Contents tagged with lucich_karoly

• Novemberi megemlékezések

  Tags: tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, MH_1_Honvéd_Tűzszerész_és_Hadihajós_Ezred, erdobenye, lucich_karoly

  2022. október 11., kedd 14:09:42

  2022 november 4-én 13:00 órakor az egykori ÓBUDAI TENGERÉSZLAKTANYA emléktáblájánál tisztelettel emlékezünk az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének itt állomásozó dunai részlege, a BUDAPESTI TENGERÉSZKÜLÖNÍTMÉNY, a Cs. és Kir. DUNAFLOTTILLA tengerészeire. 1918-tól 1953-ig ez az épület a mindenkori MAGYAR FOLYAMI HADIHAJÓZÁS laktanyája volt. A 83 év alatt itt szolgálókat a szakértelem, a hűség, és a bátorság jellemezte. Tisztelettel őrizzük emléküket! Várunk Mindenkit Szeretettel! (MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred, TIT HMHE, MATE)

  A budapesti ünnepséget követően 2022. november 5-én, szombaton 10:00 órai kezdettel kerül sor Erdőbényén Lucich Károly ellentengernagy és Ferenci Béla altábornagy síremlékének megkoszorúzására.

  

  
  LUCICH Károly ellentengernagy 1868. március 10-én született Pozsonyban. A városi főgimnázium elvégzése után beiratkozott a fiumei Haditengerészeti Akadémiára. 1888. július 1-jén lépett szolgálatba, mint 2. osztályú tengerészkadét. A SAIDA csavaros korvettre hajózott be, amellyel transzóceáni utat tett Indiába és Észak-Amerikába, majd a Tengerészhadtestnél és a Polai Kikötőparancsnokságnál teljesített parti szolgálatot. 1891. május 1-jén sorhajózászlóssá nevezték ki. A torpedótiszti tanfolyam elvégzése után több torpedóhajón szolgált. 1896-ban, a budapesti Ezredévi Kiállításon a kiállítótér felügyeleti szolgálatát látta el. 1898. május 1-jén 2. osztályú hadnaggyá léptették elő. Ezt követően a FRUNDSBERG csavaros korvetten, a Hadügyminisztérium Haditengerészeti Szekciójának elnöki irodáján, majd 1900. július 21-től az ASPERN cirkálón szolgált, és részt vett a kínai boxerlázadás leverésében. 1901. január 1-jén 1. osztályú sorhajóhadnaggyá léptették elő. 1902-től 1906-ig a cs. és kir. Dunaflottillánál töltött be különböző beosztásokat. 1906-tól 1912-ig - rövid megszakításokkal - ismét a Haditengerészeti Szekciónál tevékenykedett, ahol részt vett a haditengerészeti költségvetés előkészítésében és a parlamenti delegációkkal való tárgyalásokon. 1909. november 1-jén korvettkapitányi, 1912. november 1-jén fregattkapitányi kinevezést kapott. 1912. december 8-án vette át a LACROMA uralkodói jacht, 1913. május 13-án pedig a BABENBERG csatahajó parancsnokságát. Ezt követte a polai Kikötőtengernagyi Hivatal és a Pola Tengerészeti Arzenál parancsnoki beosztása, mielőtt 1913. augusztus 4-én újra átvette az ASPERN cirkáló parancsnokságát. 1914. május 1-én sorhajókapitánnyá léptették elő. Nem sokkal a világháború kitörése után (amikor ismét az elnöki hivatalban volt) 1914. október 2-án vette át a Dunaflottilla irányítását Wulff Olaftól. Személyesen részt vett számos flottilla-hadműveletben, 1914. november 10-én pedig megkapta a Lombard Vaskorona rend 3. osztályát (elsőként a haditengerésztisztek közül). Több éves sikeres dunai parancsnokság után visszahívták. 1917. december 13-án vette át a HABSBURG csatahajó parancsnokságát. 1918. február 16-án ismét a polai Kikötőtegernagyi Hivatalhoz került, 1918. május 6-án pedig újra a polai Haditengerészeti Arzenál élére került, ezúttal parancsnokhelyettesként. 1918. június 22-én átvette a Fiumei Tengerkerület parancsnokságát és ebben a beosztásban maradt a háború végéig. 1918. november 1-jén kinevezték ellentengernaggyá. A Fiumét megszálló olasz hatóságok kiutasították, ezért Budapestre költözött, ahol nyugalmazott tengernagyként élt. 1921. augusztus 26-án reaktiválták: a budapesti Hadtörténeti Múzeum vezetését vette át. Ezt a beosztást 1924. január 11-ig töltötte be, majd a Magyar Királyi Folyamerők vezér-főkapitányává nevezték ki. Ezt követően Habsburg József főherceg udvarmestereként dolgozott 1940-ig. Budapesti lakását 1949-ben kisajátították, kényszerlakhelyéül Erdőbényét jelölték ki, ahol 1952. március 12-én sanyarú körülmények között halt meg. Emlékére tagtársunk, Dr. Margitay-Becht András kezdeményezésére állítottak emlékművet kitelepítésének helyszínén, ahol a Magyar Honvédség jelenlegi folyami fegyveres erőinek és a hajózástörténeti hagyományőrző szervezetek képviselői minden évben rendszeresen megemlékeznek a folyami fegyveres erők Erdőbényén nyugvó egykori parancsnokai, Lucich Károly és Ferenci Béla tevékenységéről.
  

  FERENCZI Béla altábornagy 1857. február 21-én született Erdőbényén. 1875-ben végzett a fiumei Haditengerészeti Akadémián. A tizenkilenc évig tartó haditengerész pályafutása során többek között részt vett a Dandolo korvett brazíliai és észak-amerikai missziós utazásán, a Donau korvett gyakorlóútján a Földközi tengeren, szolgált a Kerka ágyúnaszádon és a Habsburg páncélos fregatton. 1894-ben átlépett a Magyar Királyi Honvédségbe, majd 1903-ban lett a Ludovika Akadémia tiszti tanfolyamának parancsnoka, a Katonai Becsületügyi Tanács, és a Katonatudományi Egylet elnöke. A világháborúban betegsége miatt már nem vett részt, 1918.április 8-án, Sátoraljaújhelyen hunyt el, szülei mellé temették az erdőbényei református temetőbe.