SZŐKE TISZA – avagy lelkes amatőrök HAJRÁ!
Balogh Tamás
2012. 04. 25.
2012. április 23-án „Egy ország egy hajóért – egy hajó a nemzetért” címmel a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapitvány (ZGKA) közzétette közadakozásra felszólító kampányát, amellyel a 2012. február 26-án Szegeden elsüllyedt SZŐKE TISZA gőzhajót, az utolsó magyar kétkéményes lapátkerekes személyszállítót igyekszik megmenteni és a segíteni akarók számára kézzel fogható lehetőséget nyújtani a támogatásra. A kampányt a TIT – Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület (TIT HMHE) támogatja. Az alábbiakban megosztjuk Önökkel az Alapitvány honlapján 2012. április 24-én közzétett következő hiradást:
"Az a véleményünk, hogy mindenkinek, akit megszólított az üzenetünk, joga van pontosan tudni, hogy milyen céllal és milyen tervek valóra váltásához kérjük a támogatását. Erre tekintettel honlapunkon rendszeresen közzétesszük a terveket, konkretizáljuk az elképzeléseket. A ZGKA-val együtt szándékunk, hogy teljesen átlátható módon cselekedjünk, így biztosítva és erősítve a hajó továbbélését célzó tevékenységünk iránti nélkülözhetetlen közbizalmat. Erre tekintettel ezután is folyamatosan beszámolunk az előrehaladásról, illetve az azzal kapcsolatos eseményekről, fejleményekről.
Lehet, hogy ezzel kiszolgáltatjuk magunkat azoknak, akik mást szeretnének kezdeni a hajóval. Lehet, hogy az önként vállalt nyilvánossággal hátrányba hozzuk magunkat azokhoz képest, akik titkolják valódi szándékaikat. Mégsem félünk megtenni azt, ami szerintünk helyes. Úgy véljük ugyanis, hogy a titkolózás és az elhallgatás már éppen eleget ártott a hajónak! Lehetséges, hogy szándékainkkal csak kevesen tudnak azonosulni majd. Lehetséges, hogy emiatt csak csekély összegű támogatás gyűlik össze. Mégis az a szilárd meggyőződésünk, hogy a hajóval már csak a nyilvánosság bevonásán, és széles partnerségen alapuló munkával lehet segíteni.
Arra kérünk mindenkit mielőtt véleményt alkot a kezdeményezésünkről, hogy gondolkodjon el: hasonlóan őszinte és alapos tájékoztatást kapott-e/kap-e bárki mástól, aki a hajóval kapcsolatban állást foglal? Csak hangzatos, szenvedélyes szólamokat, a megvalósíthatóság szempontjából soha végig nem gondolt, semmivel alá nem támasztott ötleteket kap, vagy reálisan megvalósítható és alátámasztott – kivitelezhető – megoldást? Ezek után alkosson véleményt a munkánkról! Lássuk tehát:
Miben áll a mentés - szerintünk?
Február 26. óta megoszlanak a vélemények arról, hogy bontani kell-e a hajót, vagy minden cserére szoruló alkatrész cseréjével lépésről-lépésre lényegében újraépíteni (ne legyenek illúzióink: a „kiemelés” – a cserére szoruló alkatrészek nagy száma miatt – lényegében ezt jelenti).
Mi 2002-ben már állást foglaltunk a kérdésben. Szerintünk a teljes mentés nem lehetséges. Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni a teljes bontást sem. Az adott körülmények között a maximumot szeretnénk kihozni a lehetőségeinkből.
Angliában a MEEDWAY QUEEN nevű lapátkerekes történelmi gőzhajó 1985-ben hasonló helyzetbe került, mint a SZŐKE TISZA. 1987-ben tudták kiemelni és 2006-ban lebontották, majd az eredeti alkatrészek kiemelése után lényegében az eredetivel egyező méretű és megjelenésű új hajót építettek, amibe minden megmentett eredeti alkatrészt áthelyeztek.
Ezt a megoldást szeretnénk követni, illetve a lehető legjobban megközelíteni. Amiről már most biztosan tudjuk, hogy más lesz, mint a MEDWAY QUEEN esetében:
- A MEDWAY QUEEN felújítására 2006-tól 1,86 millió angol font állt rendelkezésre (1987-2006 között kizárólag a civilek erejéből folyt a konzerválás). Ez az aktuális árfolyamon forintra átszámítva 676 452 500 millió forintot jelent. Ez Angliában arra volt elég, hogy 2006-2009 között elkészüljön az újjáépített hajótest. Nekünk jelenleg nem áll a rendelkezésünkre ekkora forrás.
- A MEDWAY QUEEN új hajótestét teljes egészében az eredeti technológiával – szegecseléssel – készítették el. Ezt a megoldást biztosan elkerülnénk. Ok: a szegecses illesztés gyorsabban elhasználódik, mint a hegesztés, ezen kívül javítani is körülményesebb. Ez az üzemköltségeket és a javítás költségeit jelentősen megemelné. Úgy, hogy egyelőre még a hajó fenntartható (nem veszteséges) üzemeltethetősége is kérdéses, (vagyis forrás hiányában) ez nem vállalható fel.
Amit viszont pontosan úgy szeretnénk csinálni, mint az angolok:
- A MEDWAY QUEEN esetében nem egy-egy előre kiválasztott berendezési tárgy, vagy alkatrész menekült meg, hanem MINDEN, ami műszakilag alkalmas volt arra, hogy az új hajóba is beépítsék. Így az eredetiből annyit őriztek meg, amennyit fizikailag csak lehetséges volt. Az, persze, hogy mi is megtehetjük-e mindezt, több dologtól függ:
- Egyrészt attól, hogy a hajónak a felszámolási folyamatban való értékesítése után a tulajdonossal meg tudunk-e egyezni abban, hogy a bontást a hajómentés szempontjaira tekintettel (vagyis kíméletesen, minden – még felhasználható – alkatrész beépítésre alkalmas állapotának megőrzésével) hajtsa végre. Esetleg biztosítsa az ebben való közreműködés lehetőségét (az egyes lakatrészek áthelyezésének alkalmasságáról ugyanis a helyszínen, a bontás folyamatában, a hajóból való kibontásuk előtt egyesével kell meggyőződni).
- Másrészt attól, hogy az új hajóba való beépítésre alkalmas és a fentiek szerinti kíméletes módon kiemelt alkatrészeket meg tudjuk-e vásárolni (összegyűlik-e az ehhez szükséges vételár).
FONTOS tehát észrevenni a különbséget: Az, amit mi javasolunk több mint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által védelembe vett alkatrészek kiemelése. Hiszen mi nem csak egy-két védelembe vett alkatrészt, hanem MINDENT szeretnénk kiemelni, ami az újjáépített hajóba beépíthető. Nem előre, látatlanul akarjuk eldönteni, hogy mi az a hajóból, amit érdemes védeni, hanem minden egyes darab tekintetében akkor tesszük mérlegre a kérdést, amikor az adott darabhoz hozzáférünk (most ugyanis nagyon sok olyan beépített alkatrész van, ami nem is látszik, a KÖH és egyetlen szakértő sem tudja tehát megítélni az állapotát).
Mit kell/tudunk tenni most?
Egyenlőre várakoznunk kell. Arra ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre az elegendő tőke, hogy a felszámolótól közvetlenül vásároljuk meg a hajót.
Nem tudjuk azt sem, hogy a felhívásunkra meginduló közadakozásból mekkora összeg fog befolyni (vagyis kitűzött céljainkból mit tudunk megvalósítani).
A cél mindenesetre az, hogy a hajónak a mentésre alkalmas összes részét megszerezzük a felszámolási eljárásban megtartott licit nyertesétől.
Nem tartjuk valószínűnek, hogy felhívásunk nyomán rövid idő alatt befolyna akkora összeg, hogy a liciten indulhatnánk, s utána a hajót kiemelhetnénk, de bízunk benne, hogy összegyűlik annyi pénz, hogy a menthető elemeket megvásárolhatjuk.
Utána a közérdeklődés szintjéről magasabb szintre helyezzük és fókuszáljuk a kampányunkat: igyekszünk megszólítani a tényleges anyagi lehetőségekkel rendelkező gazdasági, pénzügyi és állami köröket."
A SZŐKE TISZA megmentésének lehetőségei
Az összes SZŐKE TISZA sajtómegjelenés összegyűjtött listája elérhető honlapunkról