    This is followed by the collection of missing information, which can sometimes take years. After all, it is necessary to visit the archives preserving the original plans of the ship, the museums presenting the builder's models and to research as many contemporary photographs and publications as possible, which can give a credible presentation of the details in question. Drawing can only begin after this, based on the information gathered from the documents used as a source. So it is clear that countless sources help clarify all small parts of the ships, down to the most magnute details, until a profile drawing can be made.

     005_13.jpg

    Fig. 6: Production and sources of digital profiles from shipyard documents and bilder's models to archive photos (Dr. Tamás Balogh).

     

    IV.) How was animation made from the digital plans?

    "Secrets of Lost Liners" documentary production was in the pre-production stage when Tamás Balogh were invited (pre-production is the work done on a film before full-scale production begins, such as the script, casting, location scouting, equipment and crew, and the shot list, i.e. it is the planning stage). Thus, Tamás Balogh had enough time to design the visual world and the animation elements to be presented for each of the 6 episodes.

    It soon became clear that directors and producers were not interested in using CGI produced using 3D models, so they opted for 2D animations instead. In line with this, Tamás Balogh built the entire visual world by analogy with the making of technical drawings, in which the individual ships were placed into a gridbox (in front of a lattice background) evoking the added lines of section paper used by engineers, creating the optical illusion of a three-dimensional space by this way. A set of three plan sheets was prepared for each vessel, which included the body plan (together with the half-breadth plan, sheer-plan and rigging plan), general arrangement plan (with cross- and longitudinal sections), and as well as the paint scheme.

    01b1.jpg

    01d.jpg
    01a.jpg

    Fig. 7: Digital blueprints and longitudinal section for the episode about the ocean liner NORMANDIE  (Dr. Tamás Balogh). Further still images from the planning periode of the creative work can be seen here.

     

    These formed the basic elements, which then made motions during the animation. The sequence of the animation scenes was entirely designed by Dr. Tamás Balogh, who also wrote the screenplay for the scenes containing the animations. The directors of the series gave a completely free hand to this, their instructions did not restrict the creative process.

    The preparation of the scenarios was preceded by a thorough analysis of the history of the ships presented in each episode, extensive archival research, including the original records of official investigations into the shipwreck, so that those interested could see in the animations exactly that,, what which and how happened actually.

    animacio_szemleltetes_1.jpg

    Fig. 8: An animation of the destruction of NORMANDIE accompanies the agony of the ship from the ignition of the fire trough its spread on decks, to the stages of extinguishing the fire and to the capsizing of the ship due to asymmetrical flooding with fire water (Dr. Tamás Balogh).

    The directors did not intervene in this work process at all - only after watching the animations made by the Hungarian team, commenting before incorporating them into each episode of the film series - in order to signalize minor modifications which were necessary for use, but apart from these, the animations were accepted, essentially without change.

    This - in addition to the research (that forms the basis of the animations), the animation script and the recognition of the quality of the design - is primarily praises the work of Benett Gyurik, who worked as an animator, and Péter Könczöl, who was responsible for quality assurance.

    The six episodes of the first season of the series will begin airing in the spring of 2022 on the British program of the History Channel.

    plakat_blueprinttel_01.jpg



    At the end of the joint work, Max Barber acknowledged the quality of our work with a reference letter, responding by this way to the gratitude and joy we felt during the entire periode of the preparation for being able to participate in the project.

    referencia.jpg 



    It would be great if you like the article and pictures shared. If you are interested in the works of the author, you can find more information about the author and his work on the Encyclopedia of Ocean Liners Fb-page.

    If you would like to share the pictures, please do so by always mentioning the artist's name in a credit in your posts. Thank You!

    009_logo_jndigo_blue.jpg

  • Pillantás a rajzirodába – óceánjárók dokumentumfilmes animációja

    Tags: titanic, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, balogh_tamas, TIT, Statendam, Óceánjárók, Justicia

    2021. április 1-én Max Barber, a londoni székhelyű Born This Way Media Kft. kreatív igazgatója azt a kérdést intézte Dr. Balogh Tamáshoz, hajózástörténészhez és hajóroncs-kutatóhoz, az Óceánjáró-enciklopédia szerzőjéhez, hogy bekapcsolódna-e egy 6 – egyenként 60 perces – epizódból álló dokumentumfilm-sorozat gyártásába, amely az „Elveszett óceánjárók – paloták a tengerfenéken” munkacímmel éppen belépett az előgyártás szakaszába. Balogh Tamás a történeti és műszaki elemzések szakértőjeként, valamint a műszaki rajzok készítőjeként és az animációk tervezőjeként kapcsolódott be a projektbe, amelynek általa kezelt részleteibe enged bepillantást az alábbiakban.

     

    I.) Miről szól és hogyan jött létre a sorozat?

    A legtöbb embernek az „óceánjáró” szó hallatán a TITANIC jut az eszébe. A végül „Az elveszett óceánjárók titkai” (Secrets of The Lost Liners) címen forgalomba hozott alkotás azonban arra törekszik, hogy kiszabadítsa a fogalmat ennek az egyetlen hajónak az árnyékából és mélyreható tengerészettörténeti sorozatként hiteles képet adjon a világ legnagyobb óceánjáróinak tervezéséről, szolgáltatásairól és elvesztéséről. A sorozat így az elmúlt 100 évben háború, baleset, vagy emberi tévedés eredményeként elsüllyedt leghíresebb óceánjáró személyszállító hajók – a CAP ARCONA (1927-1945), a NORMANDIE (1932-1948), a REX (1931-1944), a QUEEN ELIZABETH (1938-1972), az AMERICA (1939-1994) és az ANDREA DORIA (1951-1956) – történetét dolgozza fel az események történeti kronológiája mellett a hajók tervezésének és biztonsági rendszereinek fejlődését is bemutatva.

    000_10.jpg

    1. ábra: A sorozat főcíme. A sorozat előzetese és az első epizód megtekinthető itt.

     

    A sorozat az ismeretterjesztő televíziós műsorok piacán 2020. június – 2021 november folyamán végbement jelentős átalakulásnak köszönhetően jöhetett létre, amikor az amerikai Arrow Media létrehozta az amerikai és az Egyesült Királyságbeli dokumentumműsorok és tartalomszolgáltatók új platformját, illetve amikor a német Herbert L. Kloiber Night Train Media nevű vállalkozása felvásárolta a televíziós jogok forgalmazójaként, televíziós alkotások társproducereként, társfejlesztőjeként és ügynökeként működő brit BossaNova Media Ltd-t. Kettejük együttműködésében hozták létre azt a beszerzési pénzalapot, amely a korszerű dokumentumfilmek immár a második nagy sorozatát hozza létre. Ennek a sorozatnak a részeként jött létre „Az elveszett óceánjárók titkai” első 6 epizódja, amelyet a tervek szerint további részek követnek.

    Az alkotó-csapatot a dokumentumfilm-gyártásra specializálódott független alkotókat tömörítő brit Content Kings Ltd. Production és a Born This Way (Így születtek) Media Ltd. munkatársai, Jason Davidson és Peter Roch producerek és rendezők, illetve Max Barber társproducer alkotta, akik a History Channel mellett egyebek közt a BBC, az ITV, a C4, a Channel 5, a Sky, a FOX, az NBC, a Paramount, a National Geographic, a Facebook Watch, a Netflix és a YouTube Originals számára készítenek műsorokat.

     

    II.) Miért és hogyan sikerült magyarként bekapcsolódni a munkába?

    Mivel Max Barber értesült Balogh Tamásnak az óceánjárók történetét bemutató projektjéről, amely a világ legnagyobb digitális hajóprofil-gyűjteményének létrehozását eredményezte, azt feltételezte, hogy az alkotó képes lehet bekapcsolódni a filmgyártásba.

    A fején találta a szeget: miután egyeztették a részleteket – azt, hogy pontosan mire van szükség a produkcióban – Balogh Tamás szívesen mondott igent a megtisztelő felkérésre, hiszen az általa elvégzett munka eredményeként mintegy 20 ország 100 hajótársaságának 1830-2003 között épült 500 óceánjárójának digitális megformálására került sor Ezen kívül 6 ország 7 hajótársaságának 12 hajója esetében nemcsak a végül megvalósult, de az előzetes terveket is feldolgozta, továbbá 2 olyan hajót is megrajzolt, amelyet ugyan elkezdtek építeni, de végül sohasem fejeztek be, és 3 olyat is, amelyet hadihajóvá építettek át. Végül 7 ország 17 hajótársasága által megrendelt 27 olyan hajó jellegrajzát is elkészítette, amelynek a felépítéséhez végül sohasem kezdtek hozzá.

    Ez a munka több célt szolgál egyszerre. Egyrészt az általános ismeretterjesztési célok keretében hozzájárul egy, az óceánjárók történetéről szóló nagy képes enciklopédia kiadásához, valamint különböző, az óceáni személyhajózással kapcsolatos kiállítások szervezéséhez, a szükséges 2D-s grafikus megjelenítés biztosításával. Másrészt kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy a hajók 3D-s megformálása révén az óceánjárók filmes produkciókban történő hiteles, egyben részletgazdag megjelenítését támogassa.

    Ez a gyűjtemény a legutóbb Enyedi Ildikó rendező alkotása, a Füst Milán regényéből készült „A feleségem története” c. film elkészítéséhez nyújtott segítséget, amelyet 2021-ben a Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálma díjra, a Sydney Filmfesztiválon a fesztivál díjára, 2022-ben a Keralai Nemzetközi Filmfesztiválon közönségdíjra, a Zsigmond Vilmos fesztiválon pedig a legjobb alkotás díjára jelöltek, s amely 2021-ben az Otrantói Filmfesztiválon a zsűri különdíját nyerte. A filmben szereplő hajókat Balogh Tamás tervezte, s a KGB Stúdió munkatársai keltették életre Klingl Béla vezetésével. A tervezési folyamat részleteiről itt olvashatnak.

    kep.jpg

     

    003_2_2.jpg

    2. ábra: A Balogh Tamás tervezte óceánjáró a film egyik jelenetében. További műhelytitkok az alkotás werkfilmjében 1:02-től.

    Az egyedülállóan hatalmas és pontos digitális adatbázis jelentette azt a megfelelő alapot, amely, a korábbi referenciákkal együtt alkalmassá tették az alkotót arra, hogy magyarként lehessen részese az alkotófolyamatnak munkatársaival, a műszaki rajzok digitális animációinak gyártása során animátorként közreműködő Gyurik Benettel és a vizuális hatások részleteinek felülvizsgálatáért felelős a Könczöl Péterrel (post-production supervisor) közösen egy olyan filmsorozatban, amelyben a világ legelismertebb szakértőivel dolgozhatott együtt. Hiszen a filmsorozat stáblistáján egyebek között az óceánjárók történetének olyan elismert kutatóinak a neve is szerepel, mint a brit Mark Chirnside, vagy éppen a világ ez idő szerint egyetlen forgalomban álló valódi óceánjárója, a QUEEN MARY 2 tervezője, Dr. Stephen Payne, a Brit Birodalom Rendjének tisztje. A filmsorozat minőségéről az is sokat elárul, hogy a műsorkészítéshez a legkiválóbb szakértők mellett a leggazdagabb közgyűjtemények – egyebek közt az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára és Kongresszusi Könyvtára, a Tengerészeti Tervezők Királyi Intézete, vagy épp a French Line archívuma – anyagát is sikerült biztosítani.

     

    III.) Hogyan jött létre a digitális tervrajzgyűjtemény? 

    Balogh Tamás még gyermekkorában, a ma általa vezetett TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesületet 1979-ben megalapító Marjai Imre „Nagy hajóskönyv” c. alkotása és az abban látható, a süllyedő TITANIC-ot ábrázoló Willy Stöwer-kép hatására vált az óceánjárók szerelmesévé, s kezdett maga is rajzokat készíteni a különböző hajótípusokról, az óceánjárókat is beleértve.

    marjai_nhk.jpg

    3. ábra: Marjai Imre: Nagy hajóskönyv (Móra Kiadó, Budapest, 1981). A bal oldalon a szerző saját rajza a német DEUTSCHLAND óceánjáróról, a jobb oldalon Willy Stöwer festménye a TITANIC katasztrófájáról.

     

    000_8.jpg

     

    4. ábra: A KAISER WILHELM II óceánjáró. A magyar Marjai Imre (1912-2005) és az amerikai Francis Osborn Braynard (1916-2007) stílusában készült színezett tollrajz Dr. Balogh Tamás munkája.

    A hajókat térben ábrázoló perspektivikus – nézeti – rajzok mellett azonban számtalan oldal- és felülnézeti rajz, a különböző hajók méreteinek összehasonlítására vagy éppen egyes részleteik elemzésére szolgáló vázlat is készült.

    004_11.jpg

    5. ábra: Az arányok és a részletek tekintetében a későbbi alkotó tevékenységhez szükséges tájékozódást segítő vázlat-rajzok (Dr. Balogh Tamás).

    Minden ehhez hasonló vázlatokkal kezdődik. Ezek segítenek mélyen bevésni a formát, egyúttal azt is tudatosítják, hogy melyek azok a részletek, amelyeket még sikerült eléggé alaposan megismerni, ezért további információkat kell szerezni róluk.

    Ezt követően kezdődik a hiányzó információk összegyűjtése, ami olykor évekig is eltarthat. Hiszen fel kell keresni a hajó eredeti terveit őrző archívumokat, a gyári modelleket bemutató múzeumokat és fel kell kutatni a lehető legtöbb korabeli fényképet és kiadványt, amely hitelt érdemlő bemutatását adhatja a kérdéses részleteknek. A forrásként felhasznált dokumentumok – archív tervek, fotók és a hajóról készült gyári modellek - segítségével összegyűjtött információk alapján kezdődhet el aztán a rajzolás. Jól látható tehát, hogy számtalan forrás segít egy-egy apró részlet tisztázásában, míg elkészülhet egy-egy jellegrajz.

    005_13.jpg

    6. ábra: A digitális tervrajz készítése és forrásai a gyári tervrajzoktól és modellektől az archív fotókig (Dr. Balogh Tamás).

     

    IV.) Hogyan készült animáció a digitális tervekből?

    „Az elveszett óceánjárók titkai” c. dokumentumfilmes produkció Balogh Tamás bevonásakor az előgyártás szakaszában volt (ez a produkció tervezési szakasza azután, hogy a filmötlet „zöld lámpát” kapott, vagyis ez a főfotózás megkezdése előtti szakasz, amely általában a forgatókönyv-kezelést, az ütemezést, a szereplő-válogatást, a díszlettervezést és a pénzügyi tervezést foglalja magában). Így elegendő idő állt rendelkezésre Balogh Tamás számára ahhoz, hogy a 6 epizód mindegyikéhez megtervezhesse a látványvilágot és a bemutatni kívánt animációs elemeket.

    Hamar világossá vált, hogy a gyártók nem érdekeltek három dimenziós modellek segítségével előállított CGI alkalmazásában, ezért a 2D animációk mellett döntöttek. Ehhez igazodva Balogh Tamás a műszakirajz-készítés analógiájára építette fel a teljes látványvilágot, amelyben az egyes hajók a milliméter-papír segédvonalait idéző, a háromdimenziós tér optikai illúzióját keltő rácshálós háttér elé kerültek. Minden hajóhoz három tervlapból álló tervkészlet készült, amely tartalmazta a hajók főnézeti rajzait, valamint a bordarajzát, illetve a kereszt- és a hosszmetszetét.

    01b1.jpg

    01d.jpg

    01a.jpg

    7. ábra: Digitális főnézeti tervrajzok és hosszmetszet a NORMANDIE óceánjáróról szóló epizódhoz (Dr. Balogh Tamás). További információk itt.

    Ezek adták azt az alapot, amely aztán megmozdult az animáció során. Az animációs jelenetsorrendjét teljes egészében Dr. Balogh Tamás tervezte, aki az animációkat tartalmazó jelenetek forgatókönyvélt is írta. Ehhez a sorozat rendezői teljesen szabad kezet adtak, instrukcióikkal nem szorították szigorú keretek közé az alkotó folyamatot. 

    A forgatókönyvek elkészítését az egyes epizódokban bemutatott hajók történetének alapos elemzése, kiterjedt levéltári kutatómunka előzte meg, amely egyebek között az egyes hajók pusztulásával összefüggő hivatalos vizsgálatok eredeti jegyzőkönyveire is kiterjedt annak érdekében, hogy az animációkon egészen biztosan azt és úgy láthassák az érdeklődők, ami és ahogyan valójában történt.

    animacio_szemleltetes_1.jpg

    8. ábra: A NORMANDIE pusztulását bemutató animáció a tűz kitörésének helyétől kezdve a fedélzeteken történő szétterjedésén át, a hajó oltásának szakaszait és az oltóvízzel történő aszimmetrikus elárasztás miatti felborulást bemutató jelenetekig kíséri végig a hajó agóniáját (Dr. Balogh Tamás).

    A gyártás ebbe a munkafolyamatba egyáltalán nem szólt bele – csak a magyar csapat által elkészített animációk megtekintése után, a filmsorozat egyes epizódjaiba történő beépítés előtt tettek észrevételeket –, s az animációkat a felhasználás érdekében szükséges kisebb-nagyobb módosításokra vonatkozó igények jelzése mellett lényegében változtatások nélkül elfogadták.

    Ez az animációk alapját jelentő kutatás, az animációs forgatókönyv és a tervek minőségének elismerése mellett elsősorban az animátorként közreműködő Gyurik Benett és a minőségbiztosítás munkáját lelkes állhatatossággal végző Könczöl Péter munkáját dícséri. 

    A sorozat első évadának 6 epizódját 2022 tavaszán kezdik vetíteni a History Channel brit adásában.

    plakat_blueprinttel_01.jpg


    A közös munka végén Max Barber elismerő hangú referencia-levéllel ismerte el a munka minőségét, ami külön is visszaigazolta a projektben való részvétel menet közben is mindvégig átérzett örömét:
     
    referencia.jpg


    "Elveszett óceánjárók titkai

    Nagyon örültünk, hogy Tamás és csapata felvállalhatta a Sky-History részére forgatott 6 részes dokumentumfilm-sorozatunkhoz készített CGI grafikáink elkészítéséhez szükséges kutatás, tervezés és szállítás feladatát. Már elkezdtük a saját tervező munkát és fejlesztést, amikor találkoztam Tamásnak az elmúlt 100 évben épült óceánjárókról készített műszaki rajzaival, s lenyűgözött az általa készített ábrázolás részletessége és a hajózás történetének általa lefedett széles köre. Még jobban lenyűgözött bennünket, amikor felvettük a kapcsolatot, és rájöttünk, hogy Tamás és kollégái számtalan módon tudják renderelni és animálni ezeket a rajzokat. Csak a képzelet szabhatott határt – de Tamás hatalmas tudással teli agyára tekintettel tulajdonképpen még az sem!

    A Tamás által végzett kutatás mélysége és a részletekre való odafigyelés valóban felülmúlta a várakozásainkat. Valószínűleg ő az egyik legtájékozottabb, legszorgalmasabb és leginkább hozzáértő szakértő a témában napjainkban. Mert szereti a témát.

    Költségkeretünk és költekezésünk korlátai mindig is kihívást jelentettek, de vele együtt módokat és módszereket találtunk arra, hogy mégis életre keltsünk néhány lebilincselő és informatív szekvenciát, amellyel kulcsfontosságú információkat juttathatunk el a nézőhöz. A digitális fájlok mindig készen voltak, amikor szükségünk volt rájuk, és ő pontosan tartotta magát az ütemtervünkhöz.

    Bárcsak több időt tölthettünk és több erőfeszítést tehettünk volna vele együtt ezen a sorozaton, illetve sorozatért, de remélem, hogy a jövőben más dokumentumfilmeken is együtt dolgozhatunk Tamással és csapatával. 

    Ő egy olyan tehetség, akit nem szabad elveszíteni, s az ő és csapata közreműködése nélkül a sorozatunk szegényebb lett volna.

    Max Barber
    kreatív igazgató"




    Nagyszerű, ha tetszik a cikk és a benne megosztott képek. Ha érdeklik a szerző munkái, az Encyclopedia of Ocean Liners Fb-oldalán találhat további információkat a szerzőről és munkásságáról.

    A képek megosztása esetén, a bejegyzésben mindig tüntesse fel az alkotó nevét. Köszönöm!

     

    009_logo_jndigo_blue.jpg

     

  • Programajánló: itt a 110. TITANIC-hét!

    Tags: titanic, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, dr_lengyel_árpád, balogh_tamas, TIT, Óceánjárók

    2022. április 10-én, vasárnap lesz a Titanic indulásának 110. évfordulója (az április 10.-15. - a hajó indulása és elsüllyedése - közötti tengeri út az ún. "TITANIC-hét", amelyről világszerte rendszeresen megemlékeznek a hajózástörténeti szervezetek, méltó meghívottakkal, kiállításokkal és előadásokkal felidézve a történteket).

    plakat_terv_20220406_v1_1.jpg

    Erre tekintettel A TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület és az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport - a Közlekedési Múzeummal és az Európa Cégcsoporttal közösen - nyilvános beszélgetést szervez az 1913-ban épült KOSSUTH lapátkerekes gőzhajó fedélzetén a Lánchíd Pesti hídfője déli oldalán.

    A beszélgetésen jelen lesz Völgyi Péterné, Dr. Reich Márta, Dr. Lengyel Árpád unokája, s az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport szakértő tagjai, így a beszélgetés tematikusan, a méltó helyszín és az előadók tekintetében is a világszerte több helyen megrendezésre kerülő TITANIC-heti megemlékezések sorába illeszkedik.

    A helyszínen a beszélgetés ideje alatt megtekinthető a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület két, a TITANIC-katasztrófa kultúrtörténetéről és Dr. Lengyel Árpádról szóló kiállítása.

    A helyszín 30 látogató egyidejű befogadására alkalmas, de a múzeumhajó üzemeltetőivel egyeztetve az interneten keresztül is figyelemmel kísérhetik a beszélgetést az érdeklődők. A csatlakozáshoz szükséges linket az esemény facebook-oldalán kerül megosztásra.

    A beszélgetés résztvevői közül az egyesületünk elnökével készült legutóbbi rádióbeszélgetést az érdeklődők meghallgathatják a Spirit Fm rádióban itt. A vasárnapi program alkalmával az ott áttekintett témák mellett még több érdekesség és még több egyedülálló előadó áll az érdeklődők rendelkezésére.

    Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

    002_26.jpg

     

  • Susányi Oszkár tárlata Gyálon

    Tags: tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajómodellező_tagozat, TIT, susányi_oszkár

    2022. március 18-án nyílt meg Gyálon tagtársunk, Susányi Oszkár makett építő mester kiállítása, amelyen Leonardo da Vinci hadigépeit és a hadtörténelem különleges ágyúit bemutató makettek mellett történelmi vitorlások és a TITANIC óriásgőzös makettje is megtekinthető.

    Az építőgépész-üzemmérnök végzettségű, a Magyar Honvédség Dunai Flottillájánál századparancsok-helyettesi beosztásban is szolgált Susányi Oszkár több mint 20 éve építi fa hajóit. Nagy alapossággal készült, részlet-gazdag kidolgozású (pl. saját fonású kötélzettel felszerelt, stb.) alkotásaival számos díjat nyert. A munkáiból rendezett kiállítás 2022. április 14-ig látogatható Gyálon, az Arany János Közösségi Ház Könyvtár-termében (Gyál, Kőrösi út 118-120.).

    További információk az alkotóról: itt.

    A kiállítás képei megtekinthetők facebook-oldalunkon.

    001_30.jpg