Friss hírek, bejelentések blogunkból

  • SZŐKE TISZA: Bontás vagy új építés?

    Tags: gőzhajó, szoke_tisza

    Miközben 2012. március 10-én megindultak a SZŐKE TISZA mentésének előkészületei, 12-én pedig üzembe helyezték az első szivattyúkat (http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/szivattyuzzak-a-vizet-a-szoke-tisza-hajobol.html) a 'Műemklékek.info' honlapon Kárpáti Zoltán beszámolt róla, hogy a SZŐKE TISZA további sorsa kapcsán két eltérő álláspont alakult ki:

    · Az első vélemény szerint a hajó még használható alkatrészeit, berendezési tárgyait ki kell emelni, a maradékot pedig fel lehet aprítani. (A kiemelt tárgyak pedig később akár egy új építésű másolatba is áthelyezhetők.)
     
    · A másik vélemény szerint nem feltétlenül szükséges a rögtöni szétbontás, hisz’ – ha a hajótest vizsgálata (lemezvastagság-mérés, stb.) ezt alátámasztja – a hajó akár még a sólyázást is kibírhatja.
     
    Látszólag csak a két megoldás közül kell választani, ám a helyzet ennél összetettebb: valójában arra a kérdésre keressük a választ, hogy ha sikerülne is kisólyázni és eredeti állapotában felújítani a hajót, akkor azután mit kezdenénk vele. A kérdés fontosságát mi sem igazolja jobban, mint hogy – többek között – a fenntartható hasznosításra vonatkozó megvalósítható elképzelések hiánya is közrejátszott abban, hogy a hajó több mint egy évtizedig állt minden funkció nélkül magára hagyatva a tápéi kikötőben, míg végül elsüllyedt.
     
    A kérdéssel kapcsolatban érdemes megismerni a mentésben érintett gyakorló hajósok véleményét is:
     
    Biztosan népszerűtlen lesz a véleményem, de úgy érzem, mintha némelyek valamiféle csodavárással tekintenének a Szőke Tisza kiemelésére. Pedig - sajnos - nem várható szerintem semmiféle happy end. A hajótest el van öregedve, nagy valószínűséggel menthetetlen. A megmentése azt jelentené, hogy gyakorlatilag egy új hajót kell építeni. De ilyen hajót senki nem fog építeni (felújítani sem). Belekerül legalább 1-1,5 milliárdba, s utána van egy megtérülést soha, vagy csak nagyon-nagyon sokára eredményező hajó. Rendezvényhajóként a működtetése sokkal drágább, mint egy motoros hajóé (gondolok itt a kazán kicsi utakra történő felfűtésére, a hosszú előkészületi időkre), kirándulóhajóként nyilvánvalóan nem termeli meg még az éves fenntartási költségeit sem, kabinos hajónak meg kicsi. Paradox módon az a helyzet, hogy a hajó bontása esetén megmenekíthető volna sok, vasból készült díszítő elem és a gép. A hajó megmaradása esetén mindez együtt pusztul tovább. Már ha lesz hely, ahol pusztuljon, mert valaki rendszeresen megfizeti a kikötői díjat. A fából készült díszek - úgy hallom - már évekkel ezelőtt tönkrementek.” – figyelmeztet Jáky Gábor, a Magyar Hajózásért Egyesület (MAHE) elnöke. (http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=30&na_step=30&t=9011160&na_order=)
     
    „[…] egy ellenvélemény van [utalás a Ganz-nak a mérések függvényében akár a sólyázást is kivitelezhetőnek tartó szakvéleményére – a szerkesztő], legnagyobb tisztelettel viseltetve a szakvélemény készítőjének életpályája iránt. Ha ezt elolvassuk, az is látható, teljes rekonstrukcióról beszél, ha a pénz nem számít. Már 2008-ban részleges borda-és teljes lemezcsere volt a terv… Ez gyakorlatilag új hajótestet jelent, csak drágábban. A hajós kötődésű civil oldal tudja azt is, egy hajó halála, ha áll. Amennyiben nem termeli meg a fenntartásának költségeit, óhatatlan a pusztulás külső beavatkozás, finanszírozás nélkül. Azt állítom, hogy nem avatkozik közbe Szeged megyei jogú város civil élete, sem a hivatalos városvezetése. Azt állítom, hogy a hajó tulajdonosának képviselője (felszámoló biztosa) van, pénze nincs. A jó gazda gondossága már régen hiányzik […]” – írja Vasanits László (MAHE). (http://muemlekek.info/blog/szoke-tiszat-menteni-vagy-nem-menteni-ez-itt-a-kerdes/246.php#comments)
     
    A két egybehangzó vélemény lényege ugyanaz: a hajó paraméterei (hossz, szélesség, meghajtás, sebesség, befogadóképesség, stb.) befolyásolják azt, hogy lehet-e annyi pénzt lehet keresni vele, amennyi hónapról-hónapra, évről-évre eltartja. Ha „csak” akkora lesz a hajó, mint volt (az eredeti állapot helyreállítása esetén), akkor ez valószínűtlen, ha nagyobb, gyorsabb és kényelmesebb lesz, akkor talán...
     
    Márpedig a pénz igenis számít: hiszen, ha a hajó nem termeli ki munkával a saját költségeit (üzemanyag, munkabér, kikötői díjak, karbantartás, amortizáció, stb.), akkor azokat rendszeresen valaki másnak kell „megelőlegezni”. Ezt csak az teheti meg, aki rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal. Ebben az esetben a felújított SZŐKE TISZA tehát csak addig maradhat épségben, ameddig ezek a források rendelkezésre állnak. Ha egyszer netán elfogynának, akkor a hajó fennmaradása ismét veszélybe kerülhet.
    Jó esély van rá tehát, hogy az idézett – tapasztalati tényeken alapuló – álláspontok képviselőinek igazuk van/lesz. A SZŐKE TISZA további sorsáról tehát megfontoltan kell dönteni.
     
    Hiszen:
     
    1) Feltételezhetően és szemmel láthatóan a lemezelés menthetetlennek tűnik. A hajón legutóbb 2002-ben és 2008-ban készült lemezvastagság-mérés. Mivel azóta a lemezek állapota biztosan nem lett jobb, a mérések megismétlése nem feltétlenül szükséges. A korábbi mérések eredményeit azonban pontosan meg kell ismerni, mert ez segíthet tisztázni, hogy hol van a hajótest leggyengébb pontja, és hogy a felúsztatást követően kell-e számítani egy – korróziós károkból eredő – esetleges újabb lékesedésre, stb. A hajótest bontásának szükségességét azonban ettől függetlenül is több körülmény valószínűsíti.
     
    2) Először is: a szegecseléssel összeillesztett hajótestben a külhéj lemezeit tartó egyszerű hengerelt idomacél bordák éle („slejfni”) pont fordítva helyezkedik el, mint a korszerű hegesztett hajók esetében. Ezért – mivel az elhasználódott héjlemezek helyére kerülő új lemezeket már nem szegecselnék, hanem hegesztéssel rögzítenék – az összes bordát meg kellene fordítani! S, ha mindez még nem lenne elég: a csere a hajófenéken felhasznált beton miatt is elkerülhetetlen. A betont eredetileg abból a feltételezésből kiindulva használták, hogy ha a szárazföldi épületek vasbeton szerkezetében képes megóvni a benne lévő vasat a korróziótól, akkor talán képes ugyanerre a hajók vasalkatrészei tekintetében is. Ez az elképzelés azonban teljesen hibás: víz jelenlétében ilyesmi egyszerűen nem lehetséges. A betonozással „javított” bordamezők korróziója ennek megfelelően teljes és végleges.
     
    3) A SZŐKE TISZA esetleges felújítása előtt azonban további akadályok is állnak. Az állóhajóként történő felújítás tervei között akadt olyan, amely a szegedi medencés kikötő szerelőpartjához kötve képzelte el a hajó felújítását. Az úszóképes történelmi gőzhajó kialakítása azonban ennél körültekintőbb és alaposabb szerelést igényel, amit csak a szárazföldön lehet elvégezni. Ám még ha a hajótestet elvben sikerülhetne is kisólyázni, ez az átlagosnál nehezebb feladatnak bizonyulna, ha az derülne ki, hogy a tápéi (a javítás szempontjából a legközelebbi szóba jöhető) hajójavítóban a sólyakocsik magassága nincs kiegyenlítve. Ebben az esetben ugyanis a kocsiknak a hajó maximális rugalmas deformációjához képest még megfelelő (a hajótest megroppanásának elkerülését biztosító) szinkronizálása csak egy a kocsikat egymáshoz rögzítő fém keret („bölcső”) készítésével volna lehetséges, amelyet a hajó alá kell úsztatni, s a hajót azzal együtt kell kiemelni.
     
    4) Amennyiben Tápén nem áll rendelkezésre a szükséges infrastruktúra, akkor a hajót csak a legközelebbi alkalmas gyárban, a ma Szerbiában fekvő Duna-parti Apatin kikötőjében lehet felújítani. Ám ez csak akkor lehetséges, ha a hajót sikerül átvinni a Tiszáról a Dunára. Ehhez azonban a becsei zsilipen kell áthaladni, amely keskenyebb, mint a hajó (15 m helyett csak 12 m), s amely felett még egy alacsony hidat is építettek azóta, hogy a legutóbb (1979-ben) ott járt a hajó, s amely alatt csak a felépítmény felső részének bontásával úgy férne át.
     
    A hajó eredeti (1917-es) formában történő helyreállíthatóságát azonban nemcsak az 1)-4) pontban foglaltak – vagyis a hajótest műszaki állapota – befolyásolja, hanem az is, hogy a felújítást követően sikerül-e megfelelően jövedelmező funkciót találni a számára. Ezt ráadásul még jóval a felújítás megkezdése előtt célszerű átgondolni, hisz’ a rekonstrukcióval ehhez a funkcióhoz kell(ene) alkalmazkodni.
     
    Portás Csaba – egyesületünk tagszervezete, a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke és a 2002-es tervek készítője – korábban részletes tervet készített a hajó üzemeltetésére. Kezdetben Ő is az 1917-es állapot szerint felújított SZŐKE TISZÁból indult ki, ám ahogy a tervezés előre haladt és egyre több részlet vált ismertté, úgy vált egyre valószínűbbé, hogy a hajó (eredeti állapotában) képtelen a működési költségek kitermelésére:
     
    5) Egy hajó működtetésével összefüggésben – az építés és felszerelés költségétől eltekintve - a legtekintélyesebb summa a kikötő-létesítés és –használat költsége.
    Amennyiben nincs saját kikötőnk, újonnan kell létesíteni egyet. Ez az önkormányzattól parthasználati engedély kérésével veszi kezdetét. Ha ez meg van akkor a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH) kell fordulni kikötő-létesítési engedély ügyében amely állásfoglalást kér a Vízügytől, ÁNTSZ-től és a Tűzoltóságtól, amelyek mindegyikének illeték-köteles az eljárása! Ha ezek a szervek megadják az engedélyt, az NKH is hozzájárul a kikötő-létesítéshez.
     
    Ekkor megrendelhetjük a kikötő tartozékait: a pontont, a feljáróhidat, az egészet a parthoz rögzítő 2 db támdorongot („sarpám”-ot), valamint 4 db acélsodronyt és az ezeket rögzítő kötélbakokat. A beszerzés és a kikötő-létesítés (a partfal átalakítása – fészkek kialakítása – a sarpámok és a feljáróhíd fogadására) mindent egybevéve kb. 30 millió forintba kerül. A kikötő üzemeltetése azonban ezen felül évente további állandó járulékos költségekkel jár: Először is vízhasználati díjat kell fizetni a Vízügynek, idegen kikötő használata esetén pedig még kikötő-használati díjat is a kikötő tulajdonosának (mindez együtt egy a Margit-szigeten lévő kikötő esetén évi 5 millió forint, az idegen kikötők alkalmi használata géphajóknál 90 000 Ft/kikötés). A szennyvíz és a fáradt olaj elszállítását végző vállalat munkája és az általa kiadott tisztasági igazolás ezen felül jelentkező költségelem.
     
    6) A működés költségei csak ezután jönnek:
     
    A legénység bére a következőképpen alakul (2011-es adatok alapján, ahol az első adat a havi, a zárójeles adat pedig a napi bér): Hajó parancsnok: 2200 (140), fedélzeti tiszt 1800 (100), fedélzetmester 1000 (80), matróz I. 850 (60), matróz II. 850 (60), gépüzemvezető 2000 (120), gépész 1500 (100).
     
    Az üzemanyag – gázolaj – költségeit (szintén még 2011-es áron) a felhasználás szabja meg: 360Le 67liter/óra/gép teljes terhelésnél; 530Le 97liter/óra/gép teljes terhelésnél; 800Le 143liter/óra/gép teljes terhelésnél. Ehhez járul még a kenőolaj költsége. (Ám mivel gőzgépről van szó, ezek az adatok itt nem alkalmazhatók, mert a gőzkazán fogyasztása nem terhelés függő, hanem a bekapcsolástól a leállításig állandó liter/óra.)
     
    A segédgépek fogyasztása is jelentős. Ez csökkenthető, ha nem gőzüzemű segédgépek kerülnek beépítésre, de akkor a kazánt kell úgy méretezni, hogy a segédüzemet is kiszolgálja, effektíve megnő a fogyasztása.
     
    A hajó őrzése télen és nyáron egyformán kötelező. Különösen, ha az eredeti formájában – működőképes történelmi gőzhajóként – állítják helyre a hajót. A hajó összes vezetékében és a kazánjában is üzemvíz van, ami fűtés nélkül megfagy és szétrepeszti a csöveket. Ez ellen folyamatos fagypont feletti hőmérséklet tartásával lehet védekezni (vagyis legalább egy gépésznek folyamatosan a hajón kell tartózkodni).
     
    Összehasonlításul: a SOPRON vontató 2011. évi telelésének fűtési költsége elérte az 1 300 000 forintot!
     
    7) A fenntarthatóságot az 5)-6) pontban foglaltak mellett a hajón rendelkezésre álló hely nagysága is befolyásolja.
     
    Az eredeti hajó a Budapest-Bécs-Budapest járat, a második világháború idején pedig a Budapest-Baja-Újvidék járat vonalhajói feladatait teljesítette. Vagyis részt vett a menetrend szerinti személyszállításban. Ezt a funkciót ma már aligha tudná betölteni, hisz’ az utasok ezen a távon ma már inkább autóval közlekednek. Nagyon kevesen lennének tehát azok, akik – talán csak a gőzhajóval való utazás kedvéért – jegyet váltanának (a hajó azonban biztosan nem lenne tele). Nem csoda: az utasok a szűk kabinokban sem a poggyászukat, sem magukat nem tudnák kényelmesen elhelyezni (lásd erről Bartha Lajos visszaemlékezését a honlapunkon). Ezért, aki csak tehetné, a hajó közösségi helyiségeiben – a fogadóteremben, a dohányzóban, vagy a bárban – esetleg a nyitott fedélzetrészen igyekezne „átvészelni” az út viszontagságait. A fedélzet azonban csak szép időben használható, esőben vagy hideg szélben nem (ilyen időben az utasok még a 3 órás Budapest-Visegrád utat sem bírnák ki).
     
    Az eredeti állapot helyreállítása helyett egy új és nagyobb hajó építésével a fenti problémák jó része kiküszöbölhető, hisz’ elegendő számú és méretű közösségi helyiség mellett megfelelően tágas kabinok kerülhetnek kialakításra. Egyedül a hajó 12 métert meghaladó szélessége jelentene problémát, mert (a Lajos-csatorna zsilipjeihez képest túl széles mivolta miatt) nem tudna átkelni a Majnára és a Rajnára. Mivel az elsősorban amerikai, kisebb részben nyugat-európai nyugdíjasok üdültetésére szakosodott nagy hajóstársaságok járatai számára Budapest a keleti végállomás (az Al-Dunán csak a szerbek, románok, bolgárok és ukránok közlekednek – vagyis, kizárólag azok, akiknek muszáj), a hajó üzemeltetése csak a Budapest-Passau-Budapest vonalon lenne lehetséges azzal, hogy az út nyugati végállomásán az utasoknak át kellene szállni!
     
    Nos, talán már a fenti néhány érv és ellenérv is jól mutatja, hogy a SZŐKE TISZA fenntarthatóságának tervezése ezer szállal kapcsolódik a kiemelését követő időszakhoz, s alapjaiban majd határozza meg a felújítás várható irányát, vagy éppen a bontást. Hiszen nyilván nem lehet mindenáron megmenteni azt, ami nem megmenthető…
     
    Ezzel kapcsolatban „csak” annyi a teendőnk, hogy
     
    1) a döntést megalapozó körülményeket teljes körűen és pontosan (adatokkal alátámasztott módon) bemutatjuk,
     
    2) a roncsból a még menthető értékeket kiemeljük, konzerváljuk,
     
    3) végül a menthetetlen értékeket teljes körűen dokumentáljuk (hogy ha kell, lehetséges legyen újraalkotni őket).

     

    Reméljük, hogy a fenti feladatokat sikerül majd teljes körűen és megelégedésre elvégezni. Ha igen, talán sikerülhet működőképes állapotba megőrizni és egyszer újra beindítani a SZŐKE TISZA gépeit, s akkor hosszú idő után újra gőzgép dohogását hallhatnánk a Duna mentén…

    Gondolatébresztőként ezen a linken megtekinthető néhány európai gőzhajót bemutató galériánk. Akiket bővebben is érdekel a világon fennmaradt lapátkerekesek sorsa, hasznosítása, azok az alábbi honlapon bőséges információt találnak: http://www.paddlesteamers.info/HistoricalDatabase.htm

    Egy Youtube-on megtalálható, a SCHÖNBRUNN gőzösről készült amatőr felvételen megtekinthető, hogy milyen is lenne a SZŐKE TISZA működőképes állapotban.

  • SZŐKE TISZA: fő a józanság!

    Tags: gőzhajó, szoke_tisza

    Az általános elkeseredés és felháborodás első reakciói után immár jóval szakmaibb mederben folyik a SZŐKE TISZA mentésével és lehetséges további sorsával kapcsolatos megszólalások sorozata. Örvendetes tény, hogy eközben a nyilvánosság érdeklődése mit sem csökken a hajó és az események iránt. Elégedettséggel nyugtázzuk, hogy mindez nagyrészt egyesületünk teljesítménye, hiszen a laikus hírportálok és média-oldalak mellett mi vagyunk az egyetlen szakmai szervezet, amely rendszeresen tájékoztat az eseményekről.

    A szélesebb szakmai és laikus közönség is elismeri munkánkat: amikor Dr. Balogh Tamás és Portás Csaba közös tanulmányát a Délmagyarország c. szegedi lap is közölte, s onnan az ’Index.hu’ „Gőzhajók, hadihajók, hajózás” topikja is átvette, mind a két média fórumain nagy elismeréssel szóltak kiadványunkról:

    Ez egy nagyon jó cikk. Még annál is jobb. […] Egy gyors, hathatós beavatkozásra szerintem csak a kormány lenne képes. Jó példa rá az 1918 óta román TUDOR VLADIMIRESCU 10 évvel ezelőtti felújítása és kormányzati protokollhajóvá alakítása. Ezen minta alapján megmaradhatna eredeti kialakításában és nagyon attraktívan mutathatna a Lánchíd fölött a pesti oldalon. Hátha volna rá 2MRD?

    Csak gratulálni tudok a DM-nek a cikkért, elképesztően jó. Én már rengeteg hozzászólást írtam a cikkhez most várjuk az eseményeket, hogy mi fog történni. […] Nagyon örülök, hogy ennyi ember van, aki érez iránta valamit és elkezdődött a régen várt mentés is. Sok sikert kívánok hozzá.

    Gratulálok a cikk írójának kiváló munka. Szerintem a hajót szét fogják vágni. De azért minden tiszteletem azoknak a "bolondoknak", akik még hisznek a csodában. A fenti mű írója egyébként Cutty Sark típusú összefogásban hisz, mások meg a Facebook erejében. Remélem meghazudtolnak, és megmentik a hajót, bár szerintem, Magyarországon ez reménytelen ügy.”

    Köszönet a nagyszerű cikkért. Átfogó, mindenre kiterjedő, igényes írás. Nagy érdeklődéssel, de szomorú szívvel olvastam".

    Hú. Korszakalkotó módon professzionális cikk a DM-től! Még soha nem olvastam itt ilyen minőségű írást. Szakszerű, őszinte, tárgyilagos. Nagy gratula!!!!

    Mi is hálásak vagyunk a DM-nek, hogy helyet biztosított írásunknak, az Olvasóknak pedig ezúton köszönjük a SZŐKE TISZA iránti figyelmet és az elismerést!

    Az igazságnak tartozunk azzal, hogy a hibáinkat sem hallgatjuk el. Sajnos nem lehet maradéktalan az örömünk, hiszen - amint arra  'Malwin' nicknevű olvasónk felhívta a figyelmet - a közzétett tanulmányból kimaradt a teljes képjegyzék, így egyes képek tekintetében a nyilvánosság számára nem azonosítható azok származási helye.

    T. Délmagyarország szerkesztők! A 40.képről kiretusálták a hajóregiszter.hu vízjelét, nem szerepeltették hivatkozásként sehol, viszont a képet felhasználták. […] A cikk ettől még jó, régen olvastam ilyen részletes összeállítást.

    Olvasónknak teljesen igaza van: gyorsabban járt a kezünk, mint az eszünk! Elnézést kérünk és a lehető leggyorsabban kijavítjuk a hibát, s gondoskodunk róla, hogy honlapunkról a tanulmánynak csak a képjegyzékkel kiegészített változata legyen letölthető. Köszönjük a figyelmeztetést, amely bennünket is arra int, hogy a jelen bejegyzés címében foglalt intelem szerint – mindig józan körültekintéssel – járjunk el.

    A lelkesedés mellett persze még mindig sok a rosszhiszemű, vagy egyszerűen csak tájékozatlan közlés, megjegyzés. a legtöbben ismét szabálytalan vagy etikátlan célokat és eljárást sejtenek a háttérben, de akadnak olyanok is, akik csak állami beavatkozás esetén látják menthetőnek az egész hajót (ezért félnek, hogy ez fontosabb céloktól vonná el a szűkösen rendelkezésre álló költségvetési forrásokat, illetve olyan exkluzív hajó létrehozását jelentené, amelyet a nagyközönség soha többé nem látogathat).

    A számtalan érv és vélemény jól mutatja, hogy nagy – a mentés előrehaladtával egyre nagyobb – felelősség a hajóról nyilatkozni, hiszen, amint azt szintén egy kommentelő megjegyezte: „ennek a hajónak a léte vagy nem léte szakmai kérdés”.

    Éppen ezért a további híradásainkban elsősorban arra törekszünk majd, hogy a hajós szakemberek számára érthető és magától értetődő információkat, tényeket a hajózási szakkérdésekben kevésbé járatos érdeklődőkkel is pontos és közérthető– hiteles és a folyamatban lévő mentést lehetőleg segítő – módon osszuk meg annak érdekében, hogy a közönség érdeklődése eredményesen támogathassa a mentés ügyét. Ezért a felmerült kérdésekre, a tipikus olvasói észrevételekre, megjegyzésekre– lehetőség szerint a mentési munkálatokban részt vevő gyakorló hajósok bevonásával – is igyekszünk reagálni.

    Meggyőződésünk ugyanis, hogy a megfelelően tájékozott nyilvánosság képes érdemben hozzájárulni a mentés sikeréhez. Már eddig is számtalan dokumentum, információ, adat került a birtokunkba, illetve jutott a tudomásunkra, amelyet olvasóink küldtek el nekünk. Erre tekintettel arra kérjük a SZŐKE TISZA iránt érdeklődő és a tényeket, a hiteles ismeretközlést fontosnak tartó minden Kedves Olvasónkat, hogy továbbra is rendszeresen olvassák és közvetítsék híreinket, s ha félreértést, tájékozatlanságot – netán kifejezetten rosszhiszemű közlést tapasztalnak a környezetükben – osszák meg híreinket másokkal is, segítsenek ismerőseiknek, barátaiknak a felújítást érdemben támogató közérdeklődés kialakítása és fenntartása érdekében!

    Eközben persze továbbra is szivesen vesszük észrevételeiket, megjegyzéseiket és javaslataikat!

    Köszönjük!

  • Újabb hirek a SZŐKE TISZA sorsáról

    Tags: gőzhajó, szoke_tisza

    2012. március 8-án csütörtökön - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban tartott egyeztetésen - a hivatal és a civil szervezetek egyetértettek, hogy az első és legfontosabb teendő a részlegesen elsüllyedt hajó újra úszóképes állapotba hozása ("felúsztatása").

    Ezzel egyrészt megelőzhető az öböl fenekére süllyedt orr-rész további szerkezeti károsodása (esetleges deformációja, törése), másrészt nem lenne szerencsés, ha a közeljövőben várható vizszint-emelkedés hatására üledékkel telne meg a hajó elárasztott belső része, azt ugyanis - mennyiségétől függően - adott esetben csak iszapszivattyúval lehetne eltávolitani, ami további jelentős költségeket okozna. Az elmerült hajótestet azonban egyébként sem célszerű hosszú ideig a viz alatt hagyni (például azért, hogy ne okozhasson környezeti károkat, stb.).

    Az olyan kérdéseket, mint a hajótest állapota (bontandó vagy felújitható mivolta), ehhez képest a közvetlen veszély elháritását követően lehet és kell megvizsgálni.

    2012. március 9-én pénteken a felszámoló és a kikötő képviselőinek bevonásával Szegeden folytatódtak az egyeztetések (amelyeken egyesületünk tagjai nem tudtak megjelenni), immár a mentés technikai részleteiről, amelyekről azonban a résztvevők döntése alapján egyelőre nem történik részletes nyilvános tájékoztatás.

    A hétvégén mindenesetre megkezdődtek a mentési munkálatok előkészületei, amelyekről az érdeklődők a "Délmagyarország" c. szegedi napilap és a "Szeged.ma" hirportál internetes oldalán olvashatnak képes beszámolókat az alábbi linkeken:

    http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek
    /egyeztetnek_a_mutarggya_avanzsalo_szoke_tiszarol/2268775/

    http://www.delmagyar.hu/tudosito/utat_tortek_a_szoke_tiszahoz_-_galeriaval/2268840/

    http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/elindult-a-roncsmentes-a-szoke-tisza-hajonal-fotok.html

    http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/uszaly-vedi-a-szoke-tiszat-fotok.html

    Szeretnénk, ha az, ami a SZŐKE TISZA gőzössel összefüggésben egyesületünk honlapján történik, hasonlóvá válhatna ahhoz a PR-tevékenységhez, amelyet a britek fejtettek ki legendás klipperük (hosszútávú vitorlás áruszállitó gyorshajójuk) a CUTTY SARK megmentése érdekében, amikor az egy 2007. május 21-i tűzvész során csaknek teljesen leégett.

    http://www.cuttysark.org.uk/index.cfm

    A lakosság széles rétegeit érintő és megmozgató lelkesitő propaganda nyomán akkor adományozók, önkéntes munkát felajánló szervezetek és személyek sokasága csatlakozott a felújitáshoz. A brit hajó honlapján azóta is változatos - és, ami a fő: konkrét - segitségnyújtási módokat ajánlanak a hajóért tenni kivánók számára az online adományozástól a hajókezelők és a tárlatvezetők képzésére irányuló önkéntes munkavégzésig. Cégek vagy magánszemélyek, egyének vagy közösségek - egyre megy: mindenki (szinte személyre szabottan) megtudhatja, hogy mivel járulhat hozzá személyesen és a legoptimálisabb módon a helyreállitáshoz.

    A SZŐKE TISZA és a CUTTY SARK - mint megmentésre váró érték - között azonban egyelőre van néhány jelentős különbség:

    - Ha a tűzvész pusztitása után a tulajdonosok/kezelők belenyugodtak volna a CUTTY SARK elvesztésébe, a britek döntő többsége alighanem úgy érezte volna, hogy a saját testéből harapnak ki egy darabot. Magyarországon hajó iránt ilyen lelkesedésre még nem volt példa és nem tudjuk, hogy ez a helyzet megváltozik-e (az viszont talán biztató kezdet, hogy ennyi nyilvános megjelenést sem biztositottak még Magyarországon egyetlen hajónak sem, mint mostanában a SZŐKE TISZÁnak).

    - A britek - bár a klipper felújitása tetemes költségeket (mintegy 35 millió fontot) igényelt - addig törték a fejüket, amig találtak megoldást a pénz előtetemtésére (pl.: a helyreállitást tervező mérnökirodák ingyen vállalták a munkát, a helyeállitási munkákról filmet készitettek, amelyet országszerte vetitettek, stb.). Magyarországon ilyen kezdeményezésekre egyelőre nem gondolt senki. Kétségtelen: most még, a folyamat elején, más - sürgetőbb - teendőkre kell koncentrálni. Ám rövidesen erre is célszerű lesz figyelmet forditani.

    - A CUTTY SARK újjáépitése - és annak szakmai tartalma - iránt egységes volt az elköteleződés: az volt a cél, hogy a leégett hajó olyan legyen, mint a tűz előtt volt. A SZŐKE TISZA jövendő sorsát és az azt meghatározó lehetőségeket azonban egyelőre nem ismerjük pontosan (még azt sem, hogy ki fog dönteni róla). Egyelőre csupán annyi látszik biztosnak, hogy a hajó műszaki állapota (amelynek a pontos felmérésére a felúsztatást követően nyilik lehetőség) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előtt folyó védési eljárás eredménye (a védelemnek a hajó egészére vagy csak egyes részeire kiterjedő teljes vagy részleges mivolta) - amelyet a műszaki állapot felmérése is befolyásol - mindenképpen hatást gyakorol majd erre.

    - A döntéshozatalt és a résztevékenységek megtervezését, megrendelését és kivitelezését véleménykülönbség, ellentmondó hirek, stb. nem hátráltatták. A SZŐKE TISZA esetében az egységes fellépés most kezd kialakulni. A hajónak azonban - annak ellenére, hogy több szervezet is foglalkozik vele - egyelőre még saját honlapja sincs! Most - amikor a hajó fizikai léte a kérdés - nyilván nem is az a fontos, hogy van-e ilyen honlap. Később azonban mindenképpen szükség lenne egy olyan forrásra, amely a hajóra vonatkozó információk hiteles helye. Ennek hiányában a munka kevésbé lesz hatékony, ám azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a hajó sorsáról döntésre jogosultak számára nem feltétlenül (nem mindig) fontos a nyilvánosság, a nyilvánosság viszont nem feltétlenül (sőt tipikusan nem) jogosult arra, hogy a hajó sorsáról döntsön.

    A SZŐKE TISZA sorsát illetően tehát ma még sok mindenben nem lehet állást foglalni. Ehhez az is kell, hogy a SZŐKE TISZA új tulajdonosára találjon (ma "csak" a felszámoló jogosult dönteni róla). A leheteséges tulajdonosok körét azonban a hajót majdan érintő örökségi védelem mértéke is befolyásolja. Hisz' lehetnek olyan szervezetek, amelyeknek az egész hajó védése túl nagy terhet jelentene, ezért inkább nem vállalják a tulajdonba vételét. Teljes védelem esetén ugyanis a hajó alapvető jellemzői, (pl. a méretei, a befogadóképessége, stb.) csak az eredetivel megegyezők lehetnek. Ám ezekkel a paraméterekkel alkalmasint nehezebb a tartós fennmaradását, illetve a fenntartását (a folyamatos karbantartás anyagi fedezetét, stb.) biztositani.

    Az érintettek már a most folyó munkálatokat is jórészt önkéntesen és a saját forrásaik terhére végzik. Ezt azonban aligha lehet elvárni a végtelenségig! A mentés legelső lépéseinek a megtétele után ezért egyre nagyobb lesz majd a fenti kérdéseknek (a műszaki állapot pontos és alapos felmérésének, valamint a KÖH ezt is figyelembe vevő teljes vagy részleges védelemre vonatkozó döntésének, illetve a fenntarthatóságot garantáló lehetséges hasznositási módoknak) a jelentősége.

     

  • Egyesületünk és a SZŐKE TISZA

    Tags: gőzhajó, szoke_tisza

    Az elmúlt napokban megjelent közlemények (újságcikkek, internetes, és televíziós nyilatkozatok) kommentárjait olvasva, hallgatva jól érzékelhető tévedések, félreértések tapasztalhatók azzal kapcsolatban, hogy Egyesületünk mit csinált, mit nem csinált, egyáltalán mit is szeretne a SZŐKE TISZÁval kapcsolatban. Sokan találgatják, hogy mi lehet a célunk, pontosan mit is szeretnénk elérni: egyáltalán, miért tesszük, amit teszünk. Íme a válaszok:

    [...] Bővebben!
  • SZŐKE TISZA televízió-riport

    Tags: szoke_tisza

    A szegedi Városi TV videóriportot közölt a SZŐKE TISZÁval kapcsolatos jelenlegi helyzetről. A riportban megszólal Opra Zsuzsanna, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műtárgyfelügyelője, valamint Dr. Balogh Tamás, egyesületünk elnöke. Természetesen magáról a hajóról is látunk vágóképeket.

  • A SZŐKE TISZA története

    Tags: gőzhajó, zoltán_gőzös_közhasznú_alapítvány, szoke_tisza

    A február 26-án elsüllyedt "Szőke Tiszá"-ról egyesületünk elnöke, Dr. Balogh Tamás írt nekrológot (pdf, 12MB), melyben áttekintést kapunk a hajdanán fényűző pompával bíró, jobb sorsra érdemes hajó építését megelőző korszakról, a hajó és kortársai életútjáról és az elmúlt évtizedek hanyatlásáról. A dokumentumban helyet kaptak a Zoltán Gőzös Alapítvány által korábban a hajó szállodahajóként való teljes újjáépítésére (tehát egy, a SZŐKE TISZA eredeti formájára hasonlító, de nagyobb és korszerű új folyami hajó megépítésére) kidolgozott tervek is, amelyeket Portás Csaba tagtársunk, az Alapitvány kuratórimi elnöke osztott meg a nyilvánossággal.

  • Rólunk irták

    2012. február 20-án lezajlott évi rendes közgyűlésünk, melynek jegyzőkönyve hamarosan elérhető lesz honlapunkon. Az elmúlt évben végzett munka értékelése során áttekintettük rendezvényeinket és tavalyi teljesitményüket, amelynek a közelmúltban rendhagyó tükrét tartotta elénk Nagy Áron, a Magyar Nemzet tudósitója.

    Az egyesületünkről - pontosabban a tevékenységünkről, rendezvényeinkről, kutatási eredményeinkről, stb. - szóló hiradások rendszeresen megjelennek a hazai és olykor a külföldi sajtóban is.

    A szaklapokat nem számitva a magyar újságok közül, Nagy Áron érdeklődésének és álhatatos munkájának köszönhetően, eddig a Magyar Nemzeté a pálma. Az újságban eddig bemutatott szervezetek közül kétség kívül egyesületünk a legtöbbet szerepeltetett csoport azok közül, akikkel kapcsolatot tart a szerző, aki szerint "hálás feladat velünk együttműködni!"

    Örülünk, hogy munkánkat rendszeres bemutatásra érdemesnek tartják, s még jobban, ha ennek révén még szélesebb körben járulhatunk hozzá a hajózási ismeretek terjesztéséhez és népeszrűsitéséhez! A szerzőnek pedig ezúton is köszönjük segitőkészségét és kitartását! Az alábbiakban izelitőt adunk "repertóriumából":

     
  • Frissített eseménynaptárunk

    Tags: egyesület, eseménynaptár

    Az egyesületi honlapon frissült az eseménynaptár, ami már - legalábbis a konkrét dátummal ellátott rendezvények esetében - remélhetőleg a végleges dátumokat tartalmazza. Kérjük a tisztelt érdeklődőket és tagtársakat, hogy a korábban közöltekkel ellentétben az ott látható dátumokat tartsák mérvadónak.

  • Február 20.: Évi rendes közgyűlés

    Egyesületünk 2012. február 20-án tartja évi első rendes közgyűlését. Az alábbi kérdések szerepelnek napirenden:

    1) Beszámoló a 2011. év tevékenységeiről, eredményeiről.

    2) Pénzügyi beszámoló a 2011. évről.

    3) Tisztújítás.

    4) Az új egyesületi törvényről egyesületünkre háruló következmények bemutatása, javaslattétel a törvényből fakadó intézkedések végrehajtására.

    5) Jelentés a 2012. évre tervezett tevékenységekről és megvalósításuk előrehaladásáról.

    6) Egyebek (tagi javaslatok, hozzászólások).

    Minden tagtársunk megjelenésére számítunk!

    Tisztelettel:

    Az elnökség