A BM Duna Palotában (Budapest. V. Zrínyi utca, 5.) "Duna kulturális folyosó" c. időszaki kiállítás keretében, ahol egyesületünk a szervezők felkérésére 2013. július 10-ig az Óbudai Egyetemmel és a Zebegényi Hajózási Múzeummal közösen a magyar Duna-tengerhajózás történetét mutatja be, 2013. július 6-án, szombaton 15:00 órai kezdettel Bauer József. ny.á. I. oszt. hosszújáratú tengerészkapitány a Duna-tengerajózás és a magyar tengeri áruszállítás rövid történetét mutatja be személyes tapasztalatai alapján. Mindenkinek szívből ajánljuk, akik szívesen hallgatnák meg egy igazi "tengeri medve" élményeit!

A kiállítás helyszíne: BM Duna Palota
A kiállítás időpontja: 2013.06.25.-07.10.

Kapcsolódó információk:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.603005129724733.1073741837.167321909959726&type=1

http://www.dunapalota.hu/exhibition/Dunai-kulturalis-folyoso

Sajnálattal tájékoztatjuk a Tisztelt Érdeklődőket, hogy az árvíz miatt a Duna mentén Esztergom-Párkány térségéban kialakult rendkívüli állapot - veszélyhelyzet - miatt a kiállítás (http://hajosnep.blog.hu/2013/06/04/a_nautica_tortenete_szlovakiaban) megnyitójára az előzetesen meghídetettektől eltérően 2013. június 21-én, 16:00 órakor került sor! Szíves megértésüket kérjük!

A kiállítás plakátja (Dr. Balogh Tamás munkája)

Horváth József kapitány úr - egyesületünk tagja - az egykori m. kir. Tengerészeti Akadémia (a Nautica) történetét bemutató tárlata 2013. június 7.-szeptember 15. között a szlovákiai Párkányban (Sturovo) kerül bemutatásra. Erre tekintettel - az első ízben a kiállítási anyag balatonfüredi bemutatásakor bevezetett gyakorlatot követve - a Felvidékről származó nauticásokat önálló tabló mutatja be. Bízunk benne, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a helyi tengerészeti identitás erősítéséhez!

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a környékből és távolabbról is!

Kiállításunk anyaga és korábbi bemutatói:

http://hajosnep.hu/Media/Default/hu-HU/tevekenyseg/kiallitasok/2011/a-nautica-a-magyar-kiralyi-tengereszeti-akademia-tortenete/a-nautica-tortenete.pdf

http://hajosnep.hu/kiallitasaink/a-nautica-a-magyar-kiralyi-tengereszeti-akademia-tortenete

http://hajosnep.hu/kiallitasaink/balatonfureden-a-magyar-kiralyi-tengereszeti-akademia-tortenete

A kiállítás egyre bővebb és látványosabb formában mutatja be az 1918-ig fennállt intézmény történetét. Az intézményesített polgári tengerészképzés Fiumében hosszabb időre nyúlik vissza, de a felsőoktatást jelentő Magyar Királyi Tengerészet Akadémia – a korábbi Tengerészeti Fő-tanoda akadémiai rangra emelésével – 1894-ben alakult meg. Itt már a tannyelv és az adminisztráció nyelve is magyar volt. A Nautica (ahogy olasz neve, a Regia Ungarica Accademia Nautica után röviden nevezzük) akkori épületét hamar kinőve egy nagyszerű új épületet kapott (ebben ma a fiumei egyetem egyik kara található, amelynek kapualjában azért még ott az alapítók félig lemeszelt, de olvasható emléktáblája).

Az alapítók emléktáblája (fotó: Dr. Balogh Tamás)

Heti kétszeri úszás érthető okokból kötelező volt – nyáron ennek a tenger adott helyet! A növendékek az Adria Rt-nél teljesíthettek szakmai gyakorlatot, ami 35-75 napig tartott az Adria valamelyik nagy gőzösén. Sőt, erre még a brit Cunard társaságnál is lehetőség volt, amelynek nagy óceánjárói (többek közt a CARPATHIA és a CARONIA) rendszeresen útbaejtették Fiumét, Magyarország tengeri kikötőjét. http://www.huszadikszazad.hu/1906-februar/tudomany/a-caronia8221-gozos

Az ADRIA gőzös (Horváth József gyűjteménye, utánszínezte: Dr. Balogh Tamás)

A mind teljesebb kiállítás az oktatás egykori eszközeit és tankönyveit is bemutatja, amelyek közül kiemelkedő kulturális értéket képviselnek a növendékek magyar-olasz kétnyelvű kézi jegyzetei. Ezek - amellett, hogy páratlan megfigyelőkészségről és szakmaszeretetről tanúskodó, kivételes kézügyességgel készült (a szemléltetés célját szolgáló) tollrajzok díszitik őket - igazi nyelvi mikrokozmoszt képviselnek, s egyfajta időkapszulaként adnak bepillantást Fiume és az ott élő (magukat olasz, horvát és magyar gyökereiktől függetlenül egy egységes közösség tagjának valló) fiumánók mindennapjaiba és nyelvébe (ezzel járulva hozzá kulturális örökségünk egy további darabja, egy mára csaknem teljesen letűnt tengerészeti nyelvi kincs újra- felfedezéséhez és újra-megismeréséhez). Alábbi képünkön az egyik oldalpár képe látható egy ilyen jegyzetből (Horváth József gyűjteménye).

2013. május 8-án hírt adtunk Szaniszló Sándor hajóskapitány kezdeményezéséről, amely közadakozás révén kívánja felépíteni a SZŐKE TISZA gőzös replikáját SZENT ISTVÁN néven. A pojektről és vázlatos tartalmi ismertetéséről szóló bejegyzésünk után most közzétesszük a kapitány úr felhívását, hogy aki tud és akar, az hozzájárulhasson e nem mindennapi kezdeményezés valóra váltásához. A felhívás letölthető innen (2,5MB, pdf).

Egyesületünk weboldalán elérhetők a bánki (2013. április 19.) és a kőkapui (2013. május 15.) modell-versenyek képei: http://hajosnep.hu/fotogaleria/bank-2013; http://hajosnep.hu/fotogaleria/kokapu-2013.

A futamok eredményei és a helyezettek névsora az alábbi linkről érhető el: http://hajosnep.hu/naviga-versenyinformaciok

A versenyek szervezéséért és lebonyolításáért ezúton mondunk köszönetet a szervezőknek, valamint gratulálunk a helyezetteknek!

A mellékelt képen Ledzenyi Péter S.M.S. SAIDA cirkálója látható (M=1:100). Az otrantói ütközet (1917. május 15.) emlékünnepén ezzel a képpel kívánunk kellemes pünkösdi hétvégét minden Kedves Látogatónknak!

2013. április 11-én  - a KOSSUTH gőzös centenáriuma kapcsán - adtunk hírt utoljára a 2012. február 26-án a Tisza medrébe süllyedt, félig lebontott és a tavaszi áradás által immár másodszor elborított SZŐKE TISZA gőzösről. A Tisza vizéből groteszk módon kiálló fémcsonkok láttán, amelyek a hajdan büszke hajó nyomait jelezték az áradásban, bár igyekeztünk bizakodók maradni és másokat is bíztatni, de titkon nagyon sok kétséggel és keserűséggel küzdöttünk, hiszen lényegében nem tudtuk, hogy hogyan tovább, van-e tovább. Csak a reményünknek adhattunk hangot, hogy a hajó valamilyen - történetéhez és eszmei értékéhez méltó - formában feltámadhat és 2017-ben, születésének századik évfordulóján nem csak az emlékéről, a múltjáról, de a jövőjéről is beszélhetünk majd.

A SZŐKE TISZA (ex-FELSZABADULÁS, ex-SZENT IMRE, ex-SAS, ex-IV. KÁROLY) testvére, a volt ZITA KIRÁLYNÉ (a későbbi SZENT ISTVÁN) Esztergom előtt (forrás: https://www.facebook.com/SzentIstvanGozhajo)

Éppenséggel nem volt sok okunk a bizakodásra:

1) 2012. március 12-18. között a Magyar Hajózásért Egyesület önkéntesei hiába próbálták kiemelni a hajót (az akcióban a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány is közreműködött, Egyesületünk pedig a búvárok és a szivattyúk szervezésében segített). Az önkéntesek erőfeszítései azonban nem jártak sikerrel: március 25-én a hajót elborította az emelkedő ár.

2)  2012. április 23-án "Egy ország egy hajóért - egy hajó a nemzetért"  címmel hírdette meg közadakozásra felhívó kampányát a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány azzal a céllal, hogy (a befolyó öszeg nagyságától függően) ezzel támogassa a felszámolás keretében eladásra meghírdetett hajó vagy egyes kiemelten fontos alkatrészei megvásárlását és felújítását. Mivel (talán éppen az egyes internetes csoportok részéről kifejtett negatív ellenkampánnyal is összefüggésben) nem gyűlt össze elegendő felajánlás, az összegyűjtött adományokat az Alapítvány 2012. október 19-én - az eredeti vállalásnak megfelelően - visszautalta az adománytevőknek.

3) 2012. április 29-én Egyesületünk "virtuális kerekasztalt" kezdeményezett. Ezzel igyekeztünk közelebb kerülni a SZŐKE TISZA-hoz hasonlóan nehéz helyzetbe került, de az állam figyelmét is felkeltő és végül a segítségnyújtását is kivívó példás civil összefoggással megmentett angol CUTTY SARK feltámadását segítő civil mozgalomhoz. Egy kérdőív segítségével igyekeztünk meghaladni az üres kommentek szintjét, eredménytelenül. Akik csak kommentelni akartak, azok ezután is csak ezt csinálták: egyetlen egy kitöltött kérdőív érkezett vissza!

4) 2012. május 4-én Egyesületünk - Ráday Mihállyal (több történelmi gőzös megmentésében oroszlánrészt vállaló városvédővel) és Portás Csabával (a Zoltán Alapítvány kuratóriumi elnökével) - levelet fogalmazott a kormányfőnek, amelyet Réthelyi Miklós, a kultúráért felelős miniszter a kormányülésen át is adott és az állam elővásárlási jogára figyelmeztettet. A felszámolási eljárásban a hajó értékesítésére irányuló intézkedéseket ekkor felfüggesztették (amíg az állam nyilatkozik, hogy élni kíván-e az elővásárlási jogával), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkülönítette a hajó megvásárlásához szükséges 4,5 M Ft-ot, az adásvétel azonban elmaradt (a Réthelyi Miklóst váltó új miniszter, Balog Zoltán, a hajó állami tulajdonba vételét nem támogatta). A hajóra így - az állami elővásárlási jogról való lemondás miatt és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előtt a védelméről folyó eljárásban szakértőnek kirendelt Közlekedési Múzeum 2012. június 1-i szakvéleménye alapján - kiadták az értékesítési (mivel vételi szándékkal csak egy hajóbontó jelentkezett, ezzel lényegében a bontási) engedélyt.

5) 2012. szeptember 26-november 16. között a hajó felépítményeit lebontották. November 16-án azonban Ráday Mihály ismételt kezdeményezésére a Kormány újra megvizsgálta a hajó állami tulajdonba vételének lehetőségét, a tulajdonos hajóbontót ezért a bontási munkák felfüggesztésére kérték. A kérdést a Kormány december 12-i ülésén tárgyalta. A döntés nem ismert, a bontást mindenesetre azóta sem folytatták (tavasz óta az áradás miatt ez egyébként sem lehetséges), 2013. február 2-án pedig az Echo TV-ben Kerényi Imre azt nyilatkozta, hogy "lehet, hogy az Erzsébet- kikötőben 2014. március-áprilisában [...] meg fog jelenni a SZŐKE TISZA". A kiemelés és a felújítás módja, a tervezett helyreállítás és funkcicó tekintetében semmilyen koncepció, terv, intézkedés előttünk nem ismert. A felvetés komolysága tehát általunk egyelőre nem megítélhető.

2013. februárja óta lényegében nincs hír a hajóról.

Ezért nagy izgalmat keltett, amikor 2013. március 30-án Szaniszló Sándor hajóskapitány megtette a maga bejelentését, miszerint szeretne egy működőképes gőzhajót üzembe helyezni Budapesten, amely a SZŐKE TISZA pontos mása lenne (https://www.facebook.com/SzentIstvanGozhajo). Szaniszló kapitány gőzhajó-projektjének legelső - vázlatos - tartalmi ismertetése elérhető innen (pdf).

A koncepció eddig megismerhető tartalma, főbb elemei:

A hajó magánszemélyek és közületek (vállalatok, vállalkozások, civil szervezetek) közadakozásából épülne fel. A megismerhető tervek szerint az adományokat - a hajóra vonatkozó korábbi adománygyűjtés körüli (alaptalanul gerjesztett) ellenkampány rossz tapasztalataira tekintettel egy kizárólag erre rendelt elkülönített bankszámlán gyűjtenék, az adománytevők felé pedig írásban vállalnának kötelezettséget arra, hogy ha a kitűzött cél az előre eltervezett határidőn belül nem valósul meg, az adományokat visszautalják.

Amennyiben a szükséges források összegyűlnek és a hajó felépülhet, az üzemeltetésére Nemzeti Gőzhajózási Társaság alakul, amelynek a kezdeményezés fent hivatkozott Facebook-oldalán közzétett alapelvek szerint kell működni. A kezdeményezéshez csatlakozni szintén csak úgy lehet, ha a leendő támogatók magukra nézve kötelezőnek fogadják el ugyanezeket az alapelveket (pdf).

Szaniszló Sándor tervei nem az eredeti hajóval számolnak, hanem egy mérethű replika építését tűzik ki célul:(https://www.facebook.com/szoketiszagozhajo/posts/10200772951382534). Bár ismételten felhívjuk a figyelmet arra (amire 2012. február 26. óta mindig), hogy a hajó vélt műszaki állapotát egzakt mérések (a külhéjon elvégzett lemezvastagság-mérés és a bordázaton elvégzett anyagvastagság-mérés) cáfolhatatlan adataiból származó tényekkel soha nem támasztották alá, biztos, hogy az eleve súlyosan leromlott állapotú hajónak sem a bontás, sem a víz alatt töltött 1 és 1/4 év nem vált a javára. Ezzel tehát a terv a teljesen méret- és korhű rekonstrukció (új építés) elve mellett száll síkra.

Csak emlékeztetőül a hajó megmentésére szánt eddigi tervek: A 2002-es (a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány által megrendelt) tervek egy az eredetire emlékeztető, de megnövelt méretű új építésű, de korhűen berendezett és gőzüzemű vonaljáratú kabinos hajóval számoltak. A 2010-es (a SZEVIÉP által megrendelt) tervek egy az eredetire nyomokban emlkékeztető teljesen történelmietlen külső- és belső megjelenésű önálló helyváltoztatásra képtelen úszóművel, "díszlethajóval" számoltak. A 2012-es elsüllyedést követően pedig felmerült az eredeti hajó helyreállítása (restauráció), és egy teljesen új építésű hajó építése (rekonstrukció) is két változatban: a) az eredetivel mindenben megegyező és b) az eredetitől eltérő, korszerű és megnövelt, de korhű berendezésű kivitelben.

Abban a kérdésben, hogy a változatok közül melyik a technikailag (és pénzügyileg is) megvalósítható, csak az említett szerkezeti szilárdságtani és anyagvastagság-mérési vizsgálatok eredményének ismeretében lehet megalapozottan dönteni. Abban mindenesetre a legtöbben egyetértettek, hogy, ha az eredeti hajó nem menthető, abból akkor is mindent át kell építeni az újba, amit csak műszakilag lehetséges.

Értékelés, összegzés:

Vajon több-e, jobb-e - és a végeredmény szempontjából főleg eredményesebb-e - a mostani kezdeményezés a korábbiaknál? Egyelőre nem tudjuk. Szaniszló kapitány mindenesetre elszánt: "Akik ismernek, azok jól tudják azt is, hogy amilyen ügyet felkarolok, elvállalok, azt teljes tudásommal becsületesen véghez viszem".

A magunk részéről ehhez - neki is, mint korábban mindenkinek, akiről csak egy kicsit is úgy tapasztaltuk, hogy kész és képes érdemben (felkészülten, megalapozottan és józanul) közelíteni a hajóval kapcsolatos kérdésekhez - felajánlottuk a közreműködésünket: a hajóval kapcsolatban összegyűjtött történeti információinkat (ábrázolásokat, stb), jogi, egyéb segítségnyújtást a tervezés szakaszában; valamint a projektelőkészítési és -lebonyolítási ismereteinket a végrehajtás/kivitelezés szakaszában - a lehetőségeink szerint.

Nincsenek illúzióink, hiszen ugyanezt sokaknak és sokszor felajánlottuk már, a hajó viszont még mindig ott van az öböl fenekén: A 2012. áprilisi "virtuális kerekasztal"-felhívásunkra nem reagált senki, 2012. május 4-től a mai napig a kormány sem kívánt lépni a kérdésben. A Szaniszló úr által megszólított szakmai és civil közösségek között pedig máris akad olyan, amelyik kifejezetten ellenségesen és kioktatólag közelít a kezdeményezéshez...

Mégsem tehetünk mást, mint hogy beszámolunk a kezdeményezésről és - komolysága esetén - a rendelkezésünkre álló eszközökkel támogatjuk azt. Hiszen egyrészt 2012. február 26-án azt vállaltuk, hogy minden érdeklődő számára híven beszámolunk mindenről, ami a hajóval történik, másrészt korábbi tevékenységünkkel és a magunk eszközeivel/erejéhez mérten egyesületünk is éppen azt a fajta együttműködést kívánta ösztönözni, amelyre most Szaniszló Sándor úr is számít az általa felvázolt tervek valóra váltásához. Mi sajnos nem jártunk sikerrel. Reméljük, neki sikerül majd, s az általa áhított gőzhajó valóban sokak közös ügye lesz, az egyik azok közül, amely közös célt, elfoglaltságot, gyakorlatot, készségeket és élményeket jelent majd mindazoknak, akik támogatóként, tervezőként, építőként, vagy egyszerűen csak utasként kapcsolatba kerülhetnek vele.