Válasz írása

Teljes mértékben egyettértek az elözőekben irtakkal.Sok mindenen kell változtatni a rendezvény szervezéssel és lebonyolitással kapcsolatban.Mindig kel , hogy legyen "B" verzió szinte mindenre és mindenkire, de ezidáig jó esetben is csak éppen hogy kiszenvedtük a dolgokat, főleg a szükséges anyagiakat .Talán azt is megkockáztatom , hogy a lehetőségeinkhez képest túlvállaltuk magunkat.

A fentiekkel mind egyetértek.

Az előadásokhoz:

Nagyon jó ötlet hajózástörténeti előadásokat tartani a Kassán, azt hiszem a helyszín annyira extra, hogy kár lenne nem erre is használni. Nem tudom ezek tervezett időpontja mikor lenne (már ezen a héten?), de mindenképp jó előre meg kellene hirdetni őket, és az időpontokat is jónak tartom. Esetleg még később is lehetne, pl. 18-19 órai kezdettel. Nem szabad azt a hibát elkövetni, mint a Várban tartott előadásokkal, hogy a többség számára tökéletesen elérhetetlen időpontban voltak megtartva.

Sőt, továbbmenve: a jövőben folyamatosan, rendszeresen lehetne (mondjuk hetente) előadásokat tartani a nagyközönséget érdeklő témákban (sok, a foglalkozásokon már megtartott előadás is mehetne, a MúzÉj-esek is mindenképp). Egyik barátom kitűnő ötlete volt, hogy hajós témájú filmek vetítéséhez is ideális helyszín lenne a hajó: amennyiben biztosítani tudjuk a szükséges technikát (projektoron kívül komolyabb hangrendszert is), különös hangulata lehet mondjuk egy Das Bootnak vagy U-571-nek, hasonlóképpen az egyesületben már bemutatott különleges filmekhez (Der magische Gürtel, az olasz háborús film). Mindezeknél a helyszínen lenne egy szakavatott is, aki a filmet (a némafilmek esetében közben) kommentálná, bemutatná előbb a történelmi hátteret, felhívná a figyelmet a filmes tévedésekre... Ez oda vezethetne, hogy a Kassán kialakulna egy "külsősök" (azaz nem - csak - egyesületi tagok által) látogatott hajózástörténeti gócpont, interaktív ismeretterjesztő műhely. És van-e eszmeibb helyszín erre a Kassánál? Félreértés ne essék, mindez az egyesülettel nyilván nem konkurálna, hanem azt kiegészítené.

Piedone barátunknak igaza van: Tavaly a rendezvényplakát általa javasolt helyen történő elhelyezésével oldottuk meg a problémát. Idén ez elmaradt, meg is lett a következménye...

Egyebekben:

- Annak ellenére, hogy 3 szervezőbizottsági ülést is tartottunk, egyszer se jutott eszébe egyikünknek sem (magamat is beleértve), hogy szükség lenne egy forgatókönyvre az est lebonyolításához. Márpedig az események bebizonyították, hogy kellene ilyen. Ennek hiányában ugyanis csak a segítő- és tettrekészebb tagok találták fel magukat és álltak rögtönzött tárlatvezetéssel, stb. a látogatók rendelkezésére, de ez így - az est minden korábbinál hatalmasabb tumultusában minden összehangoltság nélkül - sokkal kevesebb eredményt hozott annál, mint amennyit hozhatott volna. A tagoknak tudnia kell, hogy számítunk-e járjuk és ha igen, mi a feladatuk. Egyben minél több tagot kell bevonni az est lebonyolításába (hiszen túl kevesen voltunk és ezerfelé szakadtunk). Ezért akkor is készíteni kell ilyen forgatókönyvet, ha nagyon túl vagyunk terhelve. Ha a szervezésben már feladatokat vállalt tagoknak nem megy, akkor további - még feladatokkal nem terhelt - tagokra kell kiosztani a forgatókönyv-készítés reszortját.

- Nagyon komoly problémának - egyben súlyos kockázatnak - tartom, hogy nem minden esetben kapjuk meg a külső közreműködő partnereinktől azt a segítséget, amit előzetesen megígértek. Ez ellen 2 dolgot tehetünk:

1) Ha kell minden nap újra és újra felhívjuk őket egészen az est kezdetéig, hogy amit megígértek, azt tudják-e még biztosítani.

2) Bármit is mondanak, készülünk vészforgatókönyvvel. Én ezt most megtettem, de korlátozott lehetőségeim folytán csak laptoppal és vetítővel készülhettem. Mint bebizonyosodott, ha ezt nem teszem, az összes előadás elmaradt volna, a helyzet azonban így sem volt rózsás, sőt.

A megígért hangosítás és technika rendelkezésre állásának elmaradása - illetve az, hogy ez csak a legutolsó pillanatban derült ki - most igen kellemetlen helyzetbe sodort bennünket. Igaz, hogy "csak" a Ganz Darugyár igazgatója előtt "bőgtünk le", de csak kevésen múlt, hogy nem "égettük le" őt is az arab ügyfelei előtt, akiket eredetileg meghívott volna a kiállításunkra, hogy ott hallgassák meg az előadását (a hatalmas buktától csak az mentett meg bennünket, hogy végül - a következmények ismeretében nagy szerencsénkre - meggondolta magát). Bele se merek gondolni, hogy mekkora tekintélyvesztéssel járt volna és mennyit ártott volna a jó hírünknek, ha a mi gyenge teljesítményünk miatt az igazgatót éri kár!

- A szervezésben részt vevő tagtársaknak rendszeresen és rövid határidőn belül – lehetőleg azonnal – meg kell osztaniuk egymással a szervezést érintő információkat. Most legalább két esetet tudok, amikor ez elmaradt és ennek következtében kárt szenvedtünk (Hűvös Feri és Bauer József esetére gondolok, amikor egyik esetben Bicskei János, másik esetben én voltam a ludas – minimum – és ezért bizonyos modellek nem kerültek bemutatásra a kiállításon).

Javaslatok a távolabbi jövőre:

- Ákos Gyurinak volt egy - szerintem nagyon jó - ötlete: a gyerekeknek ne a tavalyihoz hasonló "műveltségi tesztet" csináljunk, hanem egy interaktív tárlatvezetést, ahol jó sokat kérdezhetnek.

- A látvány-makettezés, a gyermekrajz-verseny és az interaktív tárlatvezetés szerintem állandó részét képezze ezután minden évben a múzeumok éjszakáján rendezett programjainknak. A gyermekprogramok szervezése ugyanis szerintem nagyon fontos, hiszen a gyerekek a szüleiket is magukkal hozzák (amire egyébként még az idősebb tagtársaink esetében is volt - nagyon helyesen - számos példa az idei est folyamán is), így ez a hajózási ismeretek és saját eredményeink széles körű disszeminációjához nélkülözhetetlen. Erre tekintettel megállapodtam a Pelikán Modell Klub vezetőjével (Szűcs Imi barátunk feleségével), aki hivatásszerűen is gyerekekkel foglalkozik, hogy a jövő évi est gyermekprogramjainak szervezését vállalja magára. Elvállalta.

- A csoportos (pl.: negyedóránként indított 10-15 fős turnusos) tárlatvezetés egyébként a felnőtt látogatók számára sem lenne hátrány. Sokan igényelték ezt az idei est folyamán úgy a tagoktól, mint a pénztárban ülőktől, akik a TIT-pólót viselő emberekhez irányították őket, akik – az esetek többségében – meg is tettek minden tőlük telhetőt, de a már említett okok folytán (a nagy tömeg és a forgatókönyv hiánya miatt) erőfeszítéseik nem hoz(hat)tak általános átütő sikert.

- A jövőben jó lenne elkerülni, hogy a bemutatott modellek névtábláit az utolsó pillanatban „kókányoljuk” össze a helyszínen, mert ez vagy sikerül, vagy nem. Jó pár éve Pásztói Robi barátunknak volt egy épkézláb ötlete, hogy minden egyesületi modellnek egységes megjelenésű és tartalmú táblát kellene készíteni. Ezt az ötletet felkarolva tettem javaslatot az „Országos Makett- és Modelljegyzék” összeállítására, amit Bicskei János el is készített én meg gépre vittem. Most mát épp’ itt lenne az ideje, hogy megtegyük az utolsó lépést is és – a modelltulajdonos egyesületi tagokkal egyeztetve – elkészíttessük a táblákat (jelenleg csak Csák Zsolt tagtársunknak vannak egységes megjelenésű modell névtáblái).

Erre a hétre:

- Az OCTOPUS-osok standjuk nagy részét elbontották, a 2 db nagyméretű LCD képernyőt azonban ott hagyták és megengedték számunkra azok használatát. Beszélgetéseink során egyben jelezték, hogy a KASSA általuk tervezett hasznosítása az előzetes számításaik szerint csak akkor lesz rentábilis, ha a látogatók napi átlaga 70-100 fő (ez persze nem jelenti azt, hogy a kívánt – illetve a nyereséges működéshez szükséges – látogatószámot ne lehetne elérni az évben csupán egy-egy, a múzeumok éjszakájához hasonló, nagyobb rendezvény folyamán). A fentiekre tekintettel javasoltam nekik, hogy tegyünk egy próbát és hirdessünk meg előadásokat a hét napjain 16:30-19:30 között (munkaidő után), s lássuk, mennyien jönnek el. Az előadások tényét, helyét, idejét rádióban, Pesti Estben, EXIT-ben, neten (honlapjainkon, facebook-on, egyéb levlistákon) tennénk közzé. A PESTI EST és az EXIT nyomtatott számába persze már valószínűleg nem férünk bele, de a netes változatukba igen. Ezért a mai klubfoglalkozáson át kellene beszélni, hogy ki, milyen témában vállalna előadást.

Biztosan eszünkbe jut - neklem is és másoknak is - még sok érdekes gondolota, most mindenesetre csak ennyire tellett. Ha mindezt megcsináljuk, már ez is sokkal több feladatot jelent mindannyiunk számára, semmint azt szeretnénk, de remélhetőleg ezek alapján sokkal több örömben lesz majd részünk jövőre (üröm nélkül) és zökkenőmentesebben zajlik majd le az est.

Ezúton is ismételten szeretném egköszönni minden segítő és személyesen - munkájával - közreműködő tagtársunkak a részvételt és a sok segítséget!

Balogh Tamás

Kezdeném is, amin javítani lehetne:

- Hangosítás: az előadások ebben a formában sajnos az örömteli módon folyamatosan nagy tömeg által keltett háttérzaj miatt csak nagyon kevés ember számára voltak élvezhetők, pár méterre az előadótól már nem lehetett semmit sem érteni.
- Orrkabin: többen kíváncsiságtól hajtva bementek az előadások helyszíne mögött elérhető, a hajóorrban lévő kabinba, ami üresen állt. A jövőben ezt a helyiséget is ügyesen ki lehetne hangulatosan alakítani, felhasználni. Néha jobb, ha kisebb helyen vannak a kiállítási tárgyak "sűrítve", mint ha nagy térben elszórva.
- Útjelzők: bár folyamatosan voltak a bejáratnál is a tétova látogatóknak segítő egyesületi tagok, de jó lenne a főbb attrakciókat a bejáratnál és mondjuk a jobboldali feljáró alján (ahol a Leitha plakát volt) egy plakáttal jelezni. Gondolok itt arra, hogy ki lehetett volna írni, hogy balra előadások és a címadó kiállítás látható, jobbra az athéni kiállítás és az Octopus, előre fel lehet menni a fedélzetre és át lehet jutni a Sopronra meg a Dunaújvárosra...
- Program: a programokat a helyszínen is jelezni kellene, például a sétahajó indulásának időpontjait (ennél problémás volt, hogy az utolsó pillanatban változott a hajó kikötési helye, ami érthető, de addig meg többen félrevezettük az érdeklődő látogatókat...).
- Jegypénztár és bejárat: ez időjárásfüggő, de alapvetően arra kellene törekedni, hogy a jegyeket még kint, a pontonon meg lehessen vásárolni. Így akadálytalanul lehetne ki- és befelé közlekedni az egyetlen ajtón. Ott elég nagy volt a tumultus.