Contents tagged with hadihajózás

  • A drónháború hatásai a tengeri hadviselésre és a hadihajó-tervezésre

    Tags: hadihajózás, orosz_ukrán_háború

    A Hyundai Heavy Industries - Dél-Korea és a világ egyik vezető hajógyára - és a Hanhwa Ocean a 2025. május 28-án kezdődött 4 napos vonszani Maddex Tengerészeti Védelmi Ipari Kiállításon, Keletázsia egyik legtekintélyesebb ilyen típusú ipari szakkiállításán bemutatta drónhordozó hadihajóinak terveit és modelljét. A bemutatott koncepció jelzi, amit a 2014-től tartó, 2022-ben teljes körű invázióvá szélesedő orosz-ukrán háború - nevezzük nyugodtan a második kírmi háborúnak - tapasztalatai alapján a legtöbb ország hadereje megtanult: a hadviselés korábbi taktikai és stratégiai elvei és gyakorlatai elavultak, újfajta hadviselésre kell felkészülni, a tengeren is.

    A Genfi Biztonságpolitikai Központ, amelyet a svájci kormány hozott létre 1995-ben a Békepartnerségi folyamathoz történő hozzájárulás érdekében, a minap nyilvánosságra hozott jelentésében 10 pontban foglalta össze a második kírmi háború tanulságait, elsősorban arra fókuszálva, hogy - mint írták - minden háború egyben a terroristák nyílt forráskúdú laboratúriuma is (ezzel utalva arra, hogy a jelenleg Ukrajnában zajló hadműveletek tanulságait nemcsak az államok fegyveres erői, de az ellenük küzdő terrorista csoportok is levonják majd).


    Új tapasztalatok a hadviselésben:

    E tanulságok szerintük a következők:

    1) Nem lehet többé háborút vívni szoftverhálózatok nélkül: Minden egyes katona mélyen beépült a hírszerzést, a felderítést, a hadműveleti tervezést, a harctéri kommunikációt, a bevetés-irányítást, a kiberhadviselést és a kiértékelést lefedő szoftverhálózatokba (Starlink, stb.).

    2) A háborút egyre nagyobb arányban mesterséges intelligenciát is alkalmazó autonóm gépek vívják: A teljes körű drónháború újraértelmezi a hadviselést a levegőben, a tengeren és a szárazföldön egyaránt. A hagyományos hadseregek katonáival szemben a drónok helytakarékosak és se enni se fizetést nem kérnek.

    3) Szinte korlátlanul bővíthető a kettős felhasználású termékekből házilag barkácsolt fegyverek arzenálja: A könnyen tervezhető - mobiltelefonról is futtatható - szoftverek, a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök, a 3D nyomtatás széleskörű elterjedése megengedi a fegyveres erők olcsó és rugalmas bővítését.

    4) Jellemző a kognitív hadműveletek (propaganda, pszichológiai hídviselés) kiterjedt alkalmazása: A szankciós erőforrás-háború rávilágított a diplomáciai és szövetségesi kapcsolatoik folyamatos fenntartásának szükségességére a támogatás fenntartása érdekében az elhúzódó konfliktus során. Az ellenséges befolyásolási erőfeszítések ezt támadják a közvélemény.és azon keresztül a kormányok manipulálásával.

    5) A harcoló állami és nem állami szereplők folyamatos nemzetközi tudásmegosztást végeznek: A drónhadviselés a közösségi médiában valósidőben követhető, s a drónkészítés és -használat minden szükséges információja elsajátítható (a 3D-nyomtatástól, a szoftver-módosításon át, a felhasználó-képzésig, stb.)

    6) Az új fajta aszimmetrikus háború új győzelmi feltételeket alakított ki: Az okostelefonoktól a drónokig terjedő olcsó, kettős felhasználású, könnyen és tömegesen beszerezhető / eőállítható eszközök hullámainak bevetése közepette az győz, aki gyorsabban adaptálódik az "innovációs háború" gyorsan változó feltételrendszeréhez.

    7) Egyre nehezebb a mesterséges intelligenciát alkalmazó katonai technológiák titokban tartása: A mesterséges intelligencia tovább demokratizálta a kettős felhasználású technológiai innovációkhoz való hozzáférést.

    8)  A mestergséges intelligencia katonai felhasználása növekvő kihívás: Az MI-vezérelt célzórendszerekbe és autonóm fegyverekbe történő befektetések növekedése csökkenti a felelősségérzetet (a nagyobb kockázatot is könnyebben vállalják), ugyanakkor a gépektől való nagyobb függést eredményez a kritikus döntéshozatal során.

    9) Reális veszéllyé vált a terroristák autonóm fegyverekhez jutása: Az aszimmetrikus háborúk megvívásához ideális drónrajok könnyű elérhetősége és a generatív mesterséges intelligenciához való hozzáférés együtt új fegyvereket és új hadviselési módokat hoz létre, melyek bármely rosszindulatú szereplő számára világszerte elérhetők, s ez új globális fenyegetést jelent.

    10) A világ egyre átláthatóbb: Ez pedig csökkenti a rosszindulatú személyek / csoportok lehetséges búvóhelyeinek számát a valós és a tirtuális térben egyaránt (ami nagyonfontos a fenti, de különösen az 1)-es, 6)-os és 9)-es pontokkal összefüggésben).


    Fókuszban a drónok - újra írják a hadviselés szabályait:

    A fenti 10 tényező közül a legtöbb figyelem a drónokra irányul. Nem véletlenül:

    - Olcsón előállítható, magas precizitású csapásmérésre képes, több tíz kilométer hatótávolságú egységeik tömeges bevetése hatékonyan kezeli a fronton kialakult eszköz- és élőerőhiányt (egyben feleslegessé és kivitelezhetetlenné is teszi a korábbi tömeges élőerő- és műszaki eszköz-felhasználással az egyes kritikus frontszakaszokon megvalósított lokális erő-koncentrációt).

    - A korábbi gyakorlattal ellentétben immár a drónok képesek megvalósítani - a saját erők decentralizálásának fenntartása mellett sűrű rajokban bevetve - a hatalmas tűzerőt koncentrációt a front meghatározott szakaszán, megvalósítva ezzel egyfajta "túlterheléses támadást" és helyettesítve a korábbi élőerővel és harcjárművekkel megvalósított lokális erő-koncentrációt.

    - A drón(raj)ok úgy okoznak érzékeny veszteségeket, hogy közben lehetővé teszik a saját erők közvetlen harccselekményekből való kivonását (már egy 500 dolláros drón is képes megsemmisíteni egy 30 000 000 dolláros harckocst, miközben egy nagy hatótávolságú 25 000 dolláros drón semlegesítéséhez egy 250 000 dolláros rakéta szükséges).

    - A száloptikát használó drón-változatok elektronikus zavarással nem megállaíthatók A sűrű rajokban támadó drónok ellen pedig nem lehet védekezni: máry 15 percnyi szabadban tartózkodás biztos halálhoz vezet. A védők ugyanakkor nem támaszkodhatnak többé a hagyományos, erődített búvóhelyekre sem: a modern védelem ettől kezdve szükségszerűen egy decentralizált és mélységben tagolt álláshálózat, nagyszámú drón-csalival és hamis pozícióval, aminek a kialakítása és a fenntartása jóval költségesebb. Ez vezet oda, hogy a frontok mára megmerevedtek, mint az első világháború nyugati frontján, a lövészárokháború idején.

    - A frontvonal mindkét oldalán 20-20 km mélységben a gyors mozgású, decentralizált és szükség esetén az ellenséges vonalak mögé is beszivárgó drónvezérlő alakulatok által irányított drónok uralta  "kis repülési tér" a meghatározó. Ebben a 40 km-es zónában a harcoló felek légiereje - s az általuk esetlegesen kivívott légifölény - nem számít.

    - A drónoknak máris számtalan típusa kialakult a háborúban, a felderítő drónoktól a különböző nagyságrendű és hatótávolságú csapásmérésre képes drónokon át a tűzfegyverekkel vagy arkár csak hálóvetőkkel felszerelt drónelfogó- és drónszállító drónokig.

    Utóbbi speciális felhasználási területtel áll összefüggésben a Vonszanban most bemutatott két hadihajóterv is. Hiszen a fenti tapasztalatok birtokában egyre több hadseregben alapvető felismeréssé válik az, hogy a drónokat a hadsereg minden egységébe integrálni kell, mivel ezek ma körülbelül úgy változtatják meg a hadviselést, mint ahogyan a harckocsizók és a légierő elterjedése változtatta meg a mindaddig a gyakogság és a lovasság alkalmazásának kombinációjára épülő hadviselést 110 évvel ezelőtt.


    A haditengerészeti légierők drónképességei:

    A drónok tengerfelszíni változatait, s a háborúban történő alkalmazásukat, valamint ennek eredményét egyesületünk elnöke már alaposan elemezte a "Haditenchnika" c. folyóirat hasábjain. A tengerfelszíni drónegységek mellett azonban egyre nagyobb figyelem irányul a drónoknak a haditengerélszeti légierőbe történő integálására is. A drón-hordozóként működő hadihajók ugyanis

    a) a drónokkal megvalósítható erőkivetítés eszközei lehetnek (a drónhordozók hosszú távú jelenlétet tarthatnak fenn a célterületen anélkül, hogy szükség lenne a nagy és csak jóval drágábban üzemeltethető repülőgép-hordozókra),

    b) az ellenséges partraszálló-műveletek megakadályozása érdekében hozzájárulhatnak az érintett partszakaszok és az azok feletti légtér védelméhez,

    c) a flották és a kétéltű (partraszálló) műveletek számára is biztosíthatják a drónok bevetésétől remélhető előnyöket (azaz mobil platformot biztosítanak a különféle küldetésekben szolgáló pilóta nélküli légi járművek - UAV - indításához és fogadásához, beleértve a hírszerzést, a megfigyelést és a támadást, pl.: a célpontok elleni precíziós csapásmérést, stb.).

    A fenti előnyökre tekintettel Irán haditengerészete 2025. februárjában már szolgálatba is állította az első haditengerészeti drónhordozóját, amelyet egy kereskedelmi hajó célszerű átépítésével állítottak elő, s amely egyaránt alkalmas légi, tengeri és tengeralatti drónok indítására és fogadására, valamint hajók elleni cirkálóraktéákkal és helikopterekkel is rendelkezik.

    A Madex-kiállításon bemutatott dél-koreai hajótervek ehhez képest az első - eleve a célnak megfelelően tervezett és építentt - hadihajók tervei, két (egy egytörzsű és egy trimarán) változatban. Az ország már két éve tervezi drónhordozó hadihajók rendszerbe állítását. A most bemutatott két modell - a Hyundai 'HCX-23 Plus' drónhordozója, és a Hanwha Ocean 'GHOST COMMANDER' nevű drónhordozó drónhajója - ezek prototípusa.

    A mesterséges intelligenciával támogatott drónharcra optimalizált HCX-23 Plus tervezői a koreai repülőgéphordozó-tervekből indultak ki (a Daewoo gyár projektjét a trieszti Fincantieri Hajógyár fejlesztő mérnökei támogatják), de a tervezés során megszüntették a hagyományos szigetfelépítményeket, s egy mesterséges intelligencia által vezérelt parancsnoki csomaggal helyettesítették azt. A terv érdekessége, hogy a hajó megjelenése és működési koncepciója némileg hasonlít az 1930-as évekből származó régi japán KAGA repülőgép-hordozóra. Modellje alaposan megfigyelhető itt.

    nevtelen_01a.jpg

    1. ábra: A HCX-23 Plus projekt (fent) és az IJN KAGA repülőgép-hordozó modellje (lent).

  • Az orosz-ukrán tengeri háború eseményei és értékelésük

    Tags: haditechnika, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hadihajózás, TIT, orosz_ukrán_háború

    Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított támadó hadműveletekben az orosz Fekete-tengeri Flotta feladata lett volna az ukrán ellenállás megtörése délen, az Odessza, Mikolajiv, Herszon irányában indított orosz támadás megkönnyítése érdekében. Mára egyértelművé vált, hogy ennek a feladatnak az orosz Fekete-tengeri Flotta nem tudott megfelelni. A háború menete fontos tapasztalatokkal szolgál arra nézve, hogy miért és hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, s bizonyos mértékig a tengeri hadviselés egésze szempontjából releváns következtetésekre is alapot ad.

    2024.08.12-én a magyar hadtudományi/katonai-műszaki szakirodalomban elsőként egyesületünk elnöke, Dr Balogh Tamás elemezte az orosz-ukrán háború haditengerészeti műveleteit, és világított rá annak jelentőségére, hogy egy gyakorlatilag klasszikus tengeri haderő nélküli ország képes volt megtagadni a tengerek feletti uralmat a rá támadó, túlerőben lévő ellenség flottájától és a hadműveleti területtől távoli bázisaira visszakényszeríteni azt.

    Tanulmányát a legtekintélyesebb magyar hadtudományi/katonai-műszaki szakfolyóiratok egyike, a "Haditenchnika" szerkesztősége közlésre kérte, mivel - mint említették - ezt a fontos kérdést előtte gyakorlatilag nem méltatta szakszerű figyelemre senki Magyarországon. A tanulmány három részre bontva 2025. februárjától kezdődően jelenik meg a folyóiratban (a lap megjelenési ütemterve szerint a 2025/1-es szám megjelenése február 21-én, a 2025/-es számé április 25-én és a 2025/3-as számé június 20-án esedékes).

    A háromrészes cikksorozat a tengeri háború előzményeit, eseményeit és tapasztalatait, valamint a levonható következtetéseket tekinti át,  első – bevezető – részében a Fekete-tengerre, az ottani orosz–ukrán erőviszonyok alakulására, s a tengerészeti stratégia és taktika legfontosabb kérdéseire, második részében a 2022–2024 közötti fekete-tengeri hadműveletekre, a felek veszteségeire és az alkalmazott eszközökre, a harmadik részben pedig a történtek átfogó értékekésére vállalkozva.

    teaser.jpg

    2022. április 20-án szintén Dr. Balogh Tamás közölte magyar nyelven a legelső teljes körűségre törekvő - a vonatkozó nemzetközi szakirodalomban megjelent értékelések fordítását is közreadó - elemzést az orosz-ukrán tengeri háború leglátványosabb eseménye, a MOSZKVA cirkáló elsüllyesztése részleteiről (a cikk elérhető itt).
  • A magyar honvéd folyami hadihajózás csapatünnepére emlékezünk

    Tags: tit, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hagyományőrző_tagozat, hajózástörténeti_tagozat, hadihajózás, MH_1_Honvéd_Tűzszerész_és_Hadihajós_Ezred, MH_1_Honvéd_Tűzszerész_és_Folyamőr_Ezred

    Csapatünnepe alkalmából ezúton köszöntjük partnerünk, a MH. 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred parancsnokságát és teljes állományát!

    allegoria.jpg

    1. ábra: A korábbi FRANZ I. utasszállító átépítésével létrehozott MÉSZÁROS hadigőzös a teljes Duna-folyam első géperejű folyami hadihajója, egyben egész Európa legelső felfegyverzett folyami gőzöse volt. 1848. július 25-én történt - átalakítást követő - átadásával kezdődött a magyar dunai géperejű hadihajózás története (rajz: Dr. Balogh Tamás © 2024).


    A magyar hadihajós alakulat nemcsak a történetére lehet büszke, hiszen a jelene és a jövője is komoly eredményekre képesíti: a NATO európai szövetségesei körében fontos szakosodott és résképesség, mivel a Dunán, Európa második legnagyobb folyóján Magyarországtól felfelé sehol sincs rendszerben hadihajós alakulat, vagyis a felvízi NATO-tagországok területén átfolyó Duna-szakasz fegyveres védelmére is jelenleg egyedül Magyarország lehetne képes.

    A MH. 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred hadihajós alosztálya a Duna teljes szakaszán - a román Dunaflottillán kívül - az egyetlen olyan vízi fegyveres erő az Európai Unióban, amely a folyó védelmére rendelkezésre áll. Hiszen a németek, az osztrákok és a szlovákok is felszámolták a dunai hadihajós alakulataikat (Szerbia tekintélyes erővel rendelkezik, de nem EU-tag). Így az a kiáltó ellentmondás alakult ki, hogy a Duna egyfelől az európai közlekedési miniszterek 1994. évi krétai konferenciája óta kiemelt jelentőségű transzkontinentális fő közlekedési útvonal, másfelől szinte teljesen védtelen.

    A magyar hadihajós alakulat tovább-fejlesztésével, valamint az Al-Duna fegyveres védelmét ellátó román fegyveres erőkkel való együttműködési képességek kialakításával azonban ez az ellentmondás feloldható lenne, s a magyar hadihajózás egy, a NATO és az EU keretén belül kifejezetten a Duna felső és középső szakaszának fegyveres védelmére létrehozott alakulattá válhatna, lehetővé téve a Duna - mint Európai nemzetközi fő közlekedési vízi út és a rajta bonyolódó kereskedelmi forgalom - biztonságának és védelmének garantálását.

    A budapesti székhelyű NEMZETKÖZI DUNA BIZOTTSÁG mintájára (akár annak részeként, alárendeltségében) erre a célra egy DUNAI VÉDELMI TANÁCS létrehozása is lehetséges lenne, amelyben a Dunamenti államok, mint a közös dunai véderő fenntartói - donorállamai - vennének részt. Egy ilyen projektnek az lehetne a célja, hogy megalapozza egy közös dunai véderő fenntartásához szükséges közös infrastruktúra stratégiai, kommunikációs, utánpótlási, stb. elemeket (nem fegyverzet-beszerzést, illetve korszerűsítést - ezt továbbra is a tagállamok végeznék részben saját védelmi költségvetésük, részben a donorállamok felajánlásai, részben a tulajdonos tagállamok NATO szövetségesi felajánlási keretei terhére).

    A magyar hadihajók külföldi útjainak az európai víziút-rendszer felhasználásával történő újra bevezetése az ehhez szükséges fizikai és képzési (navigációs, stb.) képességek rendelkezésre állását demonstrálná. Az ilyen típusú nemzetközi együttműködésnek így nemzetbiztonsági, biztonságpolitikai és nemzetgazdasági (diplomáciai, katonadiplomáciai és gazdaságdiplomáciai) szempontból előnyös hatásai is lehetnének, hiszen az EU-n belül a Duna-térségben közös katasztrófa- egyéb veszély-elhárítási műveletekben részt vevő alakulatok együttes munkája révén terjesztené a kölcsönös megértés szellemét, a javasolt alakulat létrehozása esetén pedig több szövetséges állam is érdekelt lehet a MH. 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred jelenlegi hadihajóinak korszerűsítéséhez, élettartamuk meghosszabbításához, védelmi képességük fokozásához szükséges fejlesztések végrehajtásában vagy az ilyen fejlesztésekkel összefüggő hazai gyártókapacitások kialakításában (pl.: a franciák, akik a magyar hadihajózásnál rendszeresített NESTIN típusú aknamentesítő naszádok eredetijét gyártották). A Honvédségi eszközök felújításába (kormányzati döntés esetén) a szövetségesek bevonása a kapcsolatépítésen túl olyan haditechnikát, de főleg olyan gyártókapacitást is az országba vonzhat, amivel jelenleg nem rendelkezünk. A hadihajós alakulat rendszeres európai utazásai pedig "lobogómutatásként" szolgálhatnak, az évszázados katonai tradícióknak megfelelően (a magyar trikolór újra megjelenhetne Európa vizein - s azt magyar hadihajók hordoznák körbe).

    Bővebben az alakulat és elődei történetéről:

    A következő videóban: itt.

    A következő tablósoron: itt.

    A következő kiadványunk 62.-75. oldalán: itt.

    A XIX.-XX. század fordulóján és az első világháborúban a LEITHA/LAJTA monitor kapcsán: itt.

    A két világháború között és a második világháborúban: itt.


    meszaros_bechler.jpg
    2. ábra: 
    Az ország legszebb MÉSZÁROS-modellje, tagtársunk, Bechler József modellező mester alkotása, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Duna Múzeumában, Esztergomban. További részletek: itt.

  • Koszorúzás a Hadikikötőben

    Tags: hadihajózás, Magyar_haditengerészek_emléknapja, MH_1_Honvéd_Tűzszerész_és_Folyamőr_Ezred

    A MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred a társadalmi partnereivel közösen koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Hadikikötőben a magyar haditengerészekre és hősi halált halt tengerészekre emlékezve 2024. május 15-én.

    Az eseményre a tradícióknak megfelelően a haditengerészek hagyományos emléknapján, az 1917-ben lefolyt otrantói ütközet évfordulóján került sor. Az eseményen az alakulat parancsnokságának meghívására a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubjának Hadihajós Tagozata (elnök: Hajdú Gábor ny.á. ezredes, az alakulat korábbi parancsnoka), a Magyar Tengerészek Egyesülete (elnök.: Rácz Zoltán tengerész gépüzemvezető) és a Személyhajósok Szövetsége (főtitkár: Figler Zoltán), a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság (Csobay Balázs a rendőrkapitányság vezető-helyettese, a Közlekedéstudományi Egyesület Hajózási Tagozatának elnöke) mellett Egyesületünk képviselői (dr. Balogh Tamás elnök távollétében dr. Ákos György, a Hajózástörténeti Tagozat vezetője és dr. Margitay-Becht András a Hagyományőrző Tagozat tagja) vettek részt és helyezték el az emlékezés koszorúit. Az esemény ugyanakkor nemcsak az emlékezés, de az ismeretátadás célját is szolgálta, amennyiben a koszorúzást követően a honvéd kadétok is betekintést nyerhettek a tűzszerész és hadihajós katonák feladataiba.

    További információk: itt és itt.

    blogba.jpgFent: A megemlékezés résztvevői (fotó: dr. Ákos György)

  • Új év, új kiállítás

    Tags: kiállítás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, hajózástörténeti_tagozat, hajómodellező_tagozat, hadihajózás, MH_1_Honvéd_Tűzszerész_és_Hadihajós_Ezred, MH_1_Honvéd_Tűzszerész_és_Folyamőr_Ezred, Folyamőrség

    A Honvédelmi Miniszter 55/2022. (XII. 28.) HM utasítása szerint 2023. január 1-től a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred neve MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezredre (rövid neve: MH 1. tűsz. és foő. e.) módosult. A rendelkezés nyomán az alakulat 2023. március 1-én - a jogelőd alakulat, a m. kir. Folyamőrség megalakulásának 102. évfordulóján - ünnepi ezredsorakozót tart, melyen első ízben lesz látható Egyesületünknek az alakulattal együttműködésben kialakított új vándorkiállítása, amely "A Magyar Királyi Folyamőrség és a m. kir. Honvéd Folyamerők" címet viseli. Az új kiállítás bemutatása nemcsak az alakulat névváltozása kapcsán idézi fel a történelmi előzményeket, de egyúttal az idén 175. éves magyar honvéd folyami hadihajózás hagyományai előtt is tiszteleg.

    nyitotablo.jpg
    A kiállítás anyaga több egyedi tárgyi emlék, archív képanyag és papírrégiség segítségével eleveníti fel a két világháború közötti átmeneti korszakot és a második világháború pusztító dúlását. Ennek során bemutatja az alakulat keletkezésének körülményeit, kitér a köznyelvben gyakran összemosott két alakulat - a Folyamőrség és a Folyamerők - rendeltetésének, szervezetének és működésének hasonlóságaira és különbségeire, bepillantást enged a két alakulat hétköznapjaiba és a folyamerők háborús alkalmazásába.

    A kiállítást kísérő egyedi tablósor az áttekintést megkönnyítő olyan összeállításokat is közöl, amelyek a gyakran változó összetételű hadihajós alakulatok elnevezését és fennállásának idejét, a tengeri és a folyami hadihajózás viszonyát, illetve a folyamőrség és a folyamerők tagozódását szemléltetik, s eddig még nem voltak láthatók.

    idovonal.jpg
    003a_szervezeti_tagozodas.jpg
    A tárlaton a MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred Egyesületünk közreműködésével kialakított csapattörténeti gyűjteménye tárgyai és modellezőink alkotásai mellett megtekinthetők a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményébe tartozó olyan egyes becses relikviák is, mint például a DEBRECEN (ex-LACHS) őrnaszád parancsnoki lengője, amelyet az 1944. november 25-én a Csepel-szigeten előretörő szovjet páncélosokkal vívott ütközetben viselt, amikor is találatot kapott, s az 1620 fkm-szelvényben megfeneklett és kiégett.

    debrecen_hadilobogo.jpg
    A 2023. március 1-én megnyíló tárlat vándorkiállításként - a tervek, s a korábbi évek gyakorlata szerint - az ország több pontján is bemutatkozik. A bemutatók helyszínéről és időpontjáról a szervezőkkel való egyeztetés eredményei alapján rendszeresen tájékoztatjuk az érdeklődőket.

    meghivo_6.jpg

  • Együtt hajózó generációk

    Tags: tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hadihajózás, TIT, 170_éves_a_magyar_honvéd_folyami_hadihajózás

    A magyar honvédség alapításának 170. évfordulójára emlékező rendezvénysorozat részeként a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubja, Hadihajós Tagozata szervezésében 2018. május 30-án a Honvéd Kulturális Központ, Stefánia Palota Ovál termében került sor a generációk közötti interaktív vetélkedőre, amelyen ifjak és veteránok mérhették össze tudásukat különböző elméleti és gyakorlati feladatokban.

    new-1_2.jpg

    1848 július 25.-én az ORSZÁGOS HADIGŐZÖS MÉSZÁROS vízrebocsátásával vette kezdetét a Dunán, a szervezett magyar honvéd folyami hadihajózás. A Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubjának Hadihajós Tagozata ebből az alkalomból, együttműködve az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezreddel, mint jogutód alakulattal és a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesülettel, e jeles évforduló tiszteletére interaktív történelmi vetélkedőt rendezett, amelynek résztvevői feldolgozták a Magyar Honvédség legrégebbi szakcsapatának gazdag történelmi örökségét a kezdetektől napjainkig, a hazai hadihajós hagyományok ápolása és az alakulatra vonatkozó ismeretek terjesztése érdekében.

    A vetélkedőn a honvéd hadihajózással kapcsolatban álló fővárosi kerületek - Óbuda, Újpest, Újpalota és Csepel -középiskolás tanulói, a cs. és kir. Dunaflottilla világháborús parancsnoka, Luchich Károly hamvait őrző Erdőbénye település és a MH Budapesti Nyugállományúak Klubja öt tagozata által kiállított 4 fős csapatok vettek részt. Felkészülésüket március és április folyamán két előadás, a Lajta monitor és az alakulat hadikikötőjének bemutatása segítette. A vetélkedő első három helyezettje hadihajós utazásra szóló meghívást és a többi résztvevőkkel együtt értékes könyv-jutalmat, ajándéktárgyakat, illetve emléklapot kapott.

    A vetélkedő Hajdú Gábor ny.á. ezredes, a tagozat vezetője által összeállított programtervnek megfelelően az alakulat történetére, fontosabb harctevékenységeire vonatkozó 28 kvíz kérdést, valamint a Duna és a hadihajós rutin általános ismeretére vonatkozó gyakorlati feladatokat (vaktérkép-feldolgozást, kódlobogó-fejtést, egyenruha- és hadihajó-felismerést, stb.) foglalt magába. Legnépszerűbb feladatként a "hajóvezetést" gyakorolhatták a résztvevők a Gulyás József vezette csepeli modellezők által a rendszerben álló hadihajók parancsnoki hídjának M = 1:1 méretarányú élethű modellje felhasználásával készített kormányállásban (a kormánykerék és a gépvezénylő mozgásának egy rádiótávvezérlésű önjáró hajómodellel történt összehangolása révén). A kérdések helyes megválaszolásával a csapatok egy kirakós darabjait kapták, amelyből a verseny végére csapatonként összeállt egy kép. Az ábrázolt harceszköz, hajó, esemény, stb. pontos azonosításáért a csapatok plusz pontokat kaptak.

    new-2.jpg

    A versenyt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Kovács Vilmos ezredes vezette zsűri (zsűritagok: Dr. Balogh Tamás, TIT HMHE, elnök, Dr. Margitay-Becht-András, TIT HMHE tag, Szilágyi Zsolt ezredes, MH. 1 HTHE, parancsnok) értékelése alapján a MH. Budapesti Nyugállományúak Klubja Kódoló Tagozatának csapata nyerte, a feladatok megoldását kísérő jó hangulatban és vidámságban azonban minden résztvevő osztozott. A rendezvény lebonyolításában egyesületünk részéről közreműködött Ákos György, Balogh Tamás, Bauer József, Dezsény Zoltán, Füzesi József, Hocza István, Margitay-Becht András, Pichler Norbert és Székely László. Köszönjük a részvételt, gratulálunk a résztvevőknek és a szervezőknek!

    További képek a rendezvényről egyesületünk Facebook-oldalán.

    További információk a 170. évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényekről:

    https://honvedelem.hu/cikk/109208_mult_es_jelen_egyutt_alakitjak_a_jovot

    http://hajosnep.blog.hu/2018/05/15/170_eves_a_magyar_honved_folyami_hadihajozas

    https://honvedelem.hu/cikk/110295_170_ev_a_magyar_hadihajozas_tortenelmebol

    https://170.honvedseg.hu/cikk/110326_mohacson_horgonyoz_a_lajta

  • Könyvajánló

    Tags: haditengerészet, hajósnép, haditengerészetünk, hajózástörténeti, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hadihajózás, MH_1_Honvéd_Tűzszerész_és_Hadihajós_Ezred, Zrínyi_Kiadó

    A HM Zrínyi Kiadó a magyar honvéd folyami hadihajózás megalakulásának 168. évfordulóján megjelenő új ünnepi kiadvánnyal folytatja fegyvernemi sorozatát, s a tűzszerész- és aknakutató, a páncélos-, valamint a tüzérségi alakulatok, a magyar légierő, a katonai ejtőernyőzés, és a katonai légtérellenőrző és radarrendszer történetének feldolgozása után most a magyar (illetve magyar részvételű) tengeri és folyami hadihajózás történetét mutatja be.

    Forrás: http://www.hmzrinyi.hu/termek/Hajozni_szukseges

    A „Hajózni muszáj” című kötet arra vállalkozik, hogy alaposan adatolva és színvonalasan illusztrálva, szemléletesen mutassa be az egykori cs. (és) kir. Haditengerészet, s a Dunaflottilla gazdag örökségét őrző és folytató, ma elsősorban a Duna zavartalan és biztonságos hajózásának biztosításáért felelős magyar hadihajós alakulatok történetét. A kötet érdekessége, hogy ahhoz kapcsolódóan a kiadó a magyar hadtörténelemben a XVI. századtól napjainkig (elsősorban a folyamon, de 1914-1918 és 1941-1945 között a tengeren is) használt hadihajótípusokat bemutató poszter megjelentetését is tervezi.

    minta.jpg

    Bár – amint azt az egyesületünk által közzétett, Illés András által 2005-ben készített bibliográfiában (http://kriegsmarine.hu/mhb.html) szereplő 721 mű is szemlélteti – a magyar részvételű tengeri és folyami hadihajózás történetének létezik hazai feldolgozása, a hadihajós fegyvernem történetét teljes körűen, önállóan és monografikus jelleggel bemutató munka eddig mégsem született.

    Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt a cs. kir. Hadügyminisztérium ugyan 1882-ben elkezdett egy nagyszabású haditengerészet-történeti sorozatot, ám a háború kitörése miatt a sorozat csonkán maradt, egyes kötetei pedig csak az azon dolgozó tengerésztisztek (és örököseik) jóvoltából csak jóval később jelenhettek meg:

    Rechberger von Rechkron, Josef: Österreichs Seewesen in dem Zeitraume von 1500-1797. Wien, 1882.;

    Lehnert, Josef von: Geschichte der österreichisch-venetianischen Kriegsmarine während der Jahre 1797 bis 1802. Wien, 1891.;

    Khuepach, Arthur von: Geschichte der k. k. Kriegsmarine während der Jahre 1802 bis 1814. Wien, 1942.;

    Khuepach, Arthur von. Bayer, Heinrich von Bayersburg: Geschichte der k. k. Kriegsmarine während der Jahre 1814-1847. Graz, 1966.;

    Benko von Boinik, Jerolim: Geschichte der k. k. Kriegsmarine während der Jahre 1848 und 1849. Wien, 1884.;

    Fleischer, Josef: Geschichte der k. k. Kriegsmarine während des Krieges im Jahre 1866. Wien, 1906.

    Ez a sorozat azonban – bár (befejezetlensége ellenére) kivételes adatgazdagsága miatt máig megkerülhetetlen – elsősorban haditengerész tisztek, nem pedig képzett történészek munkája, így a haditengerészet történetét sem minden esetben képes mélyebb történelmi összefüggésekbe helyezni, s az események hátterének megvilágítása mellett olykor egy-egy kellemetlen tény bemutatásával is adós marad, ráadásul elsősorban összbirodalmi, illetve osztrák szempontból értékeli az eseményeket.

    A magyar (részvételű) tengeri és folyami hadihajózás egy-egy korszakának alaposabb történeti feldolgozását elődszervezetünk, a Magyar Adria Egyesület az első világháború előtt és alatt megkezdte (https://www.antikvarium.hu/kiado/magyar-adria-egyesulet-9028#konyv611099).

    A kutatás a két világháború között is folytatódott, majd a rendszerváltást megelőző és követő évtizedekben is szép számmal születtek hazánkban elsősorban népszerűsítő kiadványok és szakcikkek, ám továbbra is csak egy-egy kisebb-nagyobb témakör bemutatására koncentrálva.

    A teljes magyar fegyvernemi feldolgozás így máig váratott magára. Első népszerűsítő feldolgozására a Hadtörténeti Intézet és Múzeum felkérésére 2009-2010 fordulóján, majd a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred felkérésére 2013-ban került sor, amikor kiállítást rendező elnökünk, Balogh Tamás igyekezett teljes körű feldolgozását adni a történetnek (http://hajosnep.hu/kiallitasaink/haditengereszetunk-emlekei; https://www.facebook.com/media/set/?set=a.536520779706502.123617.167321909959726&type=3).

    A korábbi különálló próbálkozások folytatásaként 2014. novemberében megkezdett munka eredménye a Zrínyi Kiadó által most megjelentetett kötet, amely így lényegében az első szakmunka a teljes történet – honfoglalástól napjainkig tartó – feldolgozására. A 260 oldalas könyvet 238 db kép, térkép és táblázat illusztrálja (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumból, a HM 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Csapattörténeti Gyűjteményéből, valamint egyesületünk és a szerzők archívumából).

    Jó szívvel ajánljuk minden érdeklődőnek.