Contents tagged with első_világháború_centenáriuma
-
Tűzhalál a tengeren
1914-ben az első világháború kitörésekor aknára futott és elsüllyedt az s.s. BARON GAUTSCH utasszállító gőzhajó, amely a háború kitörésének hírére Adria-parti nyaralásukat megszakító polgárokkal, tisztviselőkkel, kereskedőkkel telve igyekezett Trieszt felé. A szerencsétlenségnek több mint 200 áldozata volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára ez volt a háború első polgári vesztesége. S, ha erre az eseményre, mint a háborús veszteségek nyitányára tekintünk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a hajóveszteséget sem, amely a háború végén, az s.s. BÁRÓ KEMÉNY gőzhajó fedélzetén következett be 1918. november 22-én. A tragédia centenáriumához közeledve cikkünk ennek az eseménynek állít emléket.
I. A történelmi háttér:
1915. október 3-án – a Gallipoli elleni támadás sikertelensége miatt Törökországból kivont – brit és francia alakulatok érkeznek a semleges Görögországhoz tartozó Szalonikibe. A görög kormány eredménytelenül tiltakozik a partraszállás ellen. Decemberre a báró kövessházi Kövess Hermann vezette XIX. osztrák-magyar hadsereg a bolgár erőkkel együttműködve elfoglalja a Balkánt, az osztrák-magyar és bolgár szárazföldi csapatok balkáni előrenyomulása eléri a semleges Görögország északi határát. Nagy-Britannia ekkor a dél-Albániában állomásozó olasz és brit erők kivonását javasolja, ám Olaszország – az osztrák-magyar flotta elleni Otrantói blokád fenntarthatósága érdekében – ragaszkodik a Valona körüli balkáni hídfőhöz.
1916. október 2-án az antant Saranda elfoglalásával kiszélesíti a valonai hídfőt Dél-Albániában. A valonai hídfő tehát megmaradt, s ez fontos következménnyel jár: Még 1916 augusztusában történt, hogy a bolgár 1. hadsereg Kastoria felől Koila felé irányuló támadást indított a görögországi Makedóniában az Osztrovszki-tó nyugati partján stabilizálódott szaloniki fronton Lerintől (ma: Floriana) 60 km-re délkeletre. Az 1916 elején az előrenyomuló osztrák-magyar csapatok elől hátrálva Albánián keresztül a Balkánról evakuált szerb hadsereg 120 000 katonája által tartott frontszakasz kitartott, s az antant erők 1916. szeptember 12-én ellentámadásba mentek át. December 11-ig tartó ellen-offenzívájuk eredményeként elfoglalták Monasztírt (ma: Bitola, Macedónia). Az október 2-án megerősített dél-albániai olasz erők a monasztíri offenzívával összehangoltan november 10-én megkezdték az előrenyomulást, s a szaloniki és a dél-albániai antant front november 19-én az Ohridi-tónál egyetlen, az Adriától az Égei-tengerig tartó folyamatos makedón fronttá egyesült.
1918. október 2-án – a bolgár front összeomlása és Bulgária egyoldalú fegyverszüneti kérelme miatt – Ausztria-Magyarország megkezdi Albánia tengeri úton történő kiürítését (a télen eleve nehezen járható, ellenséges területen keresztül vezető szárazföldi útvonalak miatt az osztrák-magyar haditengerészet támogatásával, hadiszolgálatra igénybe vett kereskedelmi hajók segítségével). A kiürítést az antant hajóegységek Durazzó (Albánia fő kikötője) bombázásával igyekeznek megakadályozni, ám a császári és királyi haditengerészet fedezete alatt a kiürítés folyamatosan zajlik.
1918. október 4-én az Ohridi-tó körül állomásozó mintegy 3 000 magyar és néhány osztrák katona is megkapja a visszavonulási parancsot. Cattaró, a Monarchia déli hadikikötője irányba vonulnak vissza gyalogosan.
1918. november 3-án a Monarchia aláírja a fegyverszüneti egyezményt Padovában.
1918. november 5-én a francia hadsereg és flotta egységei (a francia KABYLE romboló) megérkeznek Cattaróba. Az antant egységek még aznap megkezdik a kikötő aknamentesítését. November 8-án hozzájárulnak ahhoz, hogy az egykori osztrák-magyar hadihajók a Monarchia délszláv népeinek küldötteiből alakult Délszláv Nemzeti Tanács által kijelölt jugoszláv őrizet alatt maradjanak, feltéve, ha fedélzetükön tartózkodó legénység létszáma nem elég a hajók irányításához.
II. A tragédia:
1918. november 22-én Az Ohridi-tó mellől visszarendelt 3 000 fős magyar haderő 2 500 tagja az albán és montenegrói hegyeken át vezető gyalogmenet után megérkezik a Cattarói-öbölbe, ahol a fiumei székhelyű M. Kir. Adria Tengerhajózási Részvénytársaság BÁRÓ KEMÉNY (II) gőzhajója horgonyoz, a párizsi illetőségű francia Louis Jacques Atger parancsnoksága alatt. A kapitány feladata a balkáni frontról visszatérő alakulatok repatriálása, ezért felveszi a katonákat, s elindul velük Spalato (ma: Split) érintésével Fiume (ma: Rijeka) felé.
A hajó fedélzetén iszonyatos a zsúfoltság (elvégre ömlesztettáru- és nem személyszállító hajóról van szó). Sok katonának, csak a fedélzet alatt, a hombárokban jut hely, ahol fa- és fürészáru-rakományt, szenet, illetve a szárazföldi hadseregek álltainak ellátásához szükséges szalmát tárolnak. Azok, akiknek csak a fűtetlen és részben a vízszint alatt lévő (tehát kívülről még a tenger által is hűtött) sötét rakterekben jutott hely, a szalmára heverednek és tűzrakással igyekeznek védekezni a november végi éjszaka dermesztő hidege ellen.
Almissa (ma: Omis) közelében tűz üt ki a raktérben. A tűz pontos oka nem tisztázott, mindenesetre a gyúlékony anyagokkal (fával, szalmával és széngázokkal) teli zárt térben gyorsan elterjedtek a lángok. Atger kapitány, Boinotz főgépész, Kumbatovic mérnök és Culjak kadét siet a raktérbe zárt emberek kiszabadítására és a sérültek segítségére. A rakteret fedő deszkázat azonban addigra már belülről átégett, így, amikor rálépnek, beszakad alattuk, s a lángoló mélységbe zuhannak. A hajó irányítás nélkül marad.
A maradék legénység ekkor a leggyorsabban igyekszik elérni a közeli Spalato kikötőjét, ahol a Szent Péter móló mellé kötnek ki a hajóval, amelyen még mindig tombol a tűz. Az életben maradottak itt elhagyják a hajót, amelyen a helyi tűzoltóság igyekszik megfékezni a lángokat. A helyi lapok beszámolói szerint a tűz akkora, hogy estig sem sikerül eloltani az erejüket megfeszítve dolgozó tűzoltócsapatoknak. Amikor végül kihunynak a lángok, senki sem akad, aki behatolhatna a kiégett rakterekbe, a mérgező füst miatt, a füst sűrű függönyén áttekintve azonban olykor feltűnnek az odalent szénné égett emberek holttestei, akik hiába igyekeztek menteni az életüket.
Az izzás csak november 23-án szűnik meg. Ekkor lehet először felmérni a veszteség mértékét. A 4 tengerész holttestét másnap a Szent Antal templomban ravatalozták fel, s a Sustipan temetőben helyezték örök nyugalomra. A francia trikolórral letakart koporsóikat 2 francia tengerész vitte, s a város lakossága kísérte. A Zvojnimir gyermekkórus az „Ethernal father” kezdetű tengerész himnuszt énekelte, az osztrák-magyar várost megszállva tartó szerb hadsereg alakulatai pedig három díszsortüzet lőttek. A tűzvészben elpusztult magyar katonák maradványait ugyanitt helyezték el. Mivel lehetetlen volt az azonosításuk, a raktérből kiemelt tetemeket egyetlen közös sírba temették. Eközben – mintegy végzetszerűen – erős déli szél támadt, amely eltépte a BÁRÓ KEMÉNY köteleit, amelyek a parthoz kötötték. A hajó személyzet nélkül állt, s elkezdett kisodródni a kikötőből. Egy közelben álló kikötői vontatónak sikerült megállítania még azelőtt, hogy baj történhetett volna.
III. A hajó:
A BÁRÓ KEMÉNY (II) a társaság 1898-ban elsüllyedt azonos nevű áruszállító hajójának pótlására 1899-ben épült az angliai Middlebrough-ban. Hossza 97,5 m, szélessége 12,9 m, térfogata 2 710 tonna volt és ömlesztett árut szállított az adriai- és a földközi-tengeri, illetve Európa atlanti kikötői között. 1922-ben eladták, új tulajdonosa az olasz Volosca Hajózási Vállalat lett, amely a MAMELInévre keresztelte. 1925-ben az olasz Lloyd vette meg, amely RECIFE néven üzemeltette. 1947-ben hadikárpótlásként brazil tulajdonba került, ott is bontották szét 1949-ben.
IV. Források:
http://www.lokalpatrioti-rijeka.com/forum/viewtopic.php?p=98297
http://www.klub-susacana.hr/revija/clanak.asp?Num=101-102&C=15
http://www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/baro_kemeny_2_/1239
A történtekről egyesületünk elnöke interjút adott Kovács Olivér számára, aki a Műemlékem.hu oldalon közölt cikkében használta fel azt a fenti információkkal egyetemben.
-
170 éves a magyar honvéd folyami hadihajózás
1848. július 25-én lesz 170 éve annak, hogy az „Országos Hadigőzös Mészáros” névre keresztelt hajó - Európa első gőzüzemű felfegyverzett folyami hadihajója - vízre bocsátásával kezdetét vette a Honvédség intézményi keretei között végzett folyami hadihajózás (nem tévesztendő össze a magyar hadihajózással, amely a tengereken IV. Béláig, a folyókon pedig lényegében a magyar államalapításig visszavezethető intézményi gyökerekkel rendekezik).
A Magyar Honvédség hadihajósai az évfordulót fegyvernemi napjukként ünneplik. Az alakulattal együttműködő egyesületünk pedig ezúttal is közös kiállítás megszervezésével vesz részt az ünneplésben.
A kiállítás két fő részből áll: Első részében ezúttal is bemutatjuk a tengeri háborúban való osztrák-magyar részvétel eseményeit (ez alkalomból készített kiállításunk 2016-ban debütált). A kiállítás második részében pedig felelevenítjük a magyar honvéd folyami hadihajózás 170 éves történetét. A kiállítást a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület modellező mestereinek alkotásai - Dr. Csák Zsolt (1 db), Hocza István (1 db), Dr. Hüvös Ferenc (8 db), Kecskeméti József (3 db), Varga János (2 db) - és a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred csapatmúzeumának gyűjteménye teszi teljessé.
A kiállítás ebben az évben országszerte több helyszínen bemutatkozik. 2018. május 15-én - a győzelmes Otrantói tengeri ütközet évfordulóján - Budapesten nyit, majd június 10-én Veszprémbe, végül november 11-én Erdőbényére látogat. A helyszínek kiválasztását több körülmény indokolta: a veszprémi bemutatóra a SZENT ISTVÁN csatahajó elsüllyedésének, az erdőbényei megemlékezésre pedig az első világháború befejezésének és a cs. és kir. Haditengerészet megszűnésének századik évfordulóján kerül sor.
A rendezvény az első világháború centenáriuma alkalmából 2014-ben meghírdetett négy éves programsorozatunkhoz illeszkedik, melynek keretében egyesületünk egyebek között a LAJTA Monitor Múzeumhajó második országjáró körútját is utazó kiállítás és tárlatvezetésben közreműködő egyesületi tagok rendelkezésre bocsátásával támogatta.
A LAJTA Monitor Múzeumhajó bemutatásában közreműködő tagtársaink, Pichler Norbert egyesületünk egyenruhás hagyományőrző alakulatának tagja és Székely László hö. sorhajóhadnagy, a Hagyományőrző Tagozat vezetője.
-
Kiállításunk a Ludovikán
2016. április 11-én hétfőn 16:00 órai kezdettel kerül sor az első világháború centenáriumára emlékező - a cs. és kir. haditengerészet világháborús teljesítményét feldolgozó - országjáró vándorkiállításunk első nyilvános bemutatójára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem "Ludovika" központi épületének kiállító termében.
A kiállítás megrendezésének ötletét még 2014. januárjában, a SZENT ISTVÁN csatahajó vízrebocsátásának 100. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón jelentettük be (http://hajosnep.blog.hu/2014/01/17/sajtotajekoztatonk_a_szent_istvan_csatahajo_vizrebocsatasanak_centenariuman), s elkészült tablóanyagát első ízben 2015. július 24-én mutattuk be a Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Hadihajós Ezred csapatmúzeumában, az újpesti hadikikötőben az alakulat fennállásának 167. évfordulója alkalmából rednezett megemlékezésen (https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1027964733895435.1073741889.167321909959726&type=3).
A kiállítást akkor azonban csak a rendezvény meghívottai láthatták, a szélesebb nyilvánosságnak most először kerül bemutatásra a Ludovikán, ahonnan majd országjáró vándorútjára indul.
A helyszín és az időpont kiválasztását két körülmény indokolja:
a) 2014-2018 között emlékezünk az első világháború centenáriumára (2016-ban épp' a megemlékezés-sorozat félidejében járunk), amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete, s abban a személyi állomány mintegy 20%-át adó Magyarország is tevékenyen részt vett.
b) A Magyar Honvédség jelenleg is rendelkezik folyami fegyveres erővel, amely az egykori haditengerészet mai jogutóda, s hagyományainak hazai örököse. Mivel a honvéd tisztképzés hazai csúcsszerve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a kiállítás a centenráriumi emlékezés mellett a honvéd tisztképzéshez igazodva a hadihajós fegyvernem hagyományainak erősítéséhez is hozzájárul.
Erre tekintettel köszönjük az egyetemnek a helyszín biztosításához nyújtott nyílt és segítőkész támogatását!
A tárlat, mint a május 7-8-i hétvégén megrendezendő Ludovika-fesztivál kísérőrendezvénye, 2016. május 12-ig látogatható, s azon Dr. Balogh Tamás tablói mellett Dr. Hüvös Ferenc nagyméretű hadihajómodelljei is megtekinthetők (köztük számos új darab, amelyeket szintén most először láthat a hazai közönség).
Szeretettel várunk minden Kedves Érdeklődőt!
-
Sajtótájékoztatónk a SZENT ISTVÁN csatahajó vízrebocsátásának centenáriumán
Ma kereken száz esztendeje, 1914. január 17-én 11:00 órakor bocsátották vízre a valaha épült legnagyobb magyar gyártmányú hajót, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének legutolsó, legnagyobb, legkorszerűbb és legerősebb hadihajóját, a SZENT ISTVÁN csatahajót.
Ma órára pontosan a századik évfordulón a KOSSUTH Múzeumhajó fedélzetén mutatta be a nyilvánosságnak a TIT HMHE az együttműködő partnerekkel közösen azt a programsorozatot, amellyel 2014-2018 között egyesületünk a széleskörű civil összefogás alapjára helyezve emlékezik meg a hajdan volt haditengerészetről az első világháború centenáriumára rendezett programok sorában (http://hajosnep.blog.hu/2014/01/15/osszefogassal_az_emlekezesert).
A 2018-ig tartó (a háború következtében kialakult egyes események tekintetében pedig még 2019-re is áthúzódó) programok sorában a következő rendezvényekkel várjuk a haditengerészet iránt érdeklődő közönséget:
(1) Haditengerészeti témájú országjáró kiállítást mutatunk be a főváros és a vidék érdeklődő lakosságának.
(2) a Magyar Búvár Szakszövetséggel együttműködve folytatjuk az elsüllyedt osztrák-magyar hadihajók roncsainak kutatását, illetve angol, francia és olasz részvétellel nemzetközi együttműködést kezdeményezünk az Adrián elsüllyedt antant hadihajók roncsainak kutatására.
(3) A tulajdonos Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az üzemeltető Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány igényei szerint közreműködünk a LEITHA Monitor Múzeumhajó bemutatásában (korhű egyenruhás hagyományőrző díszelgést és szakszerű tárlatvezetést biztosítunk, valamint megterveztük a hajó Kossuth téri bemutatását biztosító kikötőponton korhű megjelenést biztosító pavilonját).
(4) Az egykori haditengerészet első világháborús teljesítményére a témába vágó könyvsorozattal emlékezünk (hajózástörténeti tagozatunk kutatói az elmúlt években 33 kötet kéziratához gyűjtöttek anyagot, amiből 4 már megjelent, 14 nyomdakész, s további 15 áll előkészítés alatt).
(5) A haditengerészeti tárgyú hajózástörténeti ismeretterjesztés feladatának a szomszédos országokban működő partnereink bevonásával megvalósítandó tematikus szakkonferenciák megszervezésével teszünk eleget a komáromi Monostori Erődben, ahol 2013 folyamán az erődítmény Dunai bástyája és a kapcsolódó kikötői fogadótér fejlesztése keretében készítettük el az erőd felkérésére a „Dunai Hajózás és a Duna menti mesterségek története” c. állandó kiállítás hajózási részének szöveg- és modell-anyagát, amely haditengerészeti vonatkozásai révén a centenáriumi évekre tervezett program-sorozat ideális helyszíne lehet.
(6) Egyesületünk a honlapjáról elérhető, a haditengerészeti emlékeknek dedikált minisite-ot hoz létre, amelyen napról napra nyomon követhetők az 1914-1918 közötti haditengerészeti tárgyú események és azok szereplőinek sorsa. A bemutatást az egyesület által összegyűjtött és feldolgozott gyűjtemények anyaga egészíti ki.
(7) Végül 2014 szeptember 30.-október 6. között a Hontorus utazási iroda szervezésében sor kerül a tengerpart haditengerészeti emlékhelyeit érintő – a vonatkozó haditengerészeti tárgyú információkat is bemutató szakszerű túravezetéssel kiegészített – emléktúra megvalósítására, amely minden érdeklődőnek a flottából máig fennmaradt és megtekinthető emlékek megismerésének lehetőségén keresztül a flottánál telt mindennapokba való betekintés személyes élményét nyújthatja (http://www.hontours.hu/utazasi-ajanlatok/?utid=1154).
Nem véletlen, hogy a négy esztendős programsorozat ünnepélyes indítását szolgáló sajtótájékoztató napjának a SZENT ISTVÁN csatahajó vízrebocsátásának napját választottuk: hiszen ebből az alkalomból mutattuk be a nyilvánosságnak Gigler László tagtársunknak a hajóról készült M=1:100 méretarányú modelljét, amely 6000 munkaóra után jelenleg 80 százalékos készültségi állapotban van. Az óriási, horganyból és rézből készült modellen a következő két esztendőben elkészül a fedélzet faborítása és a kötélzet, majd a hajó festése. Gigler László munkáját a SZENT ISTVÁN elsüllyedésének 2018-as centenáriumára tervezett kiállítás részeként mutatjuk be az érdeklődőknek, akik addig is fotótárunkban láthatnak képeket az eddigi munkák eredményéről (http://hajosnep.hu/fotogaleria/gigler-laszlo-szent-istvan-csatahajo-modellje).
Programunkról az MTI is beszámolt (http://magyarorszagon.hu/hirek/2014-01/belfold/vilaghaborus-centenarium--programsorozat-az-osztrakmagyar-haditengereszetrol/hir), ami garantálja, hogy a széleskörű civil összefogással – Egyesületünk mellett a HonTours Kft., a Magyar Búvár Szakszövetség, a Monostori Erőd Nonprofit Kft. és a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány partnerségében – tervezett programok az általunk megteremthető lehető legszélesebb alapra helyezik a Magyarországon még mindig általánosan csak kevéssé ismert haderőnem, a cs. és kir. Haditengerészet első világháborús teljesítményére emlékező centenáriumi megemlékezéseket, s ezzel járulnak hozzá a vonatkozó ismeretterjesztő munka eredményeinek elterjesztéséhez.
Munkánk eredményes elvégzésében az Első Világháború Centenáriumi Emlékbizottsága által meghirdetett pályázatok is a segítség lehetőségét nyújthatják számunkra, amellyel élni kívánunk (http://www.hirado.hu/2014/01/16/meghirdettek-a-vilaghaborus-centenarium-palyazatait/; http://elsovilaghaboru.com/centenariumiemlekbizottsag/hu/palyazatok).
A centenáriumi programokról Olvasóink rendszeresen frissülő honlapunkon találnak további információkat.
-
ÖSSZEFOGÁSSAL AZ EMLÉKEZÉSÉRT
A TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesülete, mint az 1911-ben alapított Magyar Adria Egyesület jogutódja - s ekként a legrégebbi alapítású és ma is működő hajózástörténeti civil szervezet – a SZENT ISTVÁN csatahajó vízrebocsátásának századik évfordulója alkalmából 2014. január 17-én mutatja be a nyilvánosságnak az első világháború haditengerészeti eseményeinek közelgő centenáriumára partnereivel közösen 2014-2018 között megvalósítani tervezett programsorozatát.A négy éves rendezvénysorozatban az országjáró ismeretterjesztő kiállításoktól és szakmai előadás-sorozatoktól az elsüllyedt hadihajók roncsainak kutatásán és bemutatásán át a különböző tengerészeti hagyományőrző tevékenységekig (a szükség szerinti hadszíntér- és hadisír-kutatásig, a tengerészeti emlékhelyek azonosításáig és emléktáblával történő megjelöléséig), sőt a sporteseményekig a legváltozatosabb rendezvényekre kerül sor.
A változatos programok kialakítását a különböző hajózást szerető és hagyományait tisztelő szervezetek összefogása tette lehetővé, amelyek közé tevékenysége és eddigi eredményei révén egyesületünk is tartozik, úgymint a Magyar Búvár Szakszövetség, a Zebegényi Hajózási Múzeum és a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány, stb.
A rendezvények megvalósításába való bekapcsolódásra a Magyar Honvédség számára is lehetőséget biztosítunk, hiszen mind a Hadtörténeti Intézettel és Múzeummal, mind az egykori haditengerészet mai jogutódának számító MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredével hosszú, eredményes múltra visszatekintő szakmai kapcsolatokat ápol a katonai – ezen belül – a haditengerészeti hagyományápolás terén.
A program nyilvános bemutatásának helye és ideje:
2014. január 17. péntek, 12:00-13:00 óra. KOSSUTH Múzeumhajó (a Lánchíd pesti hídfőjénél, a 2-es villamos Eötvös téri megállójával szemben)A rendezvénysorozatról bővebben tájékozódhat a honlapunkról letölthető brosúrából.
A cs. és kir. haditengerészet első világháborús teljesítményének összefoglalása és áttekintő leírása megismerhető az alábbi linkekre kattintva:
- Haditengerészetünk a világháborúban: a Monarchia hajóhada 1914-1918 között
- Haditengerészetünk a világháborúban 2
A tervek szerint 2014 márciusában a Kossuth tér rekonstrukciója keretében az Országgyűlés épülete mellett bemutatni tervezett utolsó fennmaradt és felújított cs. és kir. hadihajó, a LEITHA Monitor Múzeumhajó kezelője, a Zoltán Gőzös közhasznú Alapítvány kérésére, a hajó kikötőpontonján a korhű megjelenésű felvételi épület Egyesületünk elnöke által készített látványtervei pedig letölthetők honlapunkról (külön az épület látványterve itt).