Contents tagged with balogh_tamás

  • Száz éve vívták az otrantói ütközetet

    Tags: tit, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, otrantói_csata, Horthy_Miklós, Novara, Otrantó

    Ma száz esztendeje került sor az osztrák-magyar cs. és kir. Haditengerészet utolsó nagy tengeri győzelmére, az otrantói ütközetre. A száz éve történt eseményekről egyesületünk elnöke, dr. Balogh Tamás számol be a National Geographic Magazin honlapján közölt cikkében (http://www.ng.hu/Civilizacio/2017/05/13/Otranto-1917), s tart előadást a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszudvarán 15:00 órai kezdettel tartott koszorúzást követően a TIT HMHE-ben délután 17:00 órakor Budapesten, a Stefánia út 34. szám alatt működő Honvéd Kulturális Központban. Ausztriában továbbá könyvkiadással emlékeztek meg az ütközetről: http://www.buchhandlung-stoehr.at/shop/das-seegefecht-in-der-otrantostrasse/

    utkozet_003_orhajok_a_lathataron.jpg

    Az Otranói-szorosban létesült blokád kiépítésére eredetileg azért került sor 1915-1916 folyamán, mert amikor 1915 februárjában a Földközi-tenger keleti végében megkezdődött a Dardanellák ostroma, az addig elsősorban a brit szigetek körül összpontosuló német tengeralattjáró-tevékenység súlypontja is áthelyeződött a Mediterráneumba. Több nagy német U-boot érkezett Polába a tengeren és néhány kisebb alkatrészekre szedve vasúton. Az így megerősített osztrák-magyar tengeralattjáró-flotta ellen – a Törökország elleni felvonulás biztosítására – hozták létre a zárat.

    Kezdetben csak néhány felfegyverzett halászhajó látta el a blokádszolgálatot, amelyek 20 m-es mélységben 1.000 m hosszú, érintőszarvas aknákkal megtűzdelt halászhálót húztak magukkal le-fel a szorosban, remélve, hogy beleakad egy óvatlan tengeralattjáró. Amikor a tengeralattjáró-tevékenység az év végéig sem csökkent, 18 felügyeleti zónára osztották fel a Földközi-tengert, ahol brit, francia és olasz hajók járőröztek. 1916 februárjában azonban még mindig kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a tengeralattjárók elsüllyesztette hajók száma nemhogy csökkent volna, de nőtt;a tengeralattjáró-veszély nagyobb, mint volt. Ekkor merült fel először az Otrantói-szoros fizikai lezárásának gondolata. A halászhajók tevékenységének körzetét először 15, majd 50, végül 80 mérföld széles sávban határozták meg és torpedónaszádokkal, cirkálókkal egészítették ki. A megfigyelés pontosságát Korfuról, Valonából és Otrantóból felszálló repülőgépekkel tökéletesítették. 1917. áprilisában pedig megkezdték az Otrantó városától a Korfuhoz közeli Fano-szigetig húzódó 66 km hosszú szilárd hálórendszer kiépítését. A rendszer 2.200 m hosszú elemei 50 m mélyre nyúltak a tenger felszíne alá. A hálók felső pereme 10 m-rel volt a vízszint alatt. Az egész rendszert több mint 400 bója és 100 horgony rögzítette. A blokádot (a hadihajókkal történő őrzést) tehát felváltotta a tengerzár (a szoros fizikai lezárása). A rendszert csak nagy türelemmel és kitartással lehetett kijátszani. Az átjutni próbáló tengeralattjárók sohasem tudhatták, mikor éri őket támadás. Mindez a bevetésről érkező, elcsigázott legénység számára annyira megnehezítette a hazatérést, hogy 1917. május 15-én a cs. és kir. hadvezetőség a zár áttörésére adott utasítást.

    Az akcióra a három legmodernebb hajót, a NOVARA, a HELGOLAND és a SADA gyorscirkálókat szemelték ki. Őket a CSEPEL és a BALATON rombolók, valamint 5 tengerészeti repülő és 2 tengeralattjáró támogatta. A hadművelet megtervezésével és irányításával Horthy Miklós sorhajókapitányt bízták meg. A cirkálók feladata a szorosban a zárt őrző hajók megsemmisítése, a rombolóké pedig az albán partok előtti elterelő hadműveletekkel az ellenség figyelmének elterelése volt. A tengerészeti repülők az ellenséges hadihajók felderítését és bombázását végezték, a tengeralattjárók pedig az antant hadihajók várható útvonalán álltak lesben. Ezzel az otrantói ütközet volt az első háromdimenziós (légi-tengeri-tengeralatti) ütközet a történelemben. A hajnali 03:26-tól délután 17:30-ig tartó hadműveletek teljes sikerrel zárultak (az antant 83 halottjával, 14 elsüllyedt és 5 megrongált hajójával a Monarchia 15 halottja állt szemben), a cs. és kir. Haditengerészet nem vesztett hajót, bár a NOVARA a kondenzátorát ért találat miatt mozgásképtelenné vált, a SAIDA orrát pedig átlőtték. A támadást vezető nagybányai Horthy Miklós sorhajókapitányt, aki az ütközetben 5 gránátszilánktól súlyosan megsebesült a fején, ennek ellenére tovább irányította a köteléket, a legnagyobb osztrák-magyar hadvezérekkel,m sőt magával Tegetthoff-fal együtt emlegették. Az osztrák-magyar hadihajók, miután ők okoztak nagyobb veszteséget az ellenségnek, komolyabb veszteség nélkül hazatértek. Kiderült, hogy – bár a tüzérségi és létszámfölény az ellenségé – a sebességi fölény kétségkívül az osztrák-magyar egységeké, vagyis bebizonyosodott, hogy a hasonló gyors egységekkel végrehajtott zártörő támadások sikerrel kecsegtetnek mindaddig, amíg sikerül elkerülni, hogy az ellenség a saját hajók és a támaszpontjuk közé férkőzzön. Sőt, egyértelművé vált, hogy a keskeny Adrián egyedül ez a fajta – könnyű egységekkel végrehajtott, gyors rajtaütésekre és nehéz egységekkel támogatott visszavonulásra épülő – tengeri hadviselés lehet sikeres. Ez a taktika később arra indította Horthyt, hogy 1918 nyarán megtervezze az addigi legnagyobb osztrák-magyar haditengerészeti vállalkozást, az ún. Korfu-hadműveletet, aminek az volt a célja, hogy az otrantói szorosban műveletező könnyű egységeinkre támadó és őket Cattarótól elvágni igyekvő nehéz antant egységeket megsemmisítse.

    utkozetterkep.jpg

    Seregszemle / statsiztika:

    Osztrák-magyar:

    Típus

    Név

    Vízre- bocsátás éve

    Vízkiszorítás (max)

    Hossz (m)

    Sebesség (csomó)

    Személy- zet (fő)

    Tüzérség (cm)

    Torpedók (cm)

    Cirkáló

    Novara

    1913

    4010

    124

    27

    320

    9 x 10/50

    6 x 53,3

    Cirkáló

    Helgoland

    1912

    4010

    124

    27

    320

    9 x 10/50

    6 x 53,3

    Cirkáló

    Saida

    1912

    4010

    124

    27

    320

    9 x 10/50

    6 x 53,3

    Romboló

    Balaton

    1912

    1050

    83,5

    32

    99

    2 x 10/50 6 x 7/45

    4 x 45

    Romboló

    Csepel

    1912

    1050

    83,5

    32

    99

    2 x 10/50 6 x 7/45

    4 x 45

     

    Angol:

    Típus

    Név

    Vízre- bocsátás éve

    Vízkiszorítás (max)

    Hossz (m)

    Sebesség (csomó)

    Személy- zet (fő)

    Tüzérség (cm)

    Torpedók (cm)

    Cirkáló

    Dartmouth

    1911

    5250

    131

    25

    376

    8 x 15

    2 x 53,3

    Cirkáló

    Bristol

    1910

    4800

    131

    25

    376

    2 x 15 10 x 10

    2 x 45

     

    Olasz:

    Típus

    Név

    Vízre- bocsátás éve

    Vízkiszorítás (max)

    Hossz (m)

    Sebesség (csomó)

    Személy- zet (fő)

    Tüzérség (cm)

    Torpedók (cm)

    Cirkáló

    Marsala

    1912

    3600

    131

    28

    297

    6 x 12 6 x 7

    2 x 45

    Romboló

    Aquila

    1916

    1556

    94

    35

    120

    3 x 15 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Mirabello

    1915

    1521

    101

    35

    120

    1 x 15 7 x 10

    4 x 45

    Romboló

    Racchia

    1915

    1521

    101

    35

    120

    1 x 15 7 x 10

    4 x 45

    Romboló

    Acerbi

    1916

    810

    72

    33

    100

    6 x 15

    4 x 45

    Romboló

    Schiaffino

    1915

    700

    73

    30

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Pilo

    1915

    700

    73

    30

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Mosto

    1915

    700

    73

    30

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Indomito

    1912

    670

    73

    35

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Inpavido

    1913

    670

    73

    35

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Insidioso

    1913

    670

    73

    35

    90

    1 x 12 4 x 7,6

    4 x 45

    Romboló

    Borea

    1902

    370

    54

    30

    45

    5 x 5,7

    4 x 45

     

    Francia:

    Típus

    Név

    Vízre- bocsátás éve

    Vízkiszorítás (max)

    Hossz (m)

    Sebesség (csomó)

    Személy- zet (fő)

    Tüzérség (cm)

    Torpedók (cm)

    Romboló

    Cimiterre

    1911

    894

    78

    31

    376

    2 x 10 4 x 6

    4 x 45

    Romboló

    Bisson

    1912

    800

    83

    31

    90

    2 x 10

    2 x 45

    Romboló

    Riviére

    1912

    800

    78

    32

    83

    2 x 10 4 x 6

    2 x 45

     

    Eredmények:

    Az ellenség vesztesége:Elsüllyedt a „Borea” és a „Boutefeu” romboló, a „Carruccio” és „Verita” gőzös.Megsérült a „Darthmouth” úgy, hogy hosszabb időre harcképtelenné vált.Elsüllyedt 12 őrhajó, további 10 pedig teljesen használhatatlanná vált.

    Emberveszteség:Összesen 83-an estek el, 72 tengerészt foglyul ejtettek. A „Csepel” és a „Balaton” által a szorosban megtámadott négy hajón 184 fő tartózkodott, a túlélők 162-en voltak. A „Borea” legénységéből 2 fő elesett, 9 eltűnt, 48 pedig megsebesült.

    Saját veszteség: Hajó nem süllyedt el.A „Novara” megsérült ugyan, de nyolc nap múlva kijavítva újra harcképessé vált, a többi pedig az elszenvedett találatok ellenére el sem veszítette harcképességét, összesen 10 löveg vált használhatatlanná.Harc közben elesett egy ember a „Helgolandon”, egy a „Saidán”, 13 pedig a „Novarán”, közöttük volt Szuborits Róbert korvettkapitány. A sebesültek száma 31 volt.

    Főbb megállapítások:

    1) A háború alatt a cs. és kir. hadihajók összesen 25 alkalommal futottak ki azzal a céllal, hogy az Otrantói-szorosban ellenséges hajóegységekre vadásszanak. Nem minden esetben a tengerzár hajóinak a megtámadása volt a cél. Gyakran csak felderítésre vagy a Brindisi és Valona közti hajóforgalom zavarására, támadására indultak. Az esetek többségében, – a rossz időjárás, vagy az ellenség hiánya miatt – nem került sor összecsapásra, de néhány történész úgy véli, hogy az egyszerűség kedvéért, célszerű lenne meghonosítani a szakirodalomban (az Isonzó-csaták elnevezésének mintájára) az első, második, harmadik és negyedik otrantói ütközet megnevezést. Szerintük ez a gyakorlat azért is szerencsés lenne, mert ha az 1917. május 15-ei nagy összecsapásról, mint harmadik otrantói ütközetről beszélnénk, egyúttal burkoltan felhívnánk a figyelmet arra, hogy nem ez volt az egyetlen összecsapás a térségben.

    E terminológia szerint a következő időpontokban és résztvevőkkel zajlottak az otrantói ütközetek:

    • Első otrantói ütközet: 1915. december 29. A „Helgoland” cirkáló és a „Tátra”, „Balaton”, „Csepel”, „Lika”, „Triglav” rombolók megtámadták Durazzó kikötőjét, majd a visszavonulás során harcba bocsátkoztak a Brindisiből kifutott brit „Darthmouth” és „Weymouth” cirkálókkal, az olasz „Quarto” és „Nino Bixio” cirkálókkal, valamint négy olasz és öt francia rombolóval.
    • Második otrantói ütközet: 1916. december 22-23. A „Scharfschütze”, „Reka”, „Dinara”, „Velebit” rombolók megtámadták az otrantói ütközettengerzárat, majd harcba bocsátkoztak a közelben haladó „Casque”, „Protet”, „Commandant Riviére”, „Commandant Bory”, „Dehorter” és „Boutefeu” francia rombolókkal.
    • Harmadik otrantói ütközet: 1917. május 15. A „Novara”, „Saida”, „Helgoland” cirkálók és a „Balaton” és „Csepel” rombolók megtámadták az otrantói zárat, majd összecsaptak a brit „Darthmouth”, „Bristol” és az olasz „Aquila”, „Marsala” cirkálókkal, valamint számos ellenséges rombolóval.
    • Negyedik otrantói ütközet: 1918. április 22-23. A „Csepel”, „Uzsok”, „Dukla”, „Lika” (II), „Triglav” (II) rombolók a Valona és Brindisi között közlekedő hajókaravánokra vadászva harcba bocsátkoztak az otrantói zárat védő brit „Jackal” és „Hornet” rombolókkal.

    2) Az 1917. május 15-ei nagy támadás okait nem csak a tengerzár puszta léte motiválta, hanem a tenni akarás is, ugyanis a szoroson való áthaladás nem mindig okozott nagyobb nehézséget a tengeralattjáróknak. Még 1918 első felében is, amikor a tengerzár kiépítettségének foka sokkal magasabb volt, havi 30-40 alkalommal észleltek vagy támadtak sikertelenül tengeralattjárókat az antant egységek. Ezzel szemben, a háború alatt, a záron mindössze két német és egy osztrák-magyar tengeralattjáró süllyedt el.

    3) Az ütközet megtervezése számos egyedi elemet tartalmazott. Ezek közül a legfontosabb, hogy a harmadik otrantói ütközet az első háromdimenziós ütközet a tengeri csaták történetében, vagyis az első olyan hadművelet, amelyben a felszíni hadihajók mellett a tengeralattjárókat és a tengerészeti légierőt is bevezetették. A tengeralattjárók ekkorra már kipróbált fegyvernemnek számítottak és többször alkalmazták őket a felszíni hajókkal együtt. Repülők bevetésére azonban még nem került sor tengeri csatában (parti célok ellen már igen, egyébként jellemzően csak felderítést végeztek a felszíni hajók számára). Az ebből eredő problémák végigkísérték az ütközetet: Az osztrák-magyar repülők személyzete nagyon lelkesen – de szinte teljesen eredménytelenül – támadta az ellenséges felszíni hajókat. Izgatottságukban többször jelentették, hogy bombáikkal eltalálták a célba vett hajót, de sajnos egyetlen találatot sem értek el (olasz és francia kollégáik egyébként ugyanilyen lelkesen és ugyanilyen sikertelenül bombázták az osztrák-magyar hajókat). A repülőket tehát nem a közvetlen légitámadásokban elért eredményeik tették fontossá. Jelentőségük egészen másban rejlett: A „Csepel”-csoport és az olasz rombolók fölött köröző K153-as és K154-es tengerészeti repülőgép ugyanis a saját hajók lövedékeinek becsapódását is megfigyelte, és ennek alapján adta meg a helyesbítéseket, ami hozzájárult a „Csepel” és a „Balaton” találatainak pontosságához. Összesen hat tengerészeti repülőgép vett részt a harcban, és felderítő repüléseiken az ellenség mozgásáról szerzett ismereteik közlésével eredményesen járultak hozzá a gyorscirkálók sikeres kitöréséhez.

    4) Az ütközet lefolyása bebizonyította, hogy az ellenség – hiába van létszámfölényben a szorosban és a közvetlen környezetében – lényegében nem tudja kihasználni az erőfölényét. Az antant hajók ugyanis a támadásról szóló első jelentés vételekor még több órás készültségben voltak (mindössze néhány egység volt csak félórás kifutási készültségben). Kerr ellentengernagy minderről így számolt be az Admiralitásnak: „Szövetségeseink kedélye, akik jelenleg a rombolókat és tengeralattjárókat biztosítják a zár számára, nem megfelelő védelmi feladatokra. Riadó esetén még a gyors cirkálóiknak is rendszeresen időbe telik, amíg kifutnak a tengerre.”. Ezzel szemben a tartalékra kijelölt osztrák-magyar támogató erők Horthy kérésére azonnal kifuthattak, mert az egységek gőz-, csata- és kifutásra készek voltak, tehát rögtön elindultak.

    5) Az osztrák-magyar hadihajók, miután ők okoztak súlyosabb veszteséget az ellenségnek, komolyabb veszteségek nélkül hazatértek. Kiderült, hogy bár a tüzérségi- és a létszámfölény az ellenségé, a sebességi fölény kétségkívül az osztrák-magyar egységeké, vagyis bebizonyosodott, hogy a hasonló gyors egységekkel végrehajtott zártörő támadások mindaddig sikerrel kecsegtethetnek, amíg sikerül elkerülni, hogy az ellenség a saját hajók és a támaszpontjuk közé férkőzzön. Sőt, egyértelművé vált, hogy a keskeny Adriai-tenger kínálta földrajzi feltételek között egyedül ez a fajta – a könnyű egységekkel végrehajtott gyors rajtaütésekre és nehéz egységekkel támogatott visszavonulásra épülő – tengeri hadviselés lehet sikeres. Ez a taktika később arra indította Horthyt, hogy 1918 nyarán megtervezze az addigi legnagyobb osztrák-magyar haditengerészeti vállalkozást, az úgynevezett Korfu-hadműveletet, amelynek az volt a célja, hogy az Otrantói-szorosban műveletező könnyű egységekre támadó, és őket Cattarótól elvágni igyekvő nehéz antant egységeket (a cirkálókat, páncélos cirkálókat és, ha beavatkoznak az ütközetbe a csatahajókat is) megsemmisítse.

    6) Végül néhány szót arról, hogy jogos-e ezt az ütközetet „osztrák-magyar Jütland”-nak nevezni. Amennyiben a szembenálló erők nagyságát, illetve az egymásnak okozott károk mértékét nézzük, akkor igen. Ugyanez a helyzet akkor is, ha azt nézzük, hogy mennyire sikerült tartósan kihasználni az ütközet eredményeit. Hiszen a német flottához hasonlóan, az osztrák-magyar flotta is taktikai győzelmet aratott (az ellenséget elűzte, komoly károkat okozott neki, de nem tudta megsemmisíteni), az így nyert előnyt – vagyis az Otrantói-szorosban kialakított zár gyengülését – viszont nem tudta kihasználni, nem tudott hadműveleteket kezdeményezni az Adrián kívül. Pedig a harmadik otrantói ütközet után a drifterek éjszakai őrjáratait a britek egyoldalúan felfüggesztették és nem is voltak hajlandók folytatni addig, amíg az olaszoktól megfelelő ígéretet nem kaptak a védelmükre. Végül, ha az ütközet megítélését nézzük az antantnál és Ausztria-Magyarországon, akkor is kimutatható bizonyos hasonlóság Jütlanddal, hiszen – a valós veszteségektől függetlenül – mindkét fél győztesnek érezte magát. Az osztrák-magyar erőket megerősítette ebben az elsüllyesztett egységek és a foglyul ejtett tengerészek száma, az antantot pedig az a körülmény, hogy nem szenvedett megsemmisítő vereséget, maradék erői továbbra is harcképesek és bevethetők voltak.

    Dr. Balogh Tamás

    További információk:

    http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00604f.html

    http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00701f.html

    http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00801f.html

    http://wk1.staatsarchiv.at/seekrieg/die-seeschlacht-in-der-otrantostrasse/

  • Tárlatvezetés a KOSSUTH gőzösön

    Tags: tit, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, Kossuth_gőzhajó, Kossuth_múzeumhajó, Budapest100, Euróra_Csoport

    A BUDAPEST100 programsorozat keretében az idén 150 éves fővárosi rakpartok műemlékeivel ismerkedhetnek az érdeklődők. A rendezvényhez kapcsolódóan a hétvégén megtekinthető a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményébe tartozó - a múzeum külső kiállítóhelyeként működő - 104 esztendős KOSSUTH oldallapátkerekes gőzhajó, amelynek fedélzetén az üzemeltető Európa Cégcsoport felkérésére egyesületünk tagjai tartanak tárlatvezetést az érdeklődőknek.

    A rendhagyó esemény alkalmával a parancsnoki hídtól a gépházig bejárható a teljes hajómatuzsálem, s a látogatók a hajón bemutatott navigációs eszközök és technikák segítségével a magyar dunai gőzhajózás hőskorának történetébe is bepillantást nyerhetnek.

    kossuth_104.jpg

    A tárlatvezetésekre 2017. április 22-én és 23-án kerül sor, naponta 09:00 és 15:00 óra között félórás időközönként indított csoportok számára. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációt a http://hajosrendezvenykozpont.hu/bp100/ honlapon látható elérhetőségeken kell megtenni. A tárlatvezetést egyesületünk részéről biztosítja: Dr. Balogh Tamás elnök, aki 2013-ban önálló kötetben dolgozta fel a hajó történetét (kivonata a következő linken elérhető: http://hajosnep.hu/Media/Default/hu-HU/aktualis/2013/a-kossuth-muzeumhajo-tortenete.pdf), valamint Bauer József nyugalmazott hosszújáratú tengerészkapitány és Székely László hagyományőrző sorhajóhadnagy, egyesületünk hagyományőrző tagozatának vezetője.

    Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

  • Mozgalmas hétvége

    Tags: fa_nándor, horváth_józsef, tit, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, stef_teuwen

    2017. március 4-én került sor a Magyar Hajósok és Repülők báljára az EURÓPA hajó fedélzetén. Dr. Völner Pál államtitkár, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke adta át "a hajós szakmáért, a vízi sportért, a hajózás népszerűsítéséért, megismertetéséért sokat tett személyek teljesítményének elismerésére" újonnan alapított (idén első ízben odaítélt) Magyar Hajózásért Érdemérmet Fa Nándor hajótervezőnek, hajóépítőnek, óceáni vitorlázónak és Horváth József hajóskapitány-parancsnoknak, egyesületünk tagjának. Szívből gratulálunk!

    17103535_814989925324962_3426321661110987422_n.jpg

    Dr. Völner Pál, Fa Nándor és Horváth József a 2017. évi hajós bálon (forrás: https://www.facebook.com/SpiritOfHungary/?hc_ref=PAGES_TIMELINE)

    Egyidejűleg a Magyar Búvár Szakszövetség szervezésében sor került a technikai búvárok első nemzetközi találkozójára Budapesten (http://www.buvar.hu/techmeeting-2017). A szövetség előzőleg három ízben rendezett már technikai és barlangi búvár találkozót, amelyre külföldi előadók és vendégek is meghívást kaptak, azonban az idei rendezvény volt az első, kifejezetten nemzetközi esemény, amelyre nyolc ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Horvátország, Magyarország, Makedónia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) búvárai látogattak el, több, mint 130-an. Az előadók között Balázs Gergely, Lerner Balázs barlangkutatók, barlangi búvárok mellett egyesületünk elnöke, Balogh Tamás képviselte Magyarországot, aki Stef Teuwen-nel közösen a 2016. évi jütlandi expedícióról és az annak sikere hatására a Vízalatti Tevékenységek Világszövetsége (CMAS) és az UNESCO támogatásával 2018-ban a SZENT ISTVÁN csatahajó roncsaihoz tervezett centenáriumi nemzetközi búvárexpedíció előkészületeiről számolt be az érdeklődőknek (További információk: http://hajosnep.blog.hu/2017/03/01/jutland_roncsairol_tudosit_a_national_geographic_magazin; http://www.cmas.hu/jutland_expedicio).

    17097147_785757208245962_1006309988280514555_o.jpg

    Dr. Balogh Tamás és Stef Teuwen a Dive International Technical Meeting, Budapest 2017 rendezvényén (fotó: Kiss Andrea)

     

  • Jütland roncsairól tudósít a National Geographic Magazin

    Tags: roncskutatás, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, National_Geographic, National_Geographic_Magazin, Jütland

    2017. március 1-én jelent meg a National Geographic Magazin magyar változata 15. évfolyamának 3. száma. A lapban a 2016. augusztus-szeptemberi nemzetközi expedíció tapasztalatait összegzi és illusztrálja egyesületünk elnöke, Dr. Balogh Tamás, aki az expedíció résztvevője volt.

    Az újságban korábban megjelent hajózástörténeti vonatkozású cikkek az alábbi linkről letölhetők:

    http://hajosnep.blog.hu/2013/04/21/a_national_geographic_magyarorszag_10_eves_fennallasat_unnepli

    A magazin weboldalán megjelent további hajózástörténeti témájú cikkek:

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2017/01/04/TITANIC-Uj-bizonyitek

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/11/20/Szazas-november-2016-ban

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/10/17/Egy-elveszett-cirkalo

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/07/20/Lissa-1866

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/06/01/Jutland-1916

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2015/05/07/LUSITANIA-100

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2012/04/carpathia__az_elso_mentohajo_1_resz

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2012/04/carpathia__az_elso_mentohajo_2_resz

    ng5.jpg

  • R.M.S. LUSITANIA - ki, miért felelős? Cikk a BBC History Magazin februári számában

    Tags: balogh_tamás, Lusitania

    Az első világháború centenáriumi eseményei sorában tavaly emlékeztünk a LUSITANIA elsüllyesztésének századik évfordulójára (http://www.ng.hu/Civilizacio/2015/05/07/LUSITANIA-100). Az eseményeknek mára kialakult egy a széles nyilvánosság előtt is ismert egyszerű kánonja, amelyből azonban számos - a szakirodalomban egyébként jól ismert - részlet rendre kimarad, így a tudományosan különben pontos kép a hétköznapi használatban alaposan elkopik, jelentősen torzul. Manapság, amikor az információkkal való manipuláció már nem cenzúra, hanem mennyiségi dezinformáció útján valósul meg, különösen fontos a mechanizmus megismerése, az alapos tájékozottság, annak igénye és képessége. A száz évvel ezelőtt történt események kapcsán ennek erősítéséhez igyekszik hozzájárulni elnökünk, Dr. Balogh Tamás a történtek hírszerzési, hajóműszaki, nemzetközi jogi vonatkozásait összegyűjtő írása, amely most a BBC History magazin februári számában olvasható.

     

    lusitania.jpg

     

    Az elemzés aktualitását az a körülmény is alátámasztja (http://fortune.com/lusitania-gregg-bemis-legal-battle/), hogy Gregg Bemis - 1981 óta a roncsmentési jogok tulajdonosa - sem fogadja el a hajó roncsaihoz vezetett legutóbbi, 2011. évi (a National Geographic Society által is támogatott) expedíció eredményét, miszerint kazánrobbanás végzett volna a hajóval. Ehelyett az a meggyőződése, hogy a hajón szállított hadianyag robbanása okozta a LUSITANIA gyors elsüllyedését, s ennek igazolására további belső kutatást tervez két ponton, egész oldallemezek eltávolításával, hogy az így kialakított nyílásokon keresztül juttasson be a kutatószondát a hajótestbe.

    A maradványok pusztulása közepette az eredményes kutatásra fordítható idő rohamosan csökken. Ráadásul a roncsok háborgatása - különböző fekete merülések keretében - szintén rendszeres. Az illegális kincsvadászok célja a brit műgyűjtő, Sir Hugh Lane négy festménye (egy Rubens, egy Monet, egy Rembrandt és egy Tiziano), amelyek összértéke ma mintegy 93 millió dollár. A hajó süllyedésekor a négy festményt egy-egy vízhatlan ólomhengerbe zárták, ezért a kincskeresők kedvelt célpontjának számítanak, akik - jobb híján - még mindig a hajó roncsai között véik megtalálni őket.

  • A kalózok szigetén

    Tags: hajómodell, hajómodellek, hajómodellezés, balogh_tamás, bicskei_jános, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, hocza_istván, ákos_györgy, bechler_józsef, susányi_oszkár, tuska_lajos

    Kedves Egyesületi Tagok,

    Tisztelt Érdeklődők!

    Az idei első rendezvényünk a 2016 január 30-án a HIlton Hotelben megrendezett modellkiállítás volt, amely során a Cutty Sark, a Friedrich Wilhelm zu Pferde, a Preussen, a Soleil Royal, és a Wappen von Hamburg szemet gyönyörködtető vitorlás hajó modellek kerültek bemutatásra.

    osszes_01.jpg

    Az alkalom a Bayern konszern egy új mezőgazdasági termékének (Capreno) bevezetése volt. Ehhez kapcsolódott egy kis show műsor "kalózkodással" (itt jöttek a képbe a hajómodellek), mixer-bemutatóval és vetélkedővel. Azért, amint az a mellékelt fényképen is látható, a modellek rövid bemutatására is sor került a prezentáció során. Sok résztvevő volt jelen (főleg mezőgazdászok), és a modellek méltán nagy tetszést keltettek. 

    Köszönet a nagyszerű és a kétségtelen veszélyeket is bátran vállaló modellkészítőknek: Bechler Józsinak, Susányi Oszkárnak és Tuska Lajosnak, illetve a szervezőknek és segítőknek, mindenek előtt: Balogh Tamásnak, Bicskei Jánosnak, Hocza Pistának, Susányi Tímeának és Valentinyi Gyulának.

    Minden tagtársunkat szeretettel üdvözlök, és hasonló sikeres rendezvényeket kívánok az egész évre.

    Ákos György

    a hajózástörténeti tagozat vezetője

  • Emléktábla-avatás dr. Lengyel Árpád emlékére

    Tags: titanic, emléktábla, tit, balogh_tamás, bicskei_jános, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, carpathia, dr_lengyel_árpád

    Egyesületünk a főváros VIII. kerületének polgármesteri hivatalával közösen emléktáblával jelöli meg a TITANIC túlélőinek mentésében közreműködő magyar orvos, dr. Lengyel Árpád egykori fővárosi lakóházát. Az ebből az alkalomból szervezett megemlékezésre ezúton hívjuk meg a Tisztelt Érdeklődőket.

    meghivo.jpg

    A kezdeményezésért és a szervező munka elvégzéséért Röder Sándort és feleségét - egyesületünk tagjait - illeti a köszönet.

    Az emlétábla avatása újabb állomás a doktor élettörténetére emlékeztető kezdeményezések sorában:

    2004-ben a National Geographic Magyarország c. folyóirat hasábjain emlékeztünk meg a doktornak a hajótöröttek ellátásakor tanúsított hősies magatartásáról (http://hajosnep.hu/Contents/Item/Display/667; http://hajosnep.hu/Media/Default/hu-HU/aktualis/2013/national-geographic-szuletesnap/az-elso-mentohajo-carpathia.pdf),

    2007-ben közreműködtünk a Budapesten bemutatott "TITANIC - a kiállítás" c. tárlat berendezésében, a magyar sarok kialakításában, amikor egyesületünk titkára, Bicskei János M=1:100 méretarányú TITANIC-modelljét (http://www.shipmodell.com/index_files/SHIPMODELL_TITANIC.htm), egyesületünk elnöke, dr. Balogh Tamás pedig az ebből az alkalomból készített M=1:400 méretarányú CARPATHIA-modelljét mutatta be a közönségnek (http://hajosnep.hu/kiallitasaink/titanic-a-kiallitas).

    2008-ban a doktor hagyatékából rendeztünk időszaki kiállítást Pilismaróton, dr. Lengyel Áprád szülőfalujában, a hagyatékot kezelő unoka, Völgyi Péterné dr. Reich Márta felkérésére (http://hajosnep.hu/kiallitasaink/orszagjaro-hajozastorteneti-kiallitasok-pilismarot).

    2012-ben Völgyi Péterné dr. Reich Márta egyesületünk elnökével közösen önálló életrajzi kötetben dolgozta fel a TITANIC túlélőinek mentésében is közreműködő magyar orvos élettörténetét (http://www.libri.hu/konyv/dr_balogh_tamas.a-titanic-arnyekaban.html), amelyet Balatonfüreden is bemutattunk az érdeklődőknek (http://hajosnep.blog.hu/2012/06/11/a_titanic_arnyekaban) egyesületünk pedig részt vett a TITANIC-katasztrófa centenáriumára emlékező kiállítás létrehozásában a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban (http://hajosnep.blog.hu/2012/04/15/centenariumi_hetvege), illetve a zebegényi Hajózástörténeti Múzeumban szervezett időszaki kiállítást a doktor hagyatékából (http://hajosnep.blog.hu/2012/07/12/dr_lengyel_arpad_hagyateka_zebegenyben; http://hajosnep.blog.hu/2012/08/04/a_zebegenyi_hajozasi_muzeum_es_egyesuletunk_rendezvenye_a_szlovak_sajtoban).

    Ezen túlmenően - a doktor családjával, a Hajózási Szakközépiskolával, és a Magyar Tengerészek Egyesületével közösen - minden esztendőben lerójuk kegyeletünket dr. Lengyel Áprád síjánál az ENSZ Tengerajózási Világnapján a Kerepesi úti Nemzeti Díszsírkertben.

    A mostani táblaavatás eredményeként újabb helyszín őrzi majd a doktor halhatatlan emlékét. A megemlékezésre minden Kedves Érdeklődőt szeretettel várunk!

  • Itt a LAJTA, hol a LAJTA?

    Tags: lajta, balogh_tamás, leitha, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, lajta_monitor_múzeumhajó, lajtamonitor_hu

    Mivel folyamatosan számos érdeklődő igyekszik megtudni tőlünk, hogy hol és mikor lesz látható a hajó, igyekeztünk utánajárni az aktuális helyzetnek, ami nem könnyű, mivel a hajó érdekében végzett minden korábbi tevékenységünk (http://hajosnep.hu/hirlevel-archivum/2010-evfolyam-3-szam, http://hajosnep.blog.hu/2011/06/02/veget_ertek_a_leitha_emlekev_rendezvenyei) ellenére a hajó sorsának intézésére jogosult szervezetek (a tulajdonos Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a kezelő Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány), velünk nem közölt okból, a korábbihoz képest jóval csekélyebb mértékben tartanak igényt egyesületünk – mint szervezet – kreativitására a hajóval összefüggő tervek és elképzelések érdemi egyeztetése és megvalósítása során.

     

    Korábbi írásainkban hírt adtunk róla, hogy a hajó 2010. évi ünnepélyes újrakeresztelését követően a több mint 140 éves hajócsoda állandó bemutatására kerülhet sor a Kossuth téren, az Országgyűlés épülete közelében (http://hajosnep.blog.hu/2012/06/11/vegleg_budapestre_kerulhet_a_lajta_monitor_muzeumhajo). Először 2012. május 21-ét, a magyar honvédelem napját, majd 2014. február 10. és március 15. után végül a 2014. augusztus 20-i időpontot tűzték ki, amelyet feladott újsághirdetés útján nyilvánosan is meghirdetettek. A honvédelem.hu hírportál ma (egyetlen nappal a rendezvény előtt) megjelent alábbi cikkéből (http://www.honvedelem.hu/cikk/45801_uszo_muzeum) azonban már biztos, hogy ez az időpont is kútba esett, mert a rendezvényre (talán az augusztus 20-i állami rendezvénytorlódásra tekintettel) augusztus 15-én kerül sor.

     

    Meghivo_01a.jpg

    1. kép: A nyilvánosságnak az "Aranysas" c. magazin 2014. augusztusi számában történő közzététel útján eljuttatott meghívó még 2014. augusztus 20-ra szól. Szövegezése szerint a múzeumhajó megnyitására kerül sor, pedig a hajó és a fedélzetén berendezett múzeum már 2010. augusztusa óta látogatható...

     

    Sajnáljuk, hogy mindössze néhány órával a rendezvény előtt tájékoztathatjuk a hajó sorsa iránt érdeklődőket. Hivatalos információt azonban sem az egyesületünknek címzett meghívó, vagy egyesületnek szóló más közlés formájában a jelen pillanatig sem kaptunk a hajó sorsáról rendelkezni jogosult említett szervezetektől a terveiket illetően.

     Meghivo_002_1.jpg

    2. kép: A meghívottaknak közvetlenül eljuttatott hivatalos meghívó szerint a rendezvényre mégsem augusztus 20-án, hanem 5 nappal korábban kerül sor.

     

    A honvédelem.hu fent közölt linken elérhető cikke – amelyből végre kétségbevonhatatlanul értesültünk a tervezett eseményekről – az internet böngészése közben, véletlenül jutott a tudomásunkra. Az augusztus 15-re szóló fenti meghívót pedig (szintén a mai napon) szívességből juttatták el nekünk azok, akiket meghívtak.

    Sajnálatos, hogy bár a meghívó a további információk keresői számára utal a Hadtörténeti Intézet és Múzeum honlapjára, azon - sem a nyitó oldalon, sem az "Aktualitások" menüpont alatt - mégsem található semmilyen híradás sem a LAJTA Monitor Múzeumhajóról, sem a tervezett rendezvényről:

     

    HIM_honlap.jpg

    3. kép: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum honlapjának nyitó oldala...

     

    HIM_honlap_02.jpg4. kép: ...és "Aktualitások" menüpontja, ahol a kép jobb alsó sarkában látható dátumjelzés szerint augusztus 14-én 22:29-kor - tíz és fél órával a rendezvény előtt - is egy tűzszerész kutyás bemutatóról szóló augusztus 11-i hír az utolsó bejegyzés.

     

    Ezt megelőzően csupán a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvánnyal kapcsolatban álló Európa Cégcsoporttól kaptunk egy – elég ellentmondásos tartalmú – meghívást augusztus 12-én a következő szöveggel: „Kedves Partnerünk, Engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét augusztus 20-án az alábbi hajós programra:A LAJTA monitor hajó a Parlamentnél áll díszőrséget az ünnep alatt, mely alkalomból Budapesten is megtekinthető. Az év többi napján a Neszmélyi Hajóskanzenben  állomásozó egykori hadihajó unikális módon mutatja be az egykori folyami haditechnikát. Legyen részese az élménynek, és látogassa végig a hajó belsejében vezető bemutató útvonalat! A LAJTÁRÓL itt talál további információt: http://newsletter.icontent.hu/link.php?M=54766&N=166&L=109&F=H A Lajtát a "Zoltán Gőzös" Alapítvány gondozza a HIM közreműködésével.). A híradásból azonban nem derül ki, hogy a hajó véglegesen kerül elhelyezésre a parlament épületénél vagy csak az augusztus 20-i ünnep idejére (mert egyébként „az év többi napján a Neszmélyi Hajóskanzenben” állomásozik). 

    A szervezés körüli bizonytalankodás, a gyakori időpontváltozások és a tapasztalható említett hiányosságok mindenki számára kellemetlenek, mert megnehezítik az alkalmazkodást, a felkészülést és a részvételt. Emellett egyesületünk számára különösen sérelmes az a tény, hogy szervezetünket – bár egyes tagjaink személyes közreműködésére alkalmanként rendszeresen igényt tartanak – nem hívták meg a rendezvényre, egyesületünknek a hajó érdekében végzett eddigi munkája pedig a nyilvánosság által sem a tulajdonos, sem a kezelő közléseiből nem megismerhető (lényegtelen, hogy szándékosság vagy a kellő körültekintés hiánya miatt).

    Hiszen – amint az mind a honvédelem.hu idézett cikkéből, mind a Zoltán Gőzös Alapítvány honlapján elérhető fenti közlésből is látható – egyesületünket nevesítő módon a szervezetünk által a hajó érdekében végzett eddigi munkákról egyetlen szó sem esik (egyébként a tulajdonos honlapján és közléseiben sem). Annak ellenére, hogy mi minden erre szolgáló fórumon – honlapunkon (http://lajtamonitor.hu/az-sms-leitha-ujjaszuletese/az-ujjaepitesben-resztvevo-szervezetek) és összes nyilvános közlésünkben (az írott és elektronikus médiában egyaránt) – bizonyíthatóan mindenkor pontos és korrekt tájékoztatást nyújtottunk és nyújtunk a hajó sorsával kapcsolatos minden szervezet szerepéről és munkájáról.

    Egyesületünk tagjai az egyre szűkülő lehetőségek keretei között és a tapasztalható kellemetlenségek ellenére azóta is igyekeznek támogatni a hajón zajló és a hajóval összefüggő munkákat (http://hajosnep.blog.hu/2014/03/29/aktualis_munkak_a_leitha_monitor_muzeumhajon, https://www.facebook.com/media/set/?set=a.761312957227282.1073741867.167321909959726&type=3). Ha sajnálattal is, de természetesen tudomásul vesszük, ha erre a továbbiakban nincs szükség…

    A megszerzett tapasztalatokat és a levonható tanulságokat pedig a közösség érdekében puszta lelkesedésből önzetlen, elhivatott és szakszerű segítséget nyújtóknak – egyénenként és szervezetként egyaránt – értékelni, elemezni és hasznosítani kell, hogy a jövőben, hasonló munkák végzése során, a tevékenységük lehetőség szerint mindinkább osztatlan sikerre és maradéktalan örömre vezethessen.

     

    Dr. Balogh Tamás

    elnök 

    TIT Hajózástörténeti, Modellező

    és Hagyományőrző Egyesület

  • Zebegényben az R.M.S. TITANIC Magyar Kutatócsoport

    Tags: titanic, tit, balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, tit_hmhe, zebegényi_hajózási_múzeum

    Az R.M.S. Titanic Magyar Kutatócsoport és Egyesületünk tagintézménye, a zebegényi Hajózástörténeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és Kedves Családját 2014. augusztus 9-én szombaton 14 órai kezdettel tartandó "transzatlanti személyhajózás" nagy korszakáról szóló tematikus előadásra.

    10514497_812465198778724_8474415396308393128_n.jpg

  • Mi is az a DUNA EXPRESS?

    Tags: balogh_tamás, tit_hajózástörténeti_modellező_és_hagyományőrző_egyesület, Duna_Express, Götz_Sándor, Magyar_Innovatív_Hajóipari_Klaszter

    Egyesületünk, mint a Magyar Innovatív Hajóipari Klaszter egyik alapító tagja, a klaszter munkáját különböző történeti kutatásokkal, valamint a kalszter eredményeinek nyilvánossághoz közvetítésében való közreműködéssel, esetenként PR-akciókkal (kiállításokkal, rendezvényekkel, stb.) támogatja.

    Ennek keretében már többször beszámoltunk látogatóinknak a klaszter munkájáról, s most a klaszter elnöke, Götz Sándor felhatalmazása alapján ezúton osztjuk meg az érdeklődőkkel azt az előadást, amelyet egyesületünk elnöke, Dr. Balogh Tamás készített Götz Sándorral együttműködve a Duna Express Konzorcium számára a fővárosi és elővárosi közösségi közlekedés jelenlegi gondjainak mérséklésére megvalósítani tervezett agglomerációs hajózásról.

    http://indafoto.hu/tit-hmhe/image/20733081-6687a618/610751

    Logo_EN_03a_jpg.tif

    Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy a hazai hajózás, valamint a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére, továbbá a Duna-partok hasznosítására vonatkozó tervek (lásd alább) ismeretében talán hasznos megismerni a Duna Express kínálta közlekedési mód részleteit és tágabb összefüggéseit is:

    http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120919-az-ngm-nyilvanossagra-hozta-az-uj-nemzeti-hajozasi-strategia-vitaanyagat.html;

    http://www.kormany.hu/download/3/8a/a0000/NHS_20120919.pdf;

    http://www.nit.hu/kepfeltolt/busexpo_2013_somodi_laszlo_bkk_zrt_pdf;

    http://www.urbanisztika.bme.hu/segedlet/bp_fuzet/BKRFT_Koncepcio_2009januar_opt4.pdf

    Az előadás főbb megállapításai, valamint az előadás készítéséhez felhasznált dokumentáció részletei a konzorcium, illetve a klaszter munkatársaitól származnak.