Gyászhír: Meghalt Dr. Katona András
Balogh Tamás
2026. 03. 07.
A hazai közlekedéstudomány és sport nagy alakja, Dr. Katona András (1938-2026) elvesztését gyászolja. Személyében a közlekedéstudományi és -történeti kutatás a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb formátumú és hatású intézményvezetőjét és szervezőjét veszítette el.
Katona András Budapesten született 1938-ban.
Szakmai életútja:
1960-ben okleveles közlekedésmérnöki, 1961-ben pedig szakközgazdászi diplomát szerzett, majd a MÁV vezérigazgatóságán kezdett dolgozni, előbb osztályvezető-helyettesként, később a Műszaki Fejlesztési Osztály vezetőjeként, végül főosztályvezető-helyettesként. Tagként ekkor lépett be a Közlekedéstudományi Egyesületbe.
1964-ben áthívtak a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumba, ahol osztályvezetőként kezdett, majd főcsoportfőnökként (a mai helyettes államtitkárnak megfelelő beosztás) fejezte be a szolgálatot.
1983-tól az újonnan alakult (azóta megszűntetett) Közlekedési Főfelügyeleten dolgozott.
1985-től a győri Közlekedési és Távközlési Főiskola (ma: Széchenyi István Egyetem) docense.
1991-től a Közlekedéstörténeti Tanszék alapítója és vezetője Győrben (1991-ig).
1988-től a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott előadója (1991-ig).
1990-ben megpályázta és elnyerte a Közlekedési Múzeum vezetését, melyet 2006-ig végzett.
1990-től a Közlekedéstudományi Egyesület Főtitkára (2010-ig).
2007-től a Közlekedéstudományi Szemle főszerkesztője (haláláig).
Sportteljesítménye:
1958-ban a magyar vízilabda-válogatott tagjaként Európa-bajnoki címet szerzett Budapesten.
1959-ben, a Torinóban megrendezett I. Nyári Universiadén (főiskolai világjátékokon) a magyar vízilabda-válogatott tagjaként ezüstérmet szerzett.
1960-ban a római olimpia bronzérmes vízilabdázója volt.
1962-ben a magyar vízilabda-válogatott tagjaként újabb Európa-bajnoki címet szerzett Lipcsében (kétszeres Európa-bajnok).
1963-ban Universiade győztes.
1965-ben újabb Universiade győzelem (kétszeres Universiade győztes).
1966-ban a BVSC csapatával magyar bajnok pólós.
1974-től az OSC vezetőedzője (1976-ig).
1983-ban a sporttal való aktív kapcsolata véget ért.
2026-ban a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play díjjal tűntette ki.
Dr. Katona András mérnöki, vasúti vezetői és minisztériumi tapasztalatai a gondolkodás széles horizontját, s a nagyívű célkijelölés és megvalósítás képességét biztosították intézményvezetői működéséhez, amivel – elődeivel és utódaival összevetve – kiemelkedően jelentős, pozitív hatást gyakorolhatott az általa vezetett intézmény életére, irányítva a múzeum szakmai munkáját, közreműködve a Közlekedési Múzeum Évkönyve szerkesztésében, a múzeum 1896-1996 közötti százéves történetének dokumentálásában és jelentős szerepet vállalva a múzeum millenniumi eseményeinek lebonyolításában (1996), majd a Földkerülő SZENT JUPÁT vitorlást és Fakas Bertalan űrutazásának visszatérő egységét bemutató Hírességek Csarnoka (2001), illetve a hajózási állandó kiállítás (2004) megvalósításában. Vezetése alatt az intézmény korszerű nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező, országos gyűjtőkörű szakmúzeummá fejlődött, és számos új tagintézménnyel gazdagodott, ami megágyazott a 2009-ben megvalósult későbbi, szélesebb körű integrációnak a Minisztertanács 1043/1972. (XI.9.) sz. határozatával létesített Országos Műszaki Múzeummal. Eredményeit a múzeumi funkciók és működés nemzetközi átalakulásának nagy forradalma idején érte el, hozzájárulva a szakmúzeum munkatársi közösségének eredményes megújításához, a fiatal kutatók intézménybe vonzásához is.
Az egyesületünk működése szempontjából fontos két tevékenység is az ő igazgatói működése alatt valósult meg:
Egyrészt 2003-2004-ben került sor az 1959. évtől beleltározott belvízi és tengeri hajózás műszaki rajzanyag utólagos rendezésére és a hajózási műszaki rajzok és dokumentációk állagvédelmi rendezésére, ami magában foglalta a tárlószekrények és a rajztartó mappák szükség szerint feliratozását is. E tevékenység kiemelkedő jelentőségű részét képezte a Mladiáta-hagyaték rajzanyagai leltározási munkáinak elvégzése. A beleltározott rajzmennyiség 90 leltári tételszám alatt 5253 db lapot foglal magába, amelyből 2035 lap a hajózási műszaki rajzok 2003-as leltározási gyarapodása, a Balatonfüredi Hajógyár rajzdokumentációjára kiterjedően.
Másrészt 2004. szeptember 9-én nyílt meg „A hajózás története - Tengerhajózás” c. kiállítás (rendezte és forgatókönyvét írta: dr. Mészáros Balázs), először csak időszaki, később állandó kiállítássá bővített anyaga, amely a múzeummal együtt azóta sajnos lebontásra került és a jövője jelenleg teljesen bizonytalan, noha az 1896-os országos kiállítás anyagára építve a hajózási anyag az 1899. május 1-i megnyitásától kezdve folyamatosan a múzeum állandó kiállításának szerves része volt (amely utóbb még az 1984. július 12-én megnyílt külső gyűjteményi helyszínt, a KOSSUTH Múzeumhajót is magában foglalta).
Hálásak vagyunk Dr. Katona András szakmai működéséért, s a halálával bekövetkezett veszteség miatt együttérzésünket fejezzük ki családjának és közösségeinek, ahol gyászolják őt. Emlékét kegyelettel megőrizzük.
1. ábra: A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum hajózási állandó kiállítását mintegy 80 nagyméretű hajómodell és tabló alkotta, hajózási berendezésekkel, navigációs eszközökkel kiegészítve az egyetemes hajózástörténet és a hazai gyártástörténet témaköréből. A gyűjtemény egy kontinentális országhoz képest jó áttekintést adott és a hazai vonatkozásokat is megfelelően bemutatta. A Múzeum épületének 2016-2017-ben történt lebontása óta azonban a gyűjtemény jövője kérdéses.