Görög és dán trónigény – német és orosz rokonság. Háborús szolgálat – bátor és leleményes haditengerész tevékenység. Uralkodói hitves és családapa – a brit történelem leghosszabb uralkodói házassága. Közösségi támogatás és jótékonyság – csaknem 7 millió támogatott, több mint 3 millió ösztöndíj. Csak néhány címszó annak az embernek az életéből, akinek a fotóit látva képtelenség nem észrevenni: semmilyen helyzetben sem rettegett az élettől (noha az számtalanszor próbára tette). Mountbatten-Windsor Fülöp 2021. április 9-én, életének kilencvenkilencedik esztendejében jobblétre szenderült. 


1. ábra: Fülöp herceg portréja 1990-ben. Forrás: Terry O’NEill, Getty Images

Fülöp herceg 1921. június 10-én született a Görögországhoz tartozó Korfu szigetén, a Korfu városától délre álló Villa Mon Repos épületében (a nyaralónak szánt ház neve franciául annyit tesz: „Pihenésem”). A ház eredetileg a Napóleoni háborúk után brit védnökséget élvező, az akkor még független Jón-szigetek alkotta Hét Sziget Köztársaság brit védnöke, Frederick Adam és hitvese, Diamantina Palatino számára épült 1828-1832 között, a Palaeopolis-erdőben. Miután Adam 1833-ban új beosztást kapott Indiában, a házat kiadták. Festőiskola is működött benne, de Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné is lakott itt, mielőtt felépítette volna a saját rezidenciáját, az Achilleion palotát. A szigetek 1874-ben Görögországgal történt egyesülése után a villát nyári palota gyanánt ajánlották fel I. György görög király (akit a német eredetű dán uralkodócsaládból, a Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg házból hívtak meg a görög trónra) és hitvese, a Romanov házból származó Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő számára. A királyi pár hetedik gyermeke, egyben negyedik fia, András herceg (aki az első világháború évei alatt bátyja, I. Konstantin görög király megbízásából országa jövőjéről Nagy-Britanniában tárgyalt) szintén gyakran használta a házat feleségével, Aliz battenbergi hercegnővel (Lajos Sándor battenbergi herceg, Milford Haven-i őrgróf leányával). Két gyermekük is itt született, Zsófia 1914-ben és Fülöp 1921-ben.


2. ábra: A Szász-Coburg-Gotha (Windsor), a Schleswig-Holstein-Sondenburg-Glücksburg és a Battemberg (Mountbatten) ház leszármazása (balra), András görög herceg (középen) és Alíz hercegnő (jobbra) László Fülöp Elek festményein.

Az első világháborúban semleges Görögországot belső ellentétek feszítették: I. Konstantin király felesége a német császár testvére volt, így a király felkérést kapott a Központi Hatalmakhoz való csatlakozásra. Miniszterelnöke, Elefteriosz Venizelosz azonban a pánhellén mozgalom lelkes támogatójaként az antant hatalmaktól remélte áhított célja, minden görög egy államban egyesítése biztosítását (különösen, hogy a legtöbb Görögországon kívüli görög a Központi Hatalmakhoz csatlakozott Oszmán Birodalom fennhatósága alatt élt). Az ellentét polgárháborúba torkollt, mire 1917. június 11-én lemondott I. Konstantin király a fia, Sándor herceg javára (a király anyai ágon I. Miklós orosz cár dédunokájaként rokona, II. Miklós védelmét is élvezte, így csak a cári hatalom megdöntése után merték eltávolítani). Ekkor azonban neki magának és a királyi család több tagjának is száműzetésbe kellett vonulnia. András herceg és családja Konstantin királlyal együtt Svájcba költözött, ám 1920-ban – Sándor herceg halála után – Konstantint visszahívták a trónra. Ekkor András herceg is hazatért, és Korfu szigetén telepedett le, majd a király kérésére újra belépett a hadseregbe, és harcolt az 1919-ben kitört görög-török háborúban. A görögök számára vesztes szangarioszi csatában a Második Görög Hadtest parancsnoka volt. A súlyos veszteségek miatt lázadások törtek ki, a monarchia megbukott, András herceget pedig bíróság elé állították, bűnösnek nyilvánították, és életfogytiglani száműzetésre ítélték. A herceg és családja 1922 decemberében az HMS CALYPSO brit cirkáló fedélzetén menekült el Görögországból. Az alig 18 hónapos Fülöp herceget egy narancsládából rögtönzött bölcsőben menekítették. A gyermek életében azonban ez csak az első megpróbáltatás volt.

A család a dél-franciaországi Saint-Cloud-ba költözött, ahol András fivére és sógornője, György herceg és Marie Bonaparte közelében éltek, majd 1923-ban Párizsban telepedtek le. Fülöp herceg édesanyja, Aliz hercegnő itt 1928-ban áttért a görög ortodox vallásra. Nem sokkal később a hercegnő hangokat kezdett hallani és meggyőződésévé vált, hogy természetfeletti erővel rendelkezik. A 8 éves herceg számára ekkor az édesapja engedélyezte, hogy anyai nagymamájához és a nagybátyjához költözzön, Angliába. 1930-ban Aliz hercegnő Berlini orvosai skizofréniát diagnosztizáltak, amelyet a svájci Kreuzlingenben, Ludwig Binswanger szanatóriumában igyekeztek gyógyítani. A kezelés két hosszú éve alatt Fülöp herceg négy nővére német hercegekkel kötött házasságot (akik később mind beléptek a náci pártba, s egy kivétellel a Wehrmachtban vagy az SS-ben szolgáltak), apja a francia Riviérára költözött, a herceget pedig beíratták az angliai Cheam Előkészítő Iskolába, ahol 12 éves koráig tanult. Bár görög földön született, a görög nyelvet épphogy csak megértette, angolul, németül és franciául viszont hibátlanul beszélt. Saját magát inkább skandináv (dán) eredetűnek tartotta, semmint görögnek. 1933-ban Németországba utazott, ahol sógora, Bertold badeni őrgróf támogatásával két félévet töltött a Kurt Hahn alapította württembergi Salemi Kastély Iskolában, amely Európa egyik legjobb iskolájának számított. Salemben egyforma hangsúlyt helyeztek a nemzetközi oklevelet adó képzésben elért tanulmányi eredményekre, valamint a bentlakásos közösség életében és az iskolán kívüli tevékenységekben való részvételre, a testedzésre és a művészeti tevékenységek folytatására. A felsőbb évfolyamok minden hallgatójának részt kellett vennie a tengeri mentésben, az elsősegélynyújtásban, a tűzoltóságnál, az óvodákban vagy éppen a szociális otthonokban végzett közösségi szolgálatban. Kötelező volt a foci, a rögbi, vagy a torna. A tanórán kívüli színházi, zenei és képzőművészeti tevékenység pedig erősen ajánlott. A felsőbb évfolyamokban a diákok fokozatosan egyre nagyobb felelősséget viseltek az iskola mindennapi működtetéséért. Minden tevékenységet és kollégiumot a társaik által választott diákok vezettek, az iskolai szabályzatokat pedig a diákparlament beleegyezésével fogadták el. Itt szerzett tapasztalatai inspirálták később Fülöp herceget az Edinburghi Herceg Díjának megalapítására.


3. ábra: Fülöp görög herceg 1922 júniusában (balra), 1930-ban a görög Evzonas (könnyű-gyalogos hegyivadász) egyenruhában (középen) és Gordonstounban 1937-ben (balra). Forrás: Getty Images, Pinterest, Press Association

Amikor a zsidó Hahn-nak a náci hatalomátvétel miatt menekülnie kellett Németországból, a skóciai Gordonstoun-ban alapította újjá az iskolát, ahová Fülöp herceg is követte, s 1934-ben már a Brit Salem Iskola jégkorong és krikett-csapatának kapitányaként tevékenykedett. Ugyanazon év novemberében meghívást kapott unokatestvére, Marina hercegnő esküvőjére, amelyet a Westminster apátságban tartottak, Londonban, György kenti herceggel, a brit uralkodó, V. György ötödik gyermekével és negyedik fiával. A szertartáson jelen volt Albert herceg (a király második fia, a későbbi VI. György király) és lánya, Erzsébet is. 1937 májusában szintén mindketten megjelentek ugyanitt, amikor VIII. Edward alig tizenegy hónapos uralkodást követő lemondása után Erzsébet édesapját királlyá koronázták. Két év telt el ezután, mígnem 1939 májusában Fülöp herceg befejezte Gordonstoun-i tanulmányait, és tengerészkapitányként szolgáló anyai nagybátyja ösztönzésére a dartmouthi Brit Királyi Tengerészeti Főiskolára jelentkezett, ahol a legjobb kadétként két díjat is nyert. 1939 júniusában a király és hitvese két lányuk, Erzsébet és Margit hercegnő kíséretében Dartmouthba érkeztek. Amikor a haditengerészeti főiskolán is látogatást tettek, a Főiskola kapitánya, a későbbi Sir Frederick Dalrymple-Hamilton tengernagy feladata volt bemutatni az iskola kiváló teljesítményt nyújtó kadétjait a vendégeknek. A három kadét közül azonban kettőnek éppen mumpsz-fertőzése volt, így Fülöp görög és dán herceg volt az egyetlen kadét, akit bemutathattak a brit királyi családnak. Ez volt a 18 éves Fülöp a 13 éves Erzsébet első nyilvános személyes találkozója. Marion Crawford, Erzsébet nevelőnője szerint a csinos, szőke hajú, sportos Fülöp felkeltette Erzsébet figyelmét, amikor teniszhálók átugrásával szórakoztatta őt. Bár a nevelőnő szerint a herceg alighanem túlzásba esett, Erzsébetet mégis elbűvölte. "Egész idő alatt le sem vette róla a tekintetét" – emlékezett. A herceg aznap meghívást kapott a családtól, hogy csatlakozzon hozzájuk ebédre a VICTORIA and ALBERT királyi jacht fedélzetén, s a meghívást másnap megismételték.


4. ábra: A 13 éves Erzsébet hercegnő és a 18 éves Fülöp herceg találkozása Darthmouthban. Forrás: Daily Mail

Fülöp herceg számára a Haditengerészeti Főiskola a legnagyobb fordulópontnak bizonyult. Mind a magánéletben, mind a hivatásos katonai pályafutást illetően. Amint osztályelsőként végzett, megkapta első beosztását a Colombóban állomásozó HMS RAMILIES csatahajón. Ausztráliába tartó konvojok védelmében hat hónapig szolgált az Indiai-óceánon tengerészkadétként, majd – Görögország olasz invázióját követően – 1941 januárjában Alexandriába vezényelték, ahol átvette az HMS VALIANT csatahajó fényszórókezelőinek parancsnokságát. Két hónappal később részt vett a két napig tartó Matapan-foki tengeri ütközetben, amely a második világháború legnagyobb felszíni hajók közötti tengeri összecsapása volt. A március 27-29. között lefolyt ütközet egyik kritikus pillanata volt, amikor a csatahajók és cirkálók 28-án lefolyt – légitámadásokkal támogatott – akcióját követő éjszakai hadműveletekben az olasz azonosítás hibájából három brit csatahajó (amelyet az olaszok saját egységnek véltek) 3 500 méterre megközelíthette az olasz fő erőket, s az addig elsötétített csatahajók hirtelen felvillanó fényszórói 22:20-kor élesen megvilágították az ellenséget, amely a következő három percben elveszítette ugyanennyi cirkálóját. A brit tüzérek jól látták, amit a FIUME nehézcirkáló telitalálatot kapott lövegtornya vagy harminc méter magasra emelkedik, majd visszazuhan a tengerbe. Az ütközet után Fülöp herceget kitüntették a bátorságért járó görög Aristeion Andreas érdemkereszttel.


5. ábra: VI. György király (balra), Erzsébet és Margit hercegnők, Erzsébet anyakirályné és Fülöp herceg 1942-ben, a herceg unokatestvérének esküvőjén. Forrás: Getty Images

1942-ben Portsmouth-ba vezényelték és a tiszti tanfolyam elvégzése után hadnaggyá léptették elő. 1942 júniusában pedig – a Királyi Haditengerészet egyik legfiatalabb tisztjeként – tengerész főhadnagyi rangban az HMS WALLACE romboló első tisztje lett. Hajóját a Nagy-Britannia körüli vizeken és a Földközi-tengeri hadszíntéren vetették harcba konvojkísérő és támogató feladatokkal. 1943 júniusában – Szicília szövetséges inváziója során – megmentette a hajóját egy éjszakai bombázástól: égő tutajokat bocsátott vízre, amelyek erős füstje megtévesztette a bombázókat, így a romboló helyett azokat kezdték követni. Harry Hargreaves, az HMS WALLACE egyik tengerésze később így nyilatkozott erről: "Nyilvánvaló volt, hogy mi vagyunk a célpont ma este, és a bombázók nem állnak le, amíg végzetes találatot nem kapunk. Mintha bekötött szemmel próbáltuk volna elkerülni az ellenséget, akinek csak az volt az egyetlen problémája, hogy bemérje a célt. A bombázó a hajó körül körözött, és lecsapott újra, meg újra. A legénység tehetetlen, csalódott és dühös volt. A következő csapásra várva, körülbelül 20 perccel azelőtt, hogy a bombázó ismét a fölénk ért volna, Fülöp főhadnagynak nagyszerű ötlete támadt. Hevesen érvelt hajó kapitányánál, majd a következő pillanatban máris egy fából készült tutaj volt a fedélzeten. Öt percen belül elindították a tutajt, amelynek mindkét végén egy füstgyertyát rögzítettek. Amint a tutaj a vízbe ért, sűrű füstgomolyag tört fel belőle, lángvillanások kíséretében. Az éjszakai égbolton magasan repülő bombázó pilótája számára úgy nézhetett ki, mint egy hajóroncs törmeléke. Miután letette a csalit, a WALLACE néhány percig teljes sebességgel távolodott a tutajtól, majd a kapitány elrendelte a motorok leállítását. Csendben várakoztunk a sötétben, és átkoztuk a csillagokat, vagy legalábbis én így tettem. Elég sok idő telt el, amíg a repülőgép-hajtóművek közeledését hallottuk. A WALLACE legénysége feszülten várta, hogy vajon sikerül-e a csel. Hallottuk a bombák sikolyát, de nem a mi fejünk felett. Fülöp terve valóban működött, és a bombázó a WALLACE helyett a tutajra támadt. Fülöp herceg aznap éjjel megmentette az életünket. Úgy vélem, hogy talán maradt volna néhány túlélő, de a hajó bizonyosan elsüllyed. Mindig nagyon bátor és találékony volt, és nagyon gyorsan gondolkodott. Míg te csak azt mondanád magadnak: "Mi a fenét fogunk most csinálni?", addig Fülöp biztosan kitalál valamit.” A személye iránti lelkesedést árnyalta szigorúsága, amellyel a beosztottjaitól éppúgy sokat követelt, mint saját magától. Volt, aki szerint túlságosan is sokat. Nem tolerálta és türelmetlenül kezelte a pontatlan végrehajtást. Volt olyan beosztottja, aki később úgy nyilatkozott, hogy inkább meghalna, mint, hogy még egyszer alatta szolgáljon.

6. ábra: Az HMS WARSPITE – a VALIANT testvérhajója (fent) és az HMS WALLACE romboló (lent) hosszmetszete. Forrás: Life Magazine

7. ábra: A konvojt kísérő HMS WALLACE éjszakai támadás alatt. Forrás: E. Gogdle, National Maritime Museum

1943-ban kapott eltávozásait a királyi családnál töltötte. Erzsébettel mindaddig levelek útján tartották a kapcsolatot. Végül meghívást kapott, hogy a karácsonyt is töltse Windsorban. A hercegnő attól kezdve Fülöp herceg fényképét tartotta az öltözőasztalán. Az ápolt külsejű, borotvált tengerésztiszt képét később lecserélve egy olyan fényképre, amelyen Fülöp jókora szakállt visel, hogy ezzel vegye elejét a személyt és a minőségét illető találgatásoknak.

8. ábra: A borotvált és a szakállas Fülöp hadnagy. Forrás: Press Association, Associated Press


1944 februárjában a herceget a Brit Csendes-óceáni flotta 27. Romboló-flottillájához vezényelték, az HMS WHELP romboló fedélzetén. A háború végéig itt teljesített szolgálatot. Jelen volt a japán megadásnál is a tokiói-öbölben. 1946 januárjában a witshire-i Corshamben működő Royal Arthur altisztképző intézmény oktatójává nevezték ki.

Az újságok ekkor már nyíltan cikkeztek a herceg és a hercegnő románcáról, azt sugallva, hogy 1946 nyarán – nem hivatalosan – már az eljegyzésre is sor került Balmoralban. Pedig ez a házasság egyáltalán nem volt magától értetődő. Az anyakirályné például kifejezetten ellenezte. Nem szerette a németeket (testvére az első világháború nyugati frontján a németek ellen harcolva esett el, Anglia városait a német légierő döntötte romba a második világháborúban, a republikánusok pedig kínosan mutathattak volna rá arra a tényre, hogy az uralkodó maga is német eredetű család, a Szász-Coburg-Gothai ház tagja). Fülöp személyével kapcsolatban ráadásul az a kifogás is felvetődött, hogy csak egy hontalan és pénztelen kalandor, hozományvadász. Erzsébet hercegnő azonban ragaszkodott Fülöphöz, és környezete nyomása ellenére is kiállt a saját kívánsága mellett. A hivatalos bejelentéssel mindazonáltal a hercegnő 21. születésnapjáig, s a dél-afrikai királyi körútról való visszatértésig várni kellett. Bár később akadtak olyanok is, akik már az első Dartmouth-i személyes találkozó után szerelemről beszéltek, maga Fülöp herceg a következőket mondta erről az életrajzírójának, Basil Boothroyd-nak: „Nos, találkoztunk Dartmouth-ban, és ami engem illet, nagyon mulatságos élmény volt a jacht fedélzetére menni és találkozni velük [a királyi családdal]. Ez volt minden. Aztán elmentem - Windsorba? – nem, azt hiszem, hogy a Buckingham-palotába mentem, majd egyszer elkísértem őket színházba, vagy ilyesmi. A háború alatt, ha itthon voltam, felhívtam és megettünk együtt valamit. Egyszer-kétszer pedig a karácsonyt is Windsorban töltöttem, mert nem volt különösebben hová mennem... Azt hiszem, akkor még nem gondoltam semmi komolyabbra. Időnként leveleztünk. Látja? Nehéz elképzelni! Úgy értem, ha csak alkalmi ismerősről volna szó, minden ilyesmi ijesztően fontos volna, de ha rokonok vagytok – elvégre az itteniek felét ismertem, valamennyien rokonságban voltunk – akkor nem olyan rendkívüli, hiszen családi viszonyban éltünk. Nem feltétlenül kell házasságra gondolni. Azt hiszem, hogy egyik dolog vezetett a másikhoz. Hogy mikor történt, amikor komolyan gondolkodni kezdtem rajta? Ó, hadd gondolkodjak! Amikor 46-ban visszatértem és Balmoralba mentem. Valószínűleg ekkor vettük tudomásul, hogy komolyan gondolkodunk rajta, sőt beszéltünk is róla.” 

Az eljegyzést végül 1947. július 10-én jelentették be a Buckingham-palotában. Fülöp herceg – aki mindaddig nem is volt még csak brit állampolgár sem – ekkor lemondott külföldi uralkodói címeiről és igényeiről, s eredeti német-dán vezetéknevét elhagyva felvette anyai nagyszülei és nagybátyja, a Milford Haven-i őrgrófi címet viselő battenbergi hercegek vezetéknevét (amelyet időközben a német Battengergről az angol Mountbatten-re változtattak, amikor V. György még az első világháború éveiben elrendelte, hogy a brit uralkodó család tagjai angolosítsák a német vezetékneveiket). Az esküvőt 1947. november 20-án tartották a Westminster apátságban. A szertartáson Fülöp nácikkal kompromittálódott testvérei nem vehettek részt, csak az édesanyja lehetett jelen. Fülöp herceg számára röviddel ezt megelőzően engedélyezték az Ő Királyi Fensége megszólítás használatát, az esküvő után pedig felruházták az Edinburgh hercege, Merioneth Grófja, Greenwich bárója címekkel, valamint a Térdszalag rend lovagjává avatták. A rendbe azok nyernek felvételt, akik különösen nagy szolgálatot tettek a hazájuknak. Fülöp herceg esetében talán nem csalódunk, ha azt feltételezzük, hogy ez nemcsak és nem elsősorban a világháborúban tett katonai szolgálat elismerése volt (noha a szicíliai partraszállás, amelyet a VALLCE fedélzetén ő is támogatott, végül is hozzájárult Mussolini bukásához és Olaszország német szövetségről történő leválasztásához). Sokkal inkább az volt a feladata, hogy annak a jövőbeni nagy szolgálatnak a fontosságára figyelmeztessen, amelyet a leendő királynő hitveseként kell tennie, amikor az elsődleges feladat immár a jövendő uralkodó támogatása. Mindenben, mindenkor, mindenhogy. 

Fülöp herceg haditengerész pályafutása a háborút és a házasságkötést követően is folytatódott, Erzsébettel együtt, aki a tisztfeleségek szokásos életét élte a férje állomáshelyein. 1948 októberében Fülöp herceg beiratkozott a Királyi Haditengerész Vezérkar Kollégiumába, Greenwichben, 1949-ben pedig kinevezték a Földközi-tengeri Flotta kötelékében működő HMS CHEQUERS romboló első tisztjévé, majd 1950-ben az HMS MAGPIE fregatt parancsnokává. 1951-ben azonban idő előtt távozni kényszerült a haditengerészettől, amint Erzsébet hercegnőnek édesapja megrendült egészsége miatt egyre több uralkodói feladatot kellett átvennie. A házaspár első ízben az Egyesült Államokba és Kanadába utazott együtt a monarchiát képviselve. 1952. február 6-án meghalt VI. György király. Fülöp és Erzsébet ekkor éppen Kenyában tartózkodtak. Akkori személyi titkára, Mike Parker úgy emlékezett a pillanatra, amikor megtudta a halálhírt: „Úgy nézett, mint akire egy tonnányi tégla esett rá, egy ideig csak ült, a fejét betakarva egy újsággal.” Erzsébetet 1953. június 2-án királynővé koronázták. Fülöp herceg ekkor férjként is és alattvalóként is (úgyis, mint az első világi – nem egyházi – alattvaló) térdre ereszkedve esküt tett a hagyományos hűbéri eskü szavait ismételve, hogy „karja és kardja” lesz élethossziglan.

9. ábra: Az eljegyzés és az esküvő (utóbbi felvételen VI. György, Margit hercegnő, Erzsébet hercegnő, Fülöp herceg, Erzsébet anyakirályné és Mária özvegy királyné). Forrás: Pinterest, Popperphoto

10. ábra: A hivatalos koronázási portré. Forrás: Library and Archives of Canada 

Kötelességtudata ellenére eleinte nehezen találta meg a helyét a palotában. Példakép híján magának kellett kialakítania szerepkörét, úgy, hogy az ehhez szükséges együttműködést saját nehéz természete és az udvari tisztviselők gyanakvása egyaránt nehezítette. Külön fájó pont volt a számára, amikor közölték vele, hogy a gyermekei nem viselhetik a vezetéknevét: „Csak egy nyomorult amőba vagyok!” – kiáltott fel állítólag elkeseredésében a döntés hallatán. Ezt a helyzetet a királynő végül megváltoztatta 1960-ban elrendelve, hogy a Mountbatten-Windsor név viselésével különböztessék meg a közös leszármazóikat V. György többi leszármazójától (a Windsor-ház 1917-ben elfogadott dinasztikus nevének sérelme nélkül). Kötelességei teljesítése körében is tanúsított fáradhatatlansága és a királynő számára nyújtott állhatatos támogatása idővel általános tiszteletet ébresztett iránta. Tevékenységét az ifjúság, a tudomány és a sport iránti érdeklődés motiválta. Több mint 800 különböző jótékonysági szervezet védnöke lett, igazgatta a királynő saját birtokait és modernizáló szerepet töltött be a királyi családban: elérte, hogy a királynő koronázását a televízió is közvetítse (sok brit csak ezért vásárolt készüléket), ő volt a királyi család első tagja, aki televíziós interjút adott 1961-ben, nyolc évvel később pedig az ő kezdeményezésére készítette el a BBC a királyi család mindennapjait bemutató filmjét. A királynő sandringhami magánbirtokán jelentős újításokat vezetett be. A 14-24 éves fiatalok önmaguk és közösségeik iránti felelősségérzetre nevelése érdekében Kurt Hahn-nal együttműködve 1956-ban létrehozta az Edinburgh-i Herceg Díját, amelyet Gordonstoun-i évei inspiráltak. Ugyanebben az évben hívta életre a Nemzetközösségi Tanulmányok Konferenciáját, melynek feladata az ipari tevékenység emberi életre gyakorolt hatásának vizsgálata a Nemzetközösség országaiban. 1961-ben ő lett a Természetvédelmi Világalap (WWF) első elnöke, s ebben a minőségében arra figyelmeztetett, hogy a természet önző és értelmetlen kizsákmányolása alapvető fenyegetés, 1982-ben pedig az üvegházhatású gázok káros hatásaira hívta fel a figyelmet. Az elsők egyike volt, aki elektromos autót használt Londonban, amikor pedig a típus gyártását később abbahagyták, egy gázhajtásúvá alakított, zöldre festett London-taxit vezetett. Sporttevékenysége a krikett, a fallabda és a lovassportok mellett a vitorlázásra is kiterjedt. Az 1950-es években az első tíz brit pólójátékos egyike volt, 1971-es csuklótörése miatt azonban kényszerűen a fogathajtásra váltott. A sportág nagyhatású versenyzőjeként – 1964-1986 között pedig a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökeként – a nemzetközi szabálykönyv kidolgozásában is részt vett, s 1978-ban és 1984-ben a Kecskeméten és Szilvásváradon megrendezett világbajnokságon is indult, mindkét alkalommal csapatban bronzérmet szerezve.

11. ábra: „Őfelsége, a királynő, reggelinél.” – Fülöp herceg festménye feleségéről 1957-ből (balra). A herceg a Salford Egyetemen 1967-ben (jobbra). Forrás: Királyi magángyűjtemény, University of Salford Press Office

Magyarországi látogatásai jól illeszkedtek a brit külügy Sir Richard Parsons budapesti brit nagykövet által kidolgozott ún. differenciálási stratégiájához. Ez a kelet-európai szovjet befolyás nyílt destabilizálása helyett a kelet-európai államok Szovjetuniótól való megkülönböztetése – praktikusan a KGST-n belüli gazdasági autonómia-igényük bátorítása és a totalitárius rendszerekben élők számára vonzó nyugati életmód demonstrációja, egyfajta ideológiai verseny – útján igyekezett erodálni a szovjet blokk egységét a Kelet-Európába a Brit Birodalom 1950-es években végbement felbomlását követően megindult és az Európai Gazdasági Térség létrehozása mellett is folytonos brit gazdasági behatolás erősítése és a kommunizmus felszámolása érdekében. A brit külpolitika ehhez az 1970-es évek végétől kezdve Magyarországot tartotta a legalkalmasabb terepnek vezetői gazdasági autonómia-igénye mellett elsősorban a lakói nemzeti büszkesége, sőt (az első világháborúban elvesztett területekkel kapcsolatos) nacionalizmusa alapján. Mindez sokat elárul arról, hogy a királyi család tagjainak tevékenysége hogyan járulhat hozzá a brit nemzeti érdekek szolgálatához. A magyarországi versenyek egyébként kedvező benyomást tettek Fülöp hercegre, aki Erzsébet királynő 1993-as magyarországi látogatása alkalmából a korábbi versenyhelyszínre, Kecskemétre is elvitte a feleségét. Az akkori királynői látogatás volt a Parsons-féle stratégia csúcspontja (egyben sajnos egy korszak lezárása is), amelynek főbb állomásait Lord Carrington külügyminiszter 1980-as, valamint Margaret Thatcher miniszterelnök 1984-es és 1990-es budapesti látogatásai jelentették. Magyar szempontból az elsődleges eredmény a forint konvertibilitásának megteremtéséhez, s a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF) történő magyar csatlakozáshoz nyújtott brit támogatás, illetve a Magyar Nemzeti Banknak Londonban nyújtott 3 milliárd dollár értékű hitel volt az 1980-as években. 

Fülöp herceg sporttevékenységére visszatérve, az – a Királyi Légierő kötelékében még 1952-ben tett pilótavizsgájának köszönhetően – a repülésre is kiterjedt. 1997-ig 59 légi járművel (köztük helikopterekkel is) összesen csaknem 6 000 órát repült. Sporthajósként – egyben a Királyi Jachtraj parancsnokaként – pedig évente rendszeresen teljesítette a Cowes-i és a Solenti Regattát a dél-angliai Wight-szigeténél, ahol szoros barátság fűzte a neves hajóépítő és versenyző Uffa Foxhoz. A sporthajózást a repüléssel együtt 1997-ben, 85 évesen fejezte be „Eljutsz egy olyan életszakaszba, amikor az emberek azt mondják: »Még mindig csinálsz egyet, s mást?«, és elkezdesz rájönni, hogy valószínűleg nem szabadna még mindig csinálnod egyet, s mást. Előbb vagy utóbb, de fel kellett adnom.”

12. ábra: Fülöp a krikettjátékos, a pólós, a repülős, a fogathajtó és a sporthajós.

Erzsébet királynő szép gesztusként a Főtengernagy Lordjának (Lord High Admiral) XIV. századi eredetű tiszteletbeli címét adományozta neki 90. születésnapja alkalmából 2011-ben (Főtengernagy a Királyi Haditengerészet ceremoniális parancsnoka).



13. ábra: 2013-ban, 92 évesen, a brit haderő Afganisztánt megjárt veteránjainak kitüntetésén. Forrás.

A nyilvános szerepléstől 2017-ben vonult vissza. Ekkor váltak emlékké az ismert „fülöpizmusok” is, azok a jellegzetesen cinikus, olykor epés, keresetlen megjegyzések, amelyeket az újságírók élcelődve idézhettek, s amelyekkel néha kétségtelenül kínos helyzetbe hozta nemcsak a megszólított személyt, de saját magát és a királynőt is. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az öniróniának sem volt híján: a Királyi Tengerészgyalogság Múzeumának Southsea-ban tartott megnyitó ünnepségén 2008-ban például azt mondta: „Én vagyok a világ legtapasztaltabb emléktábla-leleplezője”. Máskor viszont államférfihoz méltó komolysággal képviselte a monarchia ügyét. A kanadai republikánusoknak például 1969-ben azzal vágott vissza: „Teljes félreértés azt képzelni, hogy a monarchia az uralkodó érdekében működik. Ez nem így van. Az emberek érdekében működik. Ha bármikor, bármelyik nemzet úgy dönt, hogy számára ez a rendszer elfogadhatatlan, csakis rajtuk múlik, hogy megváltoztassák.” A hitvesi empátia szép gesztusa volt tőle, amikor a jó házasság titkáról beszélt 1997-ben: „Úgy gondolom, hogy a fő tanulság, amelyet megtanultunk, hogy a tolerancia az egyetlen nélkülözhetetlen alkotóeleme minden boldog házasságnak. Lehet, hogy nem olyan fontos, amikor a dolgok jól mennek, de feltétlenül fontos, amikor minden megnehezül. Nekem elhiheti, hogy a királynő bőségesen rendelkezik a tolerancia képességével.” Akkor pedig, amikor Diana hercegnő halála után Vilmos és Henrik hercegek kétségekkel küzdöttek, hogy vajon részt vehetnek-e a temetési menetben közvetlenül a koporsó mögött haladva, a nagyapa jóindulata nyilvánult meg Vilmos herceg felé: „Ha nem mész, azt hiszem, később megbánnád. Ha én is megyek, akkor eljössz velem?” 2009 áprilisában vált a brit történelem leghosszabb ideje hivatalban lévő királyi hitvesévé, 2013-ban a mindenkori brit királyi család leghosszabb életű férfi tagjává, 2019-ben pedig a királyi család harmadik leghosszabb életű tagjává (az anyakirályné és a gloucesteri hercegnő után). Egy 2000-res interjúban – 79 éves korában – elmondta, hogy nem vágyik rendkívül hosszú életre: „Elképzelni sem tudnék rosszabbat […] egyáltalán nem vágyom rá, hogy száz évig éljek […] a feladataim már így is lötyögnek rajtam”. 2021. április 9-én fejezte be az életét. 

Ahogyan egyik méltatója összegezte: „Nemzedékek tekintették a brit monarchia egyik sziklaszilárd támaszának. Köztük hitvese, II. Erzsébet királynő, aki többször megvallotta, hogy Fülöppel kötött házassága volt sokszor nehéz életének egyik legbiztosabb pontja. Erzsébet és Fülöp 73 éven át voltak házasok.”

14. ábra: Távozik a tengernagy. Forrás.