Contents tagged with magyar_tengerészek_egyesülete

  • Rádióadás a DEBRECEN (ex-KASSA) Duna-tengerjáróról

    Tags: debrecen, tit, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, duna_tengerjáró, magyar_tengerészek_egyesülete, rádió_és_televízió, garadnai_andrás

    A Magyar Rádió KOSSUTH adójának "A Hely" c. műsorának 2025. május 20-i adása az utolsó fennmaradt magyar folyam-tengeri áruszállító hajó, a DEBRECEN (ex-KASSA) történetét idézte fel Garadnai András, a Magyar Tengerészek Egyesületének tagja és korábbi elnöke, a Közlekedéstudományi Egyesület Hajózási Tagozatának elnökségi tagja, az egykori MAHART Hajójavító igazgatója és Dr. Balogh Tamás, egyesületünk elnöke, valamint Horváth Balázs, a KASSA Kulturális Tér üzemeltetője közreműködésével (műsorvezető: Burkert Rudolf, Szerkesztő: Vágner Mária).

    A hajó rendhagyó történetének felelevenítése felidézte a hely, s azon keresztül a magyar tengerhajózás szellemét. Nem véletlenül: a világ hajós nemzeteinek fővárosaiban, tengerparti nagyvárosaiban általában horgonyoz legalább egy olyan híres történelmi hajó, amely azt hirdeti, hogy mivel járult hozzá az adott ország és nemzet a hajózás egyetemes történetéhez. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy két ilyen hajója is van. Egyrészt maga a DEBRECEN (ex-KASSA), amely egyike a világ legkorábbi folyam-tengerjáró hajótípusainak (ezt a hajótípust Magyarország adta a világnak). Másrészt a LAJTA Monitor Múzeumhajó, amely a világ legelső, tisztán folyami monitorhajója. Ez utóbbi hajó azonban 2010-ben történt felújítását követően sajnálatos módon már hosszú ideje nem látogatható, s a hivatalban lévő honvédelmi miniszter még azt a miniszteri utasítást is hatályon kívül helyezte, amely a hajó helyreállítását követően a Magyar Honvédség tiszteletbeli zászlóshajójává nyilvánította (pontosan azért, hogy soha ne kerülhessen ilyen állapotba). Bár a történelmi hadihajó a Hadtörténeti Intézet és Múzeum műtárgy-nyilvántartásában szerepel, mint múzeumhajó, fenntartási, karbantartási és állagmegóvási munkákat a múzeum a gyűjteményébe tartozó műtárgyon nem végez. Így jelenleg ténylegesen a DEBRECEN (ex-KASSA) a magyar kulturális örökség egyetlen olyan védett tárgya, amely - mint történelmi hajó - az ország és a nemzet hajózási örökségét, s a világ egyetemes hajózási örökségéhez való hozzájárulását valamiképpen reprezentálhatja (bár sajnos a közösségi térként, előadó- és szórakozóhelyként használt hajónak ilyen funkciója - pontosabban ennek a funkciónak alárendelt helyisége, történelmi szempontból hiteles megjelenése, stb. - jelenleg nincs). Az említett okokból azonban ennek ellenére is fontos ismerni és ragaszkodni hozzá, hiszen ez a hajó legalább még megvan, így végső soron a lehetőség is adott, hogy a nemzet hajózási örökségének méltó reprezentánsává válhasson. Addig is némi megnyugvást jelenthet, hogy egykori raktereiben ma színházi előadásoknak és zenei produkcióknak ad helyet, így tulajdonképpeni "rakományává" ténylegesen a kultúra vált. Ennél szebbet pedig aligha kívánhatnánk ennek a vén dunai obsitosnak. Erről és még sok egyéb másról is szól ez a műsor, amely meghallgatható: itt. Köszönjük a lehetőséget!


    interju_kep_fbra_01.jpg

    További információk a Duna-tengerjáró hajókról:

    Dr. Balogh Tamás: A Duna-tengerhajózás története, Budapest 2013: itt.
    Dr. Balogh Tamás: A Duna-tengerhajózás rekorderei, Budapest, 2013: itt.
    Dr. Balogh Tamás: A Duna-tengerjárók és a magyar hajógyártás, 2011: itt.

    Portérműsor Garadnai Andrással a "Közlekedő Ember" sorozatban: itt.

    A Hely c. műsor DEBRECEN (ex-KASSA) Duna-tengerjáróval foglalkozó epizódjának beharangozója és képei: itt.

    Képes beszámoló a hajón 2010-ben rendezett hajózástörténeti kiállításunkról Hírlevelünk 25.-30. oldalán: itt.
    Képes beszámoló a hajón 2009-ben rendezett hajózástörténeti kiállításunkról Hírlevelünk 8.-13. oldalán: itt.

  • „Musculum”-mal a Dunán

    Tags: tit_hmhe, limes, magyar_limes_szövetség, magyar_tengerészek_egyesülete, óbudai_sportegyesület, római_hajózás, pannonia, musculus, ripa_pannonica

    TIT HMHE: 37. Musculus római futárhajó a római partonEgyesületünk – a Magyar Limes Szövetséggel, a Magyar Tengerészek Egyesületével és az Óbudai Sportegyesülettel összefogva – ezúttal a televízió nyilvánossága előtt igyekezett tudatosítani az ókori római Pannónia és a hajózás szoros összefüggését.

    Az ATV 2011. augusztus 26-án készítette el „Hazai turizmus” c. műsorának a Római Birodalom pannóniai határszakaszáról szóló epizódját, amely szeptember 2-án, illetve 6-án került adásba (szerkesztő, műsorvezető: Gyetván Csaba). A közel egyórás műsorban az Óbudai Sportegyesület és Horváth „Indián” Pál önzetlen és nagybecsű segítségének köszönhetően az óbudaiak által rekonstruált római futárhajó, egy „musculum” („kisegér”) evezőspadján idézhettük fel az ókori hajósok életét.

    A műsor letölthető a következő linkről: http://atv.hu/videotar/20110902_a_hires_limes

    A felvétel alkalmával készült fotók pedig megtekinthetők fotótárunkban.

    Hazánk 2012-ben pályázhat arra, hogy a Római Birodalom országunkon át futó határvonala, a mellette lévő tornyok, erődök és egyéb építmények az UNESCO világörökség részévé váljanak. A Római Birodalom egykor 5 500 km hosszú határai mentén minden limes-szakasznak megvannak a maga sajátosságai (Britanniában ott a Hadrianus-fal, Syriában a sivatag, stb.). Az oltalom alá helyezett hazai romok bemutatásánál ezért alapvető fontosságú, hogy Pannonia számára is egyedi arculatot találjunk.

    Erre tekintettel egyesületünk és a Limes Szövetség a „hajózó rómaiak” bemutatását szánja az egyik fő attrakciónak (elvégre Róma több flottája és flottillája közül a Kárpát-medencei Duna-szakaszon szolgáló a legnagyobbak egyike volt – hajóállománya és legénységének létszáma meghaladta Róma tengeri flottáinak nagyságát). Erre alapozva biztosítható, hogy a bel- és külföldi érdeklődők, turisták számára olyan programokat kínáljunk, amelyek máshol nem elérhetők, illetve, amelyek kiemelik a pannóniai limes egyedi vonását: a védelmi rendszer szoros összefüggését a Dunával és a hajózással.

    Weboldalunkról letölthetők a rekonstrukcióról szóló cikkek