Végső búcsú az s.s. UNITED STATES óceánjárótól

Balogh Tamás

Naptár kép

2026. 11. 16.

2026. november 11-én Florida partjainál elsüllyesztették az s.s. UNITED STATES óceánjárót. Ezzel nemcsak a világ legnagyobb mesterséges korallzátonya jött létre, hanem végleg lezárult a klasszikus transzatlanti óceánjárók kora.

Fent:  A süllyedő-sordródó hajótest utolsó pillanatai a felszínen (forrás: itt).


Másfél évvel ezelőtt, 2024 márciusában „Másolat helyett eredetit!” címmel tettünk közzé egy írást itt, a Hajósnépen. Akkor Kaszonyi Sándor Csaba, az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport alapítójának nyílt levelét idéztük, aki arra kérte a tőkéseket: egy újabb, kompromisszumokkal terhes Titanic-replika helyett inkább a pusztulástól fenyegetett, valódi hajózástörténeti kincset, az s.s. UNITED STATES-t mentsék meg az utókornak.

Sajnos a történelem más irányt vett. A tőke nem érkezett meg, a felújítási tervek elbuktak, és a 302 méteres óriás végül a hullámsírban kötött ki.

Az utolsó mohikán útja a mélybe

Az 1952-ben szolgálatba állított s.s. UNITED STATES az óceánjárók aranykorának utolsó fennmaradt, eredeti képviselője volt. Alumínium felépítményével és 240 ezer lóerős gőzturbináival olyan mérnöki csodának számított, amely már az első útján megdöntötte az atlanti átkelés sebességi rekordját, és a Kék Szalagot a mai napig birtokolja. Fedélzetén államfők, világsztárok és művészek sora utazott.

Miután 1969-ben kivonták a forgalomból, évtizedeken át keresték a helyét. A philadelphiai kikötőhely elvesztése után a floridai Okaloosa megye vásárolta meg a hajót, majd 2025 februárjában az alabamai Mobile-ba vontatták, ahol több mint egy éven át készítették fel utolsó küldetésére: eltávolították belőle a környezetre káros anyagokat, és nyílásokat vágtak a hajótestbe.

A kedvezőtlen időjárási előrejelzések miatt az eredetileg tervezettnél egy nappal korábban, 2026. november 11-én kezdődött meg a süllyesztés Destin–Fort Walton Beach partjaitól mintegy 22 tengeri mérföldre délnyugatra. A hajó órákon át küzdött az elemekkel, majd helyi idő szerint este 9 óra körül oldalra dőlt, és végleg eltűnt a Mexikói-öbölbe. A szonáros vizsgálatok megerősítették, hogy a roncs mintegy 55 méteres mélységben, függőleges helyzetben ért feneket.

Mi marad utána?

A búvárok és a tengeri élővilág számára az s.s. UNITED STATES új életet kezd: a tervek szerint a világ legnagyobb mesterséges zátonyaként vonzza majd a látogatókat Florida partjaihoz.

A hajózástörténet szerelmeseinek szívében azonban keserű űr marad. Miközben a világban milliárdokat költenek múltidéző másolatokra és látványosságokra, az emberiség eredeti, pótolhatatlan műszaki és történelmi örökségének ebben a műfajban az utolsó nagy tanúja tűnt el a felszínről (így - bár több kisebb óceánjáró is létezik még, mint a japán HIKAWA MARU és a holland ROTTERDAM V. - az utolsó nagy történelmi példány, a QUEEN MARY maradt). A 2024-es figyelmeztetés sajnos beigazolódott: az emberiség egy újabb pótolhatatlan értéket engedett el.

A hajót teremtő alkotó emberi géniusz emléke és eszménye azonban fennmarad, s hogy biztosan így legyen, ez rajtunk és a közösségeinken is múlik: azon tudniillik, hogy mire és hogyan emlékezünk, hogy amikor újra mód nyílhat rá, többet és jobbat tehessünk. Ennek fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet a következő linkről letölthető összefoglalónkkal (itt), amellyel tisztelegni kívántunk a hajót tervező William Francis Gibbs emléke előtt is, aki több mint harminc évig kitartóan várt a lehetőségre, hogy megalkothassa Amerika első számú, egyben a világ valaha volt leggyorsabb óceánjáróját.