Contents tagged with habsburg
-
150 éve ért véget a mexikói császártragédia
1867. június 19-én délelőtt 10 órakor végezték ki a mexikói juaristák Ferdinánd Miksa osztrák főherceget, a cs. kir. haditengerészet volt parancsnokát, I. Miksa néven mexikói császárt. Az alábbi linkről letölthető cikkekkel rá emlékezünk. http://m.blog.hu/ha/hajosnep/image/miksa_cikkek_20170619.pdf
A császár kivégzésének helyszíne, a mexikói Queretaró melletti harangdomb csakhamar zarándokhellyé vált. A helyet, ahol a három áldozat a kivégzőosztag elé állt, a helyiek már 1867-ben kövekkel és fából készült keresztekkel jelölték meg, majd Raphael Olvera kormányzó kezdeményezésére 1886-ban három kő sztélét emeltek a helyükön, amelyekre a kivégzettek nevét vésték (a fakereszteket ekkor a Cerro de las Campanas Múzeumba szállították).
A három sztélé helyén végül 1900-ban, a diplomáciai kapcsolatok Mexikó és Ausztria-Magyarország közötti helyeállításának évében - és annak egyik feltételeként - felépült a Miksa-kápolna (Capilla de Maximiliano). A Ferenc József császár és király kezdeményezésére a fivére emlékére emelt eklektikus stílusú épületet Maximilian Mitzel bécsi építész tervezte és 1901. április 10-én szentelték fel.
A kápolna megába foglalja az emlékhelyet, mégpedig úgy, hogy a három kősztélé alapja három részre osztja az oltárhoz felvezető lépcsősort. Az oltárt a Querétaroi Iparművészeti Iskola növendékei készítették, az oltáron lévő keresztet pedig annak a NOVARA fregattnak a faanyagából készítették, amelyen Miksa és hitvese, Sarolta Mexikóba utazott, s amelyen Miksa holtteste is hazatért. A kápolnát 2017 januárjában a querétaroi önkomrányzat felújíttatta.
A queretarói harangdomb emlékhelyének átalakulásai: 1) Az első emlékkövek és fakeresztek (1867-1886), 2) Az 1886-ban emelt kősztélék (1886-1900). 3) A kö sztélék köré vont kovácsolt vasrács (1890-1900) és 4) A Miksa-kápolna (1900-). Forrás: http://www.mexicoenfotos.com/mobile/city.php?album=vintage&province=queretaro&city=queretaro&page=2
Forrás: http://www.sauval.com/fotos/mexico2011/que7.jpg
-
Habsburg Ottó eltávozott
Életének 99. esztendejében elhunyt Habsburg Ottó, teljes nevén Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen, főherceg, politikus, közíró, az Európai Parlament volt tagja, az utolsó Habsburg-trónörökös.
Bár a 20. század első felében az uralkodóházat valamennyi egykori országában megfosztották a tróntól és mindegyik köztársasággá alakult, a főherceg csak 1961-ben mondott le osztrák trónigényéről. A monarchisták azonban ezután is I. Ottó osztrák császárt, a magyar legitimisták pedig II. Ottó magyar királyt tisztelték személyében (a Gothai Almanach - Genealogisches Handbuch des Adels -, mely a jelenlegi és egykori uralkodóházak leszármazását tartja számon, a királyi hercegi címet használja a trónfosztott uralkodócsaládok tagjai esetében is: Königlicher Prinz von Ungarn a királyi fenség - Königliche Hoheit - megszólítással).
Ottó főherceg 1951. május 10-én a franciaországi Nancyban vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt (1925-2010), akitől hét gyermeke született. Fia, Habsburg Károly főherceg – a magyar legitimista csoportok szerint ő Magyarország királyi- és Ausztria császári trónjának örököse – 1961-ben született Bajorországban. Legkisebb fia, György 1964. december 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Starnbergben. A Magyar Vöröskereszt elnöke. Feleségével, Eilika oldenburgi hercegnővel és három gyermekükkel (Zsófia, Ildikó, Károly), 2000 óta a Budapest melletti Sóskúton és a bajorországi Pöckingben élnek.
Ottó főherceg családja tagjai közül kiemelkedő érdeklődést tanúsított az egykori cs. és kir. haditengerészet története iránt. Megjelent barátunk, Sergio Gobbo Úr novigradi múzeuma – az egykori flotta történetét csodálatra méltó egyediséggel feldolgozó GALLERION, Adriatic Nautical Collection – megnyitóján is (képünkön: http://www.kuk-marine-museum.com/gallerion-eng/ENGEvents.php). Tőle származik a kiállításaink megrendezésében bennünket is inspiráló gondolat: „Aki nem ismeri a múltját, nem ura a jövőjének sem, hisz’ nem tudja, hogy honnan jött, így azt sem tudhatja, hogy hová tart, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudja, hol van”.
Kegyelettel emlékezünk és megőrizzük emlékét!