Contents tagged with lengyel_árpád

  • Televíziós tabló a magyar hajózás történetéről

    Tags: debrecen, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, duna_tengerjáró, hajózástörténeti_tagozat, lajta_monitor_múzeumhajó, lajtamonitor_hu, lengyel_árpád, zsigmond_gábor, huvos_ferenc

    A Magyar Televízió 5-ös csatornája „História” c. műsora 2022. november 5-i adását (felelős szerkesztő: Bartha Krisztina, rendező: Déri Balázs) a magyar belvízi és tengeri kereskedelmi és hadihajózás hosszú történetének szentelte. A „Magyar vizeken” című műsort Bányász Barna, Szeili Tamás, és Frányó István készítette.

    013_5.jpg1. kép: A műsorban nyilatkozók.


    2022. október 13-án – amikor az alkotók egyesületünk elnökével együtt autóval tették meg a Budapest és Komárom közötti távot a Monostori Erőd Dunai bástyájában kiválasztott forgatási helyszínre – gyorsan kiderült, hogy a műsorban több, mint kétszáz évet kívánnak áttekinteni mindössze 52 percben. A rendkívül széles spektrum és a viszonylag rövid műsoridő látszólagos ellentmondását mégis sikerült jó arányérzékkel összeegyeztetni, egyúttal a lehető legtöbb hazai interjúalanyt – egykori hajósokat, múzeumi szakembereket, s a hajózástörténet civil elkötelezettjeit – megszólaltatni, úgy, hogy a végeredmény a lehetőségek határai között valóban méltó áttekintést ad a magyar folyami és tengerhajózás történetéről.

    A magyar hajózás történetéhez kötődő több izgalmas hazai helyszínen – a komáromi Monostori erőd Dunai-bástyájában egyesületünk részvételével kialakított állandó kiállításban, a Csepeli Szabadkikötő múzeumában, és a DEBRECEN (ex-KASSA) Dunatengerjáró hajó fedélzetén – forgatott anyagot stúdió-beszélgetés egészítette ki (kérdező, műsorvezető: Horváth Szilárd), ahol egyesületünknek a magyar ipari hajógyártásól, s a cs. és kir. Haditengerészetről nyilatkozó elnöke mellett megszólalt Süveges László (94) nyugalmazott tengerészkapitány, az Afrika-kerülő híres m.s. SZÉKESFEHÉRVÁR Dunatengerjáró parancsnoka, aki felidézte a híres utazás emlékeit, Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatóhelyettese, aki a Trianonig tartó fiumei magyar kereskedelmi tengerhajózásról Pelles Mártonnal közösen írott legújabb könyve kutatási eredményeiről és egyebek között az osztrák-magyar luxusgőzösökről (a linken nyíló kiadvány 33. oldalától) is beszélt, végül György Sándor, a Napi Történelmi Forrás főszerkesztő-helyettese, aki a DÖMÖS lapátkerekes katasztrófájáról nyilatkozott.

    010_8.jpg

    2. kép: Dr. Hüvös Ferencnek a műsorban bemutatott M= 1:100 méretarányú modelljei.


    A stúdió-beszélgetést külső helyszínen felvett további érdekes beszélgetések egészítették ki tagtársunkkal, Dr. Hüvös Ferenc közjegyzővel, az osztrák-magyar haditengerészet hadihajóinak modellezőjével, az általa épített hajómodellekről, Polgár Balázs, régész, múzeológussal (HIM) a LEITHA/LAJTA Monitor Múzeumhajóról, Völgyi Péterné Dr. Reich Mártával, nagyapja, Dr. Lengyel Árpád életéről és a TITANIC hajótörötteinek mentésében a CARPATHIA-gőzös hajóorvosaként játszott szerepéről, Tinku-Szathmáry Balázs főmúzeológussal (MMKM) a KOSSUTH lapátkerekes személygőzös történetéről, illetve Hadnagy Gábor tengerészkapitánnyal, partnerünk, a Magyar Tengerészek Egyesülete elnökhelyettesével, a DEBRECEN (ex-KASSA) Dunatengerjáróról. 

    Az érdeklődők a műsort megtekinthetik a következő linkre kattintva:
    https://www.youtube.com/watch?v=6It8aGXCR7g 

    Köszönjük a műsor forgatókönyvét készítő Bányász Barnának a műsorban való részvételre vonatkozó felkérését, s azt, hogy a műsorban bemutatható helyszínekre és személyekre vonatkozó javaslatainkat elfogadta.

    A műsorban érintett témákhoz kapcsolódó további információk:

    A magyarországi ipari hajógyártás történetéhez: itt.

    A LEITHA/LAJTA Monitor Múzeumhajóhoz: itt és itt.

    Fiume magyar intézményeihez:itt.

    Dr. Lengyel Árpád történetéhez: itt.

    A SZENT ISTVÁN csatahajóhoz: ittitt és itt.

  • Elindult a 110. TITANIC-hét

    Tags: titanic, tit, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hajózástörténeti_tagozat, lengyel_árpád, Óceánjárók

    1912. április 10-én, déli 12:00 órakor indult el a dél-angliai Southamptonból az akkori világ legnagyobb óceánjárója, a TITANIC, amely 4 nappal később, április 14-én 23:40-kor jéghegynek ütközött, majd 15-én hajnalban, 02:20-kor elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A hajó indulása és elsüllyedése közötti tengeri út az ún. "TITANIC-hét", amelyről világszerte rendszeresen megemlékeznek a hajózástörténeti szervezetek, a téma avatott ismerőinek számító előadókkal, előadásokkal és kiállításokkal felidézve a történteket. E nemzetközi eseménysorhoz igazodva rendezi meg a TIT Hajózástörténet, Modellező és Hagyományőrző Egyesülete is jubileumi program-sorozatát.

     

    titanic_het.jpg
    1. ábra: A 110. TITANIC-hét plakátja (Dr. Balogh Tamás).

     
    A programokat indító 2022.03.31-i rádió-beszélgetést az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjaival 2022.04.10-én folytatott kötetlen beszélgetés és időszaki kiállítás követte Budapesten és Gyálon, valamint - a hét záróeseményeként - újabb rádió-beszélgetésre és könyvbemutatóra kerül sor 2022.04.14. Szegeden.

     
    002_28.jpg
    2. ábra: A 110. TITANIC-hét nyitányát a Spirit FM Rádió "Bisztró" c. műsora jelentette. Az adás meghallgatható itt.

     
    susanyi_modell.jpg
    3. ábra: Susányi Oszkár modellező mester, egyesületünk tagja modellkiállítása az ott bemutatott TITANIC-modellel, amely a 110. TITANIC-hét végéig látható Gyálon.

     
    plakat_terv_20220406_v1_1.jpg
    4. ábra: Az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjaival folytatott nyilvános beszélgetés és kiállítás plakátja.

     
    A 110. TITANIC-hét központi eseménye, az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjaival folytatott nyilvános beszélgetés volt Budapesten, 2022. április 10-én, vasárnap. A rendezvényt egyesületünk tagjai szervezték, az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoporttal, a Közlekedési Múzeummal és az Európa Cégcsoporttal közösen az 1913-ban épült KOSSUTH lapátkerekes gőzhajó fedélzetén.

     
    A beszélgetésen jelen volt Völgyi Péterné, Dr. Reich Márta, Dr. Lengyel Árpád unokája, s az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport több szakértő tagja.

    1) Dr. Balogh Tamás köszöntőjében beszámolt a TITANIC-hét 110 éve tartó tradíciójáról, a TITANIC iránti meg-, megújuló érdeklődés mozgatóiról, s az elmúlt évek legfontosabb kutatási eredményeiről. Vitaindító előadásában ismertette a TITANIC-ot építő belfasti Harland & Wolff Hajógyár 1903-1911 között megvalósult fejlesztését, amely lehetővé tette a TITANIC és testvérhajói építését:

    a) a több, önállóan működtethető emelővel felszerelt Arrol-darurendszert, amely biztosította a két egymás melletti, párhuzamos sólyatéren egyszerre történő építkezést,

    b) a munkaszervezést, ami a két sólyatér építési folyamatainak egymáshoz képest negyed évvel történő eltolását jelentette, annak érdekében, hogy egyszeres munkaerő-ráfordítással is lehetséges legyen két hajó csaknem egyidejű építése (a részmunka-folyamatok szakmunkásai egyszerre csak egy hajón dolgoztak, s a negyedéves ütemezésnek köszönhetően akkor vették munkába a második hajót, amikor az elsőn befejezték a munkájukat, s ott felváltotta őket a következő munkafázist végző szakmunkás-csapat);

    c) a Tompson-szárazdokk építését, amely az újonnan tervezett óceánjárók felszerelése során a víz alatti részekhez (kormánylapát, hajócsavarok, stb.) való hozzáférést biztosította.

     
    20220410_001.jpg
    5. ábra: Az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjaival folytatott nyilvános beszélgetés résztvevői (fotó: Dr. Balogh Tamás).

     
    2) Kaszonyi Sándor ismertette a TITANIC gyártási folyamatát:

    a) a hajótest szerkezetét és szerelésének folyamatát, műszaki megoldásait (a közel 3 millió szegecs elkészítésének és felhasználásának módját, a hajótest párhuzamos oldalfalú, telt középrészén alkalmazott - az acélszegecseket hidegen préselő - hidraulikus szegecselő gép működését, valamint az összeszűkülő hajóorrban és a tat-részben használt, hevített vasszegecsek kézi kovácsolásának módját),

    b) az idősebb testvérhajótól - az OLYMPIC-tól - különböző szerkezeti megoldásokat: a felépítmények sétafedélzeteinek eltérő kialakítását (az OLYMPIC-on egymás felett két, egy teljes hosszában nyitott és egy teljes hosszában üvegezett sétány, kapott helyet, míg a TITANIC-on e kettőt egyesítették egy fele részben üvegezett, fele részben nyitott sétány formájában, úgy, hogy az egy fedélzettel lejjebb felszabadult helyet a tengerre néző lakosztályoknak adták át),

    c) a TITANIC építésének befejezését hátráltató eseményeket (az OLYMPIC és a HAWKE cirkáló összeütközését és az OLYMPIC egyik csavarlapátjának elvesztését), amelyek mind késleltették a TITANIC indulását.

     
    3) Veit András a hajógépek átalakulását és a TITANIC hajtásláncának egyedi vonásait ismertette, rávilágítva, arra, hogy - bár a hajó építése idején már rendelkezésre állt a nagyobb sebesség elérését biztosító, kizárólag gőzturbinákból álló meghajtórendszer, a TITANIC és testvére számára mégis a hagyományos dugattyús gőzgépek és egy gőzturbina sorba kapcsolásával kialakított kombinált meghajtó-rendszert terveztek, ami a kizárólag turbinákkal felszerelt LUSITANIA-MAURETANIA hajópáros 26 csomós óránkénti sebességéhez képest csaknem ugyanakkora - 24 csomós - sebességet biztosított a 30 %-kal nagyobb TITANIC számára, sokkal kedvezőbb szénfogyasztás mellett, így biztosítva a gazdaságos üzemeltethetőséget.

     
    4) Könczöl Péter beszámolt a transzóceáni személyszállítási piac TITANIC felépítéséhez vezető átalakulásáról (a hivatásforgalom mellett megjelenő kedvtelési utazások egyre hangsúlyosabbá válásáról), s az e piacon szétforgácsolt erőforrások egyesítésére - a számtalan egymással versengő kis cég hajóépítési programjainak és tarifáinak racionalizálására - irányuló nemzetközi kezdeményezésekről és e kezdeményezések vezéralakjai, a német Albert Ballin és az amerikai John Pierpoint Morgan tevékenységéről. Kiemelte, hogy a LUSITANIA és a MAURETANIA hajópárossal az óceánhajózás "német évtizede" után Nagy-Britannia ugyan sikeresen visszaszerezte a sebességi rekordért járó elismerést, a "Kék Szalagot", de nagy árat fizetett érte: a tisztán turbinákkal hajtott hajók veszteségesek voltak: a jegybevétel nem fedezte a szénfogyasztásukat, így rendszeres állami fenntartási segély nélkül gyakorlatilag működésképtelenek voltak. Míg Nagy-Britannia a szükséges technológiai ugrást csak úgy volt képes végrehajtani, hogy feláldozta a jövedelmezőséget (remélve, hogy mások már nem vállalnak ekkora áldozatot, így az elért előny tartósan megőrizhető), addig a tervezés alatt álló OLYMPIC-osztályú utasszállítók amerikai tulajdonosai gyakorlatiasabb üzleti szempontokat követve mérsékeltebb sebesség mellet is vonzó - a kényelmet a középpontba helyező - stratégiát követtek.

     
    5) Völgyi Péterné Dr. Reich Márta nagyapja, a TITANIC-tragédia utáni mentés résztvevője, Dr. Lengyel Árpád élettörténtét és a mentésben játszott szerepét elevenítette fel, a doktor saját írásbeli visszaemlékezései segítségével. Kiemelte, hogy a magyar orvos életében kitörtölhetetlen nyomot hagytak az átélt élmények, a túlélők szenvedése, ami miatt soha többé nem szállt hajóra. A mentőorvoslás iránti elhivatottsága és szakmai érdeklődése hatására ugyanakkor később is rendszeresen tudósított a hajózást érintő biztonsági előírások fejlesztésére irányuló nemzetközi szabályozásról (a tengeri életbiztonság érdekében 1913-ban megkezdett nemzetközi egyezmény-előkészítő munkáról) a hazai szaksajtóban. Életének másik nagy tragédiája volt, hogy - fül-orr-gége szakorvosként - nem segíthetett kisfia, Bálint állapotán, aki torokgyíkban halt meg, alig 9 évvel a megfelelő védőoltás kifejlesztése előtt. A magyar doktor élete mindkét tragédiájára ugyanúgy reagált: a munkába temetkezett, erőn felül vállalva a rászorulók szolgálatát, amiben szó szerint halálra dolgozta magát, így idő előtt, mindössze 54 éves korában hunyt el.

     
    277955532_1362546630875975_722529848406183226_n.jpg
    6. ábra: Az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjai, balról jobbra: Tanító Kálmán, Könczöl Péter, Völgyi Péterné Dr. Reich Márta, Dr. Balogh Tamás, Veit András, Kaszonyi Sándor (fotó: Ákos György).

     
    6) A megjelent érdeklődők által feltett kérdésekre válaszolva az előadók a legtöbb TITANIC-mítoszt is tisztázhatták. A kibontakozó kötetlen beszélgetés így egy sor további érdekes téma áttekintésére lehetőséget biztosított, minek utána a résztvevők mind elégedetten távoztak, kölcsönös pozitív visszajelzésekkel megerősítve egymást abban, hogy tartalmas, informatív program részesei lehettek. A résztvevők közt akadt, aki írásban is megerősítette ezt: "Szeretném külön megköszönni, hogy megrendezésre került a tegnapi kötetlen beszélgetés. Bevallom engem kifejezetten meghatott, mert régen elképzelni sem tudtam, hogy valaha részt vehetek majd egy ilyenen." A beszélgetés résztvevői közötti kölcsönös megértés szép példája volt, amikor az egyik beszélgetőpartner felidézte, hogy tizenévesen kívánta elolvasni Völgyi Péterné Dr. Reich Márta és Dr. Balogh Tamás "A TITANIC árnyékában" c. könyvét, s hogy ez a kívánsága teljesült, amikor ajándékul kapta azt a szeretteitől. Völgyi Márta pedig felidézte, hogy nemrégiben egy mindössze hat éves kisfiú szülei hívták vendégségbe, mivel a kisfiú - akinek esténként ebből a könyvből kell felolvasni elalvás előtt - Mártával közösen szerette volna megünnepelni a születésnapját.

     
    A helyszínen a beszélgetés ideje alatt megtekinthető volt a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület két, a TITANIC-katasztrófa kultúrtörténetéről és Dr. Lengyel Árpádról szóló kiállítása.

     
    20220410_000.jpg
    7. ábra: Az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport kiállítási tablói a rendezvény idején.

     
    A program iránti érdeklődést jól jelzi, hogy a megjelent érdeklődők közül többen kifejezték azt a kívánságukat, hogy gyakrabban kerüljön sor hasonló beszélgetésekre és előadásokra. Ennek hatására Egyesületünk vezetése elhatározta a nagyközönség számára nyilvános előadásainak gyakorítását, amelyek éves programját az egyesületi honlapon fogja közzétenni.
  • TITANIC-kal a TV-be

    Tags: titanic, lengyel_árpád, susányi_oszkár

    Tagtársunk, Susányi Oszkár modellező mester és nagyszerű TITANIC-modellje, valamint partnerünk, Kaszonyi Sándor, az RMS TITANIC Magyar Kutatócsoport alapítója és tagja a Duna Televízióban. Meglepetés-vendég Völgyi Péterné, Dr. Reich Márta, Dr. Lengyel Árpád, a TITANIC túlélőit mentő CARPATHIA magyar hajóorvosának unokája, aki egyesületünk elnökével közösen írt kötetben dolgozta fel nagyapja élettörténetét. Az interjú a műsor honlapján visszanézhető.

    susanyi-oszkar-1024x692.jpg

    1. ábra: Susányi Oszkár tagtársunk a műsorban. Forrás: Duna Televízió, Ridikül


    A modellt a közönség már megcsodálhatta a katasztrófa centenáriuma alkalmából a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és Egyesültünk, valamint az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport tagjai és Völgyi Péterné Dr. Reich Márta együttműködésében készült időszaki kiállításon 2012-ben, amelynek megnyitóján "A TITANIC árnyékában - egy magyar orvos élete" c. életrajzi kötetet az egészségügyért és kultúráért felelős miniszterként Prof. Dr. Réthelyi Miklós mutatta be.

    20120413kar_3580_ak_rethelyi_titanic.jpg
    2. ábra:
    Tagtársunk TITANIC-modellje a 2012. évi kiállításon. Forrás: Kormány.hu

  • A 'National Geographic Magyarország' 10 éves fennállását ünnepli

    Tags: lajta, szent_istván_csatahajó, leitha, lajta_monitor_múzeumhajó, national_geographic, carpathia, lengyel_árpád, National_Geographic_Magazin, Streiter, Streiter_torpedóromboló

    A National Geographic Magazin magyar száma - hajózástörténeti ismeretterjesztést végző egyesületünk partnere - 2013. áprilisában ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Közös munkánk eddigi eredményeinek felidézésével ezúton köszöntjük a lapot és a szerkesztőség minden jelenlegi és korábbi munkatársát!

    Cimlapok.jpg

    Hajózástörténet a címlapon! Középen a jubileumi szám, s körben a cikkeinket tartalmazó, illetve a közreműködésünkkel készült lapszámok borítóképei

     

    Az 1888. január 13-án Washingtonban 33 befolyásos utazáskedvelő elitklubjaként - "a földrajzi ismeretek gyarapítására és terjesztésére" - alapított Nemzeti Főldrajzi Társaság (National Geographic Society) a megalakulását követő októberben adta ki első magazinját, amelyet az alapító Gardiner Greene Hubbard és veje, Alexander Graham Bell, 1899-től pedig - a lap első főállású vezetőjeként - Gilber Hovey Grosvenor (Bell veje) szerkesztett. A magazin címlapját szegélyező sárga téglalap mára jelképévé vált a szervezetnek, amely a világ egyik legnagyobb tudománnyal és oktatással foglalkozó non-profit alapítványa (nemrégiben ünnepelte 9.000. kutatási programját). Tevékenysége a földrajz mellett kiterjed az archeológiára és a természettudományokra, de a társaság a természeti és történelmi értékek megóvásával is foglalkozik, s kulturális tevékenységet is folytat. E változatos érdeklődési körnek köszönhetően a társaság magazinjának tengeren túli számaiban 1888 óta az amerikai és az egyetemes hajózás és a hajózástörténet számtalan témája rendszeresen, mindig vissza-visszatérő jelleggel alapos és irigylésre méltó bemutatást nyert és nyer ma is.

    A tengertől elzárt Kárpát-medence kellős közepén élő honfitársaink hasonló történeti kutatásainak, a magyar roncskutató expedícióknak, a hazai hajózási hagyományőrzőknek, stb. az eredményei azonban csak egyesületünk tolmácsolásában láthattak napvilágot a magazinban, amely éppen 10 esztendővel ezelőtt - a 2003. áprilisi számmal - indította útjára magyar nyelvű permutációját. Azóta a magyar változatban is szép számmal jelenhettek meg a hazai hajózástörténeti kutatások legfrisebb eredményei és a hajózás világának egyéb érdekességei az efféle témákról rendszeresen tudósító amerikai kollégáik példájára fogékony magyar szerkesztők, Papp Gábor és Schlosser Tamás, valamint munkatársaik (elsősorban a művészeti vezetők, Kemény Zoltán és Heltai Csaba, s cikkeink fotósai, Dombovári Tibor, Kőhalmi Péter, Selmeczi Dániel és Szandelszky Béla) munkájának köszönhetően.

    Őket és a 10. évfordulóját ünneplő National Geographic Magyarországot köszöntjük a lap rendszeres szerzőjének, egyesületünk elnökének a lap számára írt cikkei pdf-változata elérhetőségének biztosításával, amelyet a jelenlegi vezetőszerkesztő, ifj. Vitray Tamás tett lehetővé a számunkra, akinek ezúton mondunk köszönetet ezért.

    Boldog születésnapot kívánunk!

     

    A cikkek letölthetők az alábbi linkekre kattintva (a National Geographic Magyarország engedélyével):

    1) "Őfelsége STREITER torpedórombolója" - 2004. április

    2) "Az első mentőhajó - CARPATHIA" - 2004. december

    3) "Merre jártak magyarok Afrikában?" - 2005. szeptember

    4) "A SZENT ISTVÁN csatahajó krónikája" - 2009. február

    5) "S.M.S. LEITHA - A Monarchia utolsó hadihajója" - 2010. augusztus

     

    A fentieken túlmenően szaklektori és szakfordítói munkával segítettük a szerkesztőség munkáját három esetben:

    1) "James Cook - három hajóút a világ körül", a 2004. decemberi különszámban

    2) "Páncélos hajók első csatája", a 2006. decemberi különszámban

    3) "TITANIC - a katasztrófa igaz története", a 2012. áprilisi számban

     

    Bár az elmúlt évtizedben megjelent összes cikk számához képet a fenti öt cikk kevésnek tűnhet, mégis: ezzel az öt cikkel a magyar hajózástörténet az egyik leggyakrabban visszatérő hazai téma a magyar magazinban, s elnökünk (noha a szerzőkről a szerkesztőségnek egyelőre nincs teljes körű repertóriuma) az első tíz legtöbbet publikált szerző között szerepel. Reméljük, hogy a következő évtizedekben is sikerült ugyanolyan gyümölcsöző kapcsolatot fenntartanunk a szerkesztőséggel, mint az első tíz esztendő folyamán! Hiszen, ahogyan a legtöbb hazai és a magyar nyelven is megjelenő nemzetközi szaklap szerkesztőségével jó kapcsolatot ápol egyesületünk, ugyanúgy ebben az esetben is az együttműködést tekintjük annak az alapnak, amely hozzásegít a hazai hajózástörténet megismertetésével kapcsolatban az alapító okiratunkban vállalt feladataink teljesítéséhez.

     

    További információk a társaságról és a magazinról:

    http://en.wikipedia.org/wiki/National_Geographic_Society#History

    http://hu.wikipedia.org/wiki/National_Geographic_Society

    http://ngm.nationalgeographic.com/

    http://www.ng.hu/fooldal

  • A TITANIC Balatonfüreden

    Tags: titanic, carpathia, lengyel_árpád, dr_lengyel_árpád, balatonfüred, füred, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe

    2012. a TITANIC-katasztrófa 100. éfordulójának emlékéve. A hajóra és a vele történt eseményekre egyesületünk az emlékévben már eddig is gazdag programmal emlékezett (közreműködött a katasztrófa túlélőit mentő CARPATHIA gőzös magyar orvosa, dr. Lengyel Árpád életéről szóló könyv kiadásában és a TITANIC 100 c. kiállítás megrendezésében). Most pedig - az Országjáró Hajózástörténeti Kiállaítások c., rendezvénysorozatunk keretében Balatonfüreden tartott NAUTICA-kiállítás zárásához kapcsolódva - a TITANIC-ról szóló előadással búcsúzunk Füredtől és a fürediektől, ahol és akikben a hajózás iránt lelkesedő, ahhoz ragaszkodó és igen hozzáértő baráti közönségre leltünk.

    Előadásunk - amellyel a véndéglátóink iránt érzett nagyrabecsülésünket és köszönetünket szeretnénk kifejezésre juttatni nagylekűségük és segítőkészségük számtalan jeléért, amellyel kiállításunk ideje alatt végig elhalmoztak - számtalan műszaki és tudományos szakkérdést megválaszol a legfrisebb kutatási eredmények alapján. Köztük több olyan - kifejezetten a 100. évforduló kapcsán most elvégzett vagy nyilvánosságra hozott - külföldi kutatási eredményt is bemutat a nyilvánosságnak, amiről eddig itthon csak nagyon kevés szó esett. Ezen kívül az előadás illusztrálására felhasznált képek is egyediek, amennyiben a bemutató a szintén a 100. évfordulóra készült, digitálisan átszínezett (eredetileg fekete-fehér) fotók segítségével igyekszik nagyobb vizuális élményt nyújtani az érdeklődőknek. Ezzel együtt az előadás a magyar vonatkozásokat (a CARPATHIA gőzös és dr. Lengyel Árpád történetét) is hiánytalanul bemutatja.

    Az előadásra 2012. június 17-én vasárnap délután 15:30 órai kezdettel kerül sor Balatonfüreden a Városi Múzeum Pálóczi termében (Balatonfüred, Blaha utca 3.). Az előadás időtartama mintegy 120 perc. Az előadást követően dr. Balogh Tamás és Völgyi Péterné dr. Reich Márta dediálják a túlélőket mentő magyar orvosról, dr. Lengyel Árpádról szóló könyvüket. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!